109068. lajstromszámú szabadalom • Be- és kirakodóberendezés tengerálló folyami, áruszállító hajóhoz

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^

^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109068. SZÁM. — XV/a. OSZTÁLY. Be- és kirakodóberendezés tengerálló folyami, áruszállító hajóhoz. Ganz és Társa villamossági gép-, waggon- és hajógyári r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1931. évi július hó 9-ike. Az áruszállítás lebonyolításának problémája, folyamon és tengeren, ugyanazon jármű segítségével, lényegében véve, olyan jármű szerkesztésében van, mely a folyami 5 viszonylatban szükséges, aránylag csekély merülés mellett is a rentábilitiást biztosító hordképességgel rendelkezik és emellett megfelel a tengeri hajókkal szemben támasztható igényeknek. 10 A tengeri hajóknál a főméretek egyike sem esik korlátozás alá; a folyamon is közlekedő járműnél azonban a merülés, a csekély vízmélység miatt, kötve lévén, csak a másik két főméret (hosszúság és széles-15 ség) az, amely a rakodóképességnek megfelelően, bizonyos határig, szabadon választható. A hosszúság és szélesség növekedésével azonban, különösen a tengeri hajóknál megkövetelt szilárdság okáért, a 2o hajókeresztszelvény ellenállási nyomatékát, ill. a hajó oldalmagasságát, a merüléstől függetlenül is, megfelelően növelni kelíl, mely méretnövelés, általában, már aránylag kis tonnatartalmú hajóknál is, jóval 25 nagyobb, mint azt a szükséges, szabad párkány magasság (Freibord) megkívánja. Az ilyen hajó oldalmagassága azonban, a csekély folyami merülési lehetőség miatt, a folyami rakodás szempontjából, nem 30 használható ki teljesen,. a hajó csak részben megrakott hajó benyomását kelti, rentábilitása kétségkívül rosszabb, mint az azonos főméretű, tengeri hajóé, melynek merülése nem lévén korlátozva, rakodó-85 képessége teljes értékben kihasználható. A nagyobb, folyami rakodóképesség biztosítása mellett a nagyobb keresztmetszeti szilárdság azonban, a hajó magassági méretének növelése helyett, a szélességi méret növelésével is elérhető volna, minek kö- 40 vetkeztében ugyanazon rakodóképesség esetén a hajó hossza is megrövidülhetne s így a keresztmetszeti igénybevétel már ez okból is csökkenne. Ez a megoldási mód, szélső esetben, aránylag rövid, a szokott- 45 nál jóval szélesebb, tutajszerű úszótestet eredményezne. Egyfelől azonban a szélességnek a magasság rovására való növelése nem emeli oly mértékben az ellenállási nyomatékot, mint a megfordított eset s így 50 végeredményben nagyobb, előállításában és üzemében költségesebb jármű keletkezik, másfelől pedig, az alább részletezendő okok következtében, a jármű indokolatlanul nagy, a tengeri úton hátrányosan ható stabilitást 55 nyer. Amennyiben tehát sikerül a szilárdság által megkívánt magasságot, a forma célszerű alakításával, tisztán a szilárdsági követelményeknek megfelelően kiképezni, 60 anélkül, hogy ez olyan elemek szükségtelen megnövekedésével járna, melyek szilárdsági szempontból szerepet nem játszanak, így pl. amennyiben általában sikerül a hajótest önsúlyának, a fenti feltételek sze- 65 rinti redukálása által, a rakadóképiesség és önsúly közötti viszonynak a rentábilitás szempontjából szükséges mértéket elérni, továbbá az így nyert, a normálistól esetleg eltérő járműalaknak megfelelő, navigációs 70 tulajdonságokat biztosítani, a probléma megoldást nyer. Az előbbiekben ismertetett, ellentétes követelésiek kielégítésére a találmány szerinti áruszállító hajó, az önmeghajtású vízijár- 75 művek kategóriájában, a kitűzött feladat megoldását kompromisszum létesítése, ill. a hajótest kétféle rendszerű kiképzése által