109068. lajstromszámú szabadalom • Be- és kirakodóberendezés tengerálló folyami, áruszállító hajóhoz

éri cL olv módon, hogy a hajótest szélesebb és laposabb, tutajszerű alsó s erre épített, keskenyebb és magasabb, felső részből áll. Az alsó rész, a raktárhelyisé-5 geken kívül, vízzel tetszés szerinti magasságig meglöllhető cellákat is tartalmaz, mélyek megfelelő megtöltése által a hajótest különböző mértékű merülése érhető el. Folyami hajózásnál a szélesebb, tutaj-10 szerű rész a víz színén úszik, tengeri hajózásnál pedig, olv esetekben, mikor a stabilitás csökkentése kívánatos, a víz színe alá merül. A találmány szerinti vízi jármű két 15 példaképpeni, foganatosítási alakja a mellékelt rajzlapok 1—6. ábráin látható, melyek közül az 1. és 5. ábrák a két foganalosítási alak oldalnézeteit, a 20 2. és 6. ábrák, sorrend szeriül, ugyanezek felül nézetei!, a 3. és 4. ábrák pedig a második foganatosítási alak két különböző keresztmetszetét tüntetik fel. 25 A második foganatosítási alak az elsőtől, lényegileg, csak a ki- és berakodó berendezések tekintetében különbözik úgy, hogy ezektől eltekintve, a 3—4. ábrabeli keresztmetszetek az első foganatosítási alakra 30 nézve is mértékadók. Mint az ábrákból látható, a hajótestnek, a hajó tatjából és farától eltekintve, általában, négyszögkeresztmetszetű (ABCC) középső keresztszelvényrésze, a hajó hosz-35 szában, kétoldalt, a hajófenékkel közös fenékfelületű, lapos uégyszögkereszlmelszetű (CEFG), 111. (CEFG) szelvénytoldatokkal van kiegészítve, miáltal — lényegében véve — fordított T keresztmetszetet nyerünk. 40 A szélesebb, alsó keresztmetszetrész felső felülete, a tényleges, szerkezeti kivitelnél, (GG) pontok között, ugyanegy mivóban vagy csekély nivókülönbséggel, a középső (ABCC) szelvényrésznek a hosszirányban 45 vett, legnagyobb részén is folytatódik úg\r

, hogy ezeken a helyeken a hajótest szerkezeti felépítése úgy tekinthető, hogy a (GG) sarokpontok feletti rész az alsó. szélesebb, tutajszerű részre van építve. Az 50 oldalsó szekrénytoldatok a hajóvégeken, az ábrákon feltüntetett módon, felülnézetben is keskenyednek, valamint (a 3. ábra szerint) a négyszögű keresztmetszet-álaknak, fokozatosan, háromszögűvé való átválto-55 zása mellett, keresztmetszetükben is kisebbednek. Az alsó, tutajszeríí rész, mint említve volt, raktárhelyiségekből és vízcellákból áll; így pl. raktárhelyiségek gyanánt (főleg folyadékok, mint olaj. melasse, stb. tárolására) felhasználhatók az oldalt ki- 60 nyúló (CEFG) és (CEFG) szelvényekbe eső hajóterek, míg a (CCGG) sarokpontok közötti szelvénynek megfelelő hajóiérben, megfelelő elosztásban, vegyesen, vízcellák és raktárhelyiségek rendezhetők el. Az (ABGG) 65 sarokpontok közötti szelvénynek megfelelő, normális középső hajótér, a (GG) szintnek megfelelő rakodófenékkel. a főképpeni raktárhelyiségeket foglalja magában, melyekben a rakomány az (1—1) rakodónyí- 70 lásokon át kezelhető. E rakodónyílások kiszolgálása, az 1—4. ábrabeli, első foganatosítási alaknál, körülforgalható és laposan leföldelhető a (2—2") daruk segítségével történik. A hajótest végein normális elrende- 75 zésű, személyzeti. íll. szolgálati, továbbá gé p h e lyisége k la 1 á 1 h a tók. Az úszótestben elrendezeti vízcellák szerepe a hajó kettős (folyami és tengeri) felhasználásával függ össze s a következőkéi) 80 foglalható össze: A hajó a folyami úton árurakományával, az előírt megengedett merüléssel (a—a) vízvonal 4. ábra) jár. Ilyenkor a vízcellák esetleg teljesen üresek, a vízkiszorítás a 85 nagyszélességű alsó rész által csak csekély bemerüléssel történik. Az ilyszerű, szélesfenckű járműnek azonban túlságosan nagy stabilitása van, viharos időjárás esetén, a tenger erősebb hul- 90 lámzásával szemben, túlságosan mereven viselkedik, miért is egyrészt a rajta való tartózkodás a tengeri úton kimerítő és nem egykönnyen viselhető el, másrészt pedig a hajótest igénybevétele is hátrányo- 95 sabb s az áru is sérüléseket szenvedhet. E nagytokú merevség azonban csökkenthető a vízcéliáknak oly mértékű megtöltésével, hogy a hajótest szélesebb, alsó része (pl. a (b—b) vízvonalig 4. ábra) a vízszín 10C merüljön, mivel ekkor, a metacentrális magasság csökkenése állal, a stabilitás is megfelelően kisebbedik úgy, hogy a mélyebbre merült hajó a hullámzás által keltett lengéseket könnyebben követheti s a hullám- 10.: verést kevésbbé fogja fel lökésszerűen. A stabilitás e mellett, természetesen, még mindig kellő mértékű maradhat. Ez a manőver, természetesen, csak rossz időben szükséges. Nyugodt vízben a hajó 11C a tengeren is sekély járattal közlekedhet, hacsak a folyami út végén és a tengeri út elején további rakomány (akár folyadék, mint: olaj, benzin, akár darabáru) felvételére nem nyílik alkalom, ami által a hajó 11c már önmagától is mélyebbre sülyedhet. Külön figyelmet érdemel a találmány szerinti vízi jármű kormányzása. A hajó-