108912. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hangszer

— 5 — laszthatja meg. Ez az egyéni kifejezésmód legtágabb lehetőségeit nynjtja, azonban különleges célokra, különösen pl. több­szólamú zene létesítéséhez előnyös, ha a 5 tremolóhatást önműködően idézzük elő. Ily megoldási alakot mutat a 4. ábra, ahol is (I) a ködfénylámpás rezgőberendezés áramköre, mely a (B) akkumulátortelepet, a (G—1) ködfénylámpát, a (C—1) konden-10 zátort, az (R—1) ellenállást, az (L) akusz­tikai készüléket, pl. telefont és a meg­felelő (pl. 10.000—40.000 ohm) értékű, állan­dó (R—x) ellenállást tartalmazza. A (II) áramkör (mely a (G—2), (C—2) és (R—2) 15 részeket tartalmazza), az (I) áramkörrel megegyezik, csupán azzal a különbséggel, hogy ez áramkörben nagy kapacitású kon­denzátort és nagy ellenállást alkalmazunk, avégből, hogy másodpercenként csupán 20 néhány, igen alacsony frekvenciájú rezgés létesüljön. Valahányszor a. (G—2) ködfény­lámpa felvillan, az (R—1) ellenálláson csekély feszültségesés következik be és így az (I) áramkör iizenifeszültsége bizonyos 25 mértékben csökken. Ennek következmé­nye, hogy az (I) áramkörben a feszültség s ezzel a frekvencia, a i(II) áramkör lassú rezgéseinek ütemében, csekély lüktetések­nek van alávetve. Más szóval, az imént le-550 írt berendezés a kívánt hatás önműködő el­érésére alkalmas. A banjo-hatásisal kapcsolatban ugyan­csak számos érdekes, mesterséges fogás alkalmazható. Az 5. ábra mindenekelőtt a 35 már ismételten leírt áramkört mutatja, mely a (B) áramforrást, a (G) ködfény­lálmpát, a (C—1) kondenzátort, \ az (RÍ R—n) ellenállásokat és az (A) megszakító emeltyűt a (d—1) ós (d—2) kon-40 taktusokkal tartalmazza, a (B) áramfor­rásssal a nagy (2—10 mikrofarad) kapa­citású (C—x) kondenzátor van párhuza­mosan kapcsolva, ez a kapcsolat azonban megszakad, ha az (A) emeltyűt a kontak-45 tusoktól hirtelen eltávolítjuk. Ez esetben a ködfénylámpa a (C—x)-től kapja az ára­mot, világos azonban, hogy miután ennek töltése csakhamar megszűnik, az áramkör elektromotoros ereje fokozatosan csökken 50 és e csökkenés következtében a keltett rezgések frekvenciája is fokozatosan csök­ken mindaddig, amíg (d—1) vagy (d—2)-nél a kontaktust helyre nem állítjuk. E be­rendezés oly hangot létesít, mely bizonyos 55 frekvenciából kiindulva csakhamar ala­csonyabb frekvenciájúvá válik és azután az eredeti frekvenciára tér vissza. Ez az egészen sajátságos hatás, ha jól kialakítva alkalmazzuk, a különböző mechanikai esz­közökkel pengetett húrokkal elért hang- 60 hatásoknak érdekes utánzatait adja. A találmány szerint továbbá csupán egyetlen ködfény lámpás rezgőberendezés­sel egyidejűleg több különböző hangminő­ség létesíthető. Ily megoldási alak látható a 65 10. ábrán, mely példaképpen három külön­böző hangminőség egyidejű létesítésére alkalmas. A (T—1) transzformátornak, mely pl. azi 1. ábrán feltüntetett ési a rez,fő­berendezés kimenő áramkörébe iktatandó 70 (T) transzformátor helyébe léphet, egy primer és három szekundér tekercse van, amelyek három különböző (I, II, III) áramkört alkotnak; az utóbbiak mind­egyikének külön (S—10), illetvel (S—20), 75 ill. (S—30) szabályozó kapcsolója van, melyek révén különböző kapacitásokat, induktanciákat és ellenállásokat vagy ilyenek kombinációit hozhatunk az áram­körrel párhuzamos klapcsolásba, Ily mó- 80 don az eredeti hangminőség a magasabb harmonikusok elnyomásával vagy erősíté­sével módosítható. A (T—2) transzformá­tornak három primér tekercse és egyetlen közös szekundér tekercse van, mely a há- 85 rom különböző hangminőséget egyesíti és a közös erősítőkészülékbe s az akusztikai készülékbe vezeti. Magától értetődik, hogy a berendezés nincsen három hangminő­ségre korlátozva és sokféleképpen módo- 90 sítható. A párhuzamosan bekapcsolt kon­denzátorok:, ellenállások stb. tetemes ener­giaveszteséget okoznak, miért is célsze­rűbbnek mutatkozik, hogy mindegyik hangszinezethez külön-külön legalább is 95 egy, hallható frekvenciájú erősítőfokoza­tot alkalmazunk. Noha a 10. ábrán feltün­tetett áramkör a gyakorlati követelmé­nyeknek teljesen megfelel, mégis jobb eredményeket, illetve hangminőségeket ér- 100 hetünk el, ha a különböző hangminősége­ket „hordozó" (I, II, III) áramkörökhöz külön-külön erősítőkészülékeiket alkalma­zunk és azokat külön-külön, akusztikai ké­szülékkel kötjük össze, ahelyett, hogy ez 105 áramköröket ismét egy közös (T—2-nél jelzett) kimenő áramkörré egyesítenők. Nem csupán a ködfénylámpás re'zgőbe­rendezések, hanem gyakorlatilag véve az összes elektromos hangszerek folytonos tlO hangokat keltenek, melyek, ameddig csak hangzanak, azonos hangerősségűek. En­nek oka az, hogy valamiennyi elektromos hangszer csillapítatlan rezgéseket kelt. Az említett folytonos hangokkal szemben a 115 közönséges hangszerek1 egy része és ezek sorában a legelterjedtebb hangszer vagyis a zongora, csillapított rezgéseket kelt; más szóval valamely, a zongorán leütött

Next

/
Oldalképek
Tartalom