109025. lajstromszámú szabadalom • Készülék transzformátoroknál a feszültség önműködő változtatására

— 2 — is megterh,elnök, ha nem történik hegesz­tés. A találmánybeli készüléknek nincs semmiféle kapcsolója, reléje vagy kon­taktusa, melyek üzemzavarának az lenne 5 a következménye, hogy — ha csak átme­netileg is — a 70—80 voltnyi üresjárati feszültség lépne fel. A találmány szerint a hegesztőtransz­formátorrai egy transzformátort sorosan 10 kapcsolunk, melynek primer-tekercse üresjáratkor fojtótekercs gyanánt műkö­dik és akként van méretezve, hogy a he­g es z ftöitranszfoirmá.to r s zekunder fesz üil t­séigét, mely a találmánybeli készülék nél-15 kül üresjáratkor 70—80 volt, állandóan kis feszültségre, pl. 42 voltra nyomja le. A sorosan kapcsolt transzformátor sze­kunder-tekercsének a szerkezet következ­tében emellett ugyanaz a feszültsége, 20 mint a hegesztőtranszformátor szekunder­tekercsének, vagyis a jelen esetben 42 volt. A két szekunder-tekercset tehát min­den további nélkül párhuzamosan kap­csolhatjuk, anélkül, hogy ezzel a teker-25 osekben kiegyenlítőáriamok lépnének fel. Ha a két szekundertekercs feszültsége nem egyezik meg pontosan egymással, akkor, mint azt a kísérletek igazolták, csak igen lényegtelen kiegyenlítőáram 30 lép fel. Minthogy a hegasztőtranszformátornak és a sorosan kapcsolt transzformátornak szekunder-tekercsei egymással párhuza­mosan vannak kapcsolva, a hegesztési fo-35 lyamat alatt a hegesztőpálea, illetve a fény ív a sorosan kapcsolt transzformátor szekunder-tekercsét áthidalja és ezzel pri­mer-tekercsének fojtóhatása megszűnik. Azzal, hogy a sorosan kapcsolt transz-40 formátor primer és szekunder tekercsét szorosan egybeépítjük és e tekercseket kis ómikus ellenállással készítjük, a sorosan kapcsolt transzformátornak rövidzáiási reaktanciáját gyakorlati értelemben je-45 lentéktelen értékre nyomhatjuk le. A ké­szülék tehát hegesztés alatt úgy működik, mint a rendes hegesztőtranszformátor és emellett a hegesztőáramot mindkét sze­kunder-tekercs együttesen szolgáltatja. 50 A találmány szerinti készüléket egy­vagy többfázisú áram esetén mint sorosan kapcsolt transzformátort, vagy a főtransz­formátorral összeépítve is alkalmazhat­juk pl. úgy, hogy a főtran?z.fcrmátort a 55 normális oszlopokon kívül egy további oszloppal látjuk el, mely a rajta lévő tekercsekkel veszi át az előkapcsolt transz­formátor szerepét. A kapcsolás ugyanis nem szorítkozik kizárólag hegesztőtransz­formátorokra, hanem más oly célokra is 60 felhasználható, ahol hasonló feltételek ál­lanak fenn. Oly transzformátoroknál, melyeknek jellegzetes görbéje nem lejtős, a fentiek­ben ismertetett kapcsolással, sorosan kap- 65 csalt transzformátor alkalmazása, mellett növekedő terheléssel a főtranszformátor szekunder-feszültségét növelhetjük. A ta­lálmány szerinti készülék tehát nemcsak mint óvóberendezés, hanem bizonyos eset- 70 ben, növekvő terhelés mellett a feszültség emelésére, illetve a feszültségesés kiegyen­lítésére is használható. Az utóbbi esetre gyakorlati példa a kö­vetkező: Tegyük fel, hogy hosszabb táv- 75 vezeték végén valamely nagyfogyasztó (pl. község vagy város) van bekapcsolva meglehetősen váltakozó terheléssel. A vál­takozó terhelésnek a vezetékben váltakozó feszültségesés, a végponton pedig válta- 80 kozó üzemfeszültség lesz a következ­ménye. Ha már most az elektromos köz­pontból csak egy vezeték megy ki, akkor a feszültségesés a központban a generátor feszültségének emelésével kiegyenlíthető. 85 Ha azonban a központból több, különböző hosszúságú és terhelésű vezeték ágazik el, akkor ez a mód nem alkalmazható. Ilyen esetekben az egyes távvezetékekbe igen költséges és bonyolult szerkezetű ú. n. sza- 90 bályozó transzformátorokat iktatnak be. Evvel szemben a találmány szerinti ké­szülék mindenféle mozgó alkatrész nélkül van, tehát- működése e tekintetben telje­sen megbízható és azonfelül előállítása 95 csekély költséggel jár. A találmánybeli készülék a távvezeték vagy a hálózat bár­mely pontján bekapcsolható és felügyele­tet nem igényel. A mellékelt rajz a találmány szerinti 100 készülék példaképem kiviteli alakjait váz­latos kapcsolások alapján tünteti fel. Az 1. ábra lejtős karekterisztikájú és soro­san kapcsolt transzformátor nélküli ren­des hegesztőtranszformátornak kapcsolá- 105 sát tünteti fel, melyben (Wl) a primer­tekercs és (W2) a szekunder-tekercs, mely­nek (X, Y) hegesztő-kapcsai vannak. En­nek a transzformátornak karekterisztiká­ját az 5. ábrán (a) görbe jelzi. A lto 2. ábra a találmány szerinti sorosan kapcsolt transzformátoros kapcsolás példa­képem kiviteli alakját egyfázisú áram ese­tére tünteti fel. Ebben az ábrában (VI) a sorosan kapcsolt transzformátornak pri- 115 mer-tekercse; (Wl) a hegesztő transzfor­mátor primer-tekercse; (Y2) a sorosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom