108912. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hangszer
— 6 — hang gyorsan csökkenő erősségű és rövid időközi leteltével teljesen elhangzik. A jellegzetes zongorajáték eletkromos utánzásának nyilvánvalóan nagy gyakor-5 lati jelentősége van. Ennek elérésére akként járhatunk el, hogy a hangszer kimenő részén át a hangerősséget szabályozzuk. Ha ezt mechanikai, illetve elektromechanikai eszközeikkel foganatosítjuk, 10 úgy elérhetjük, hogy mindegyik hang hangerőssége rövid időközzel az illető billentyű lenyomása után csökken. Sokkal célszerűbb berendezés látható a 9. ábrán, mely tisztán elektromos folyamatokon 15 alapszik. E megoldási alaknál a (zenei frekvenciájú elektromos rezgéseket keltő) rezgőberendezés kimenő része a tulajdonképpeni erősítőkészülék közé a közbenső (N) erősítőcső van iktatva, melynek1 erő-20 sítő tényezőe pl. az anód- vagy a rácsfeszültség változtatásával befolyásolható. A hangszer mindegyik billentyűjéhez, a (K—N kontaktusokon és az (F) vezetéken kívül, melyek az 1. ábrában azonos 25 módon az áramkörnek tulajdonképpeni ködfényláanpás rezgő részét az áramkör egyéb részével kötik össze, még két-kát további, (d—1) és (d—2) kontaktus tartozik, melyek a billentyű egyik végénél 30 vannak felszerelve. Valahányszor egy billenyűt lenyomunk, a kontaktus záródik ugyan,; de csak igen rövid időre, mert a (d—1) kontaktus a (d—2) kontaktus végén lecsúszik és így azzal csak egy pilla-35 natra érintkezik. E pillanatnyi kontaktus azonban elegendő arra, hogy az állandó, nagy (5—20 mikrofarad) kapacitású (C—X) kondenzátor a (B) áramforrásból feltöltődjék, Ugyanakkor a (K—N) és (F) kon-40 taktus-részeik is záródnak és a kívánt hangmagasságú z^iei rezgéseket elindítják. Az (N) erősítőcső anódfeszültségét a (C—X) kondenzátor táplálja, világos azonban, hogy az áramtáplálás említett 45 megszakítása folytán a feszültség igen gyorsan csökken, mindaddig, míg a kondenzátor töltése teljesen meg nem szűnik1 . Világos tehát, hogy az (N) cső erősítő hatása és ezzel a. hangerősség ugyancsak 50 rövid idő alatt, maximumtól zéróig csökken. Az; ekként létesített hangok tartama vagy csillapítása pl. akként állítható be, hogy a (C—X) kondenzátor kapacitását azzal változtatjuk, hogy az (S) kapcsoló 55 segélyével a (C—Y) vagy (C—Z) kapacitást adjuk hozzá. Magától értetődik, hogy ugyanazt az eredményt nemcsak az (N) cső anódfeszültségének változtatásával, hanem sokféle egyéb módon is elérhetjük. Sok esetben előnyösebbnek mutatkozik, ha 60 az erősítőcső rácsát vagy izzószálát befolyásoljuk, amihez különösen alkalmasak az újabb szerkezetű csöveknek egynél több rácsot tartalmazó fajtái. Magától értetődik, hogy a különböző 65 hangszinezetek létesítésének lehetőségei a fent leírt módszerekkel semmiképpen sincsenek kimerítve, hanem e célra bővebb magyarázat nélkül is számos további változat és kombináció kínálkozik. 70 A létesített frekvenciák stabilitásának minden hangszernél igen nagy fontossága van. Más szóval a hangszer hangolásának igen hosszú ideig állandónak kell maradnia. Ha a berendezés alkatrészei jó minő- 75 ségűek és a leírt megoldásokat alkalmazzuk, úgy a ködfénylámpa kiváló stabilitású rezgéseket kelt. A frekvencia, eltekintve a ködfénylámpás áramkör elektromotoros erejétől, kapacitásától és ellen- 80 állásától, a lámpa kritikus gyulladási és kialvási feszültségeitől is függ. Ezek viszont bizonyos csekély változást kapnak, ha a lámpa elektródáira külső fényforrás fénye esik. E megvilágítás a katódából 85 kiinduló negatív elektronok kibocsátását megkönnyíti és a lámpa ellenállását csökkenti, xi,gy, amint az a fotoelektromos celláknál történik. Ez okból célszerű, ha] a ködfénylámpát átlátszatlan ernyővel bo- 90 rítjuk, mely, ha fémből készül, a lámpát egyiittal külső elektromos és mágneses mezőkkel szemben is megvédi. A tapasztalatok azt is mutatták, hogy a lámpa elektródáin állandó potenciál tar- 95 tandó fenn avégből, hogy a legnagyobb fokú stabilitást érjük el. Más szóval a lámpát, az áramforrást és a kondenzátort tartalmazó áramkör állandóan, tehát a hangszer használatonkívüli állapotában is 100 zárva tartandó. E feltétel pontos okai még nincsenek teljesen felderítve; igen valószínű, hogy a lámpa rendkívül lassan (10—15 percenként egy-egy rezgéssel) rezeg még akkor is, ha, a kondenzátorral 105. semmilyen ellenállás sincs párhuzamosan kapcsolva, mert a hangmagasságot megszabó (az 1. ábrán C—1-gyel jelölt) kondenzátor szigetelő ellenállása sohasem hatartalan, hanem csupán, igen nagy ellen- 110 állást képvisel, a kondenzátor mellett. Iákként a rezgések keltésének feltétele akkor is fennforog, ha a billentyűk egyike sincsen lenyomva. Igen valószínű, hogy e lassú rezgések és gázionok és az elektro- 115 nok elhelyezkedésében a rezgések stabilitására kedvező egyensúlyt tartanak fenn. Ennek következtében a hangszer he- és
