108847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut- és műselyemáruk nemesítésére

táshoz a roston oldhatatlan csapadékot hagynak vissza. Kísérleteink során különösen alkalmasnak bizonyultak az alumínium, a cirkon, 5 az ón, a titán vagy a cink vegyületei. Azonban más fémek vegyületei is felhasználhatók. A találmány szerinti kezelés a rost értékes természetes tulajdonságait nem be-10 folyásolja kedvezőtlenül, sőt azok e kezeléssel még jobban kifejlődnek. A fémvegyületek jelenléte lehetővé teszi, hogy aránylag kis mennyiségű apreturaszerek elegendőek és hogy olyan hatásokat ér-15 jünk el, amelyeket más módon elérni nem lehet, anélkül azonban, hogy a rost túlterhelődnék és az ennélfogva merev vagy kemény lenne. Az eljárás foganatosítására különböző 20 módszerek alkalmasak. Például a textilanyagot rost-, fonal- vagy szövetalakban vagy az ilyen anyagokból készített ruhadarabot előbb a fémvegyületekkel úgy kezelhetjük, hogy a rost azoknak legalább 25 egy részét adszorbeálja. A fixálási eljárást gőzökkel stb., elősegíthetjük. Ezután az említett gyantaszerű anyagokkal, előnyösen természetes vagy mesterséges gyantákkal vagy lakkokkal való kezelés követ-80 kezik. Bizonyos esetekben a kezelést ugyanabban a fürdőben is végezhetjük, ha ugyan a fémvegyületek ugyanazon oldószerekben oldhatók, mint az alkalmazott gyantaszerű anyagok. Például a fémve-35 gyiiletek olyan szerves oldószerekben alkalmazhatók, amelyekben a gyanták vagy lakkok szintén oldódnak, vagy pedig azokat megfelelő adalékok útján vizes emulziókká vagy kolloidoldatokká alakítjuk 40 át. Egyes esetekben sikerül a csak textilanyag-merevítőszerekkel való kezelés kellemetlen kísérő jelenségeit legalább is részben úgy kiküszöbölni, hogy a megfelelő fémvegyületekkel való kezelést utó-45 lag végezzük. Mesterséges gyanták vagy lakkok alkalmazásakor különösen előnyös az az eljárási mód, hogy e termékeket csak a kezelendő textilanyagon állítsuk elő, úgyhogy 50 a rostra a műanyag előállításához szükséges alapanyagokat egyidejűleg vagy egymásután felvisszük. Emellett még kontaktusanyagok hozzáadása is lehetséges. A legtöbb esetben azonban már a fém-55 vegyület (lásd 4. bekezdés), amelynek jelenléte az eljárásra nézve fontos, kontaktusanyag gyanánt szerepel. Azt találtuk továbbá, hogy redukáló tulajdonságokkal rendelkező kontaktusanyagok, mint pl. az ónklorür, a későbbi moshatóságra különö- 60 sen előnyös befolyást gyakorolnak. A műgyantának a roston való előállítása ugyancsak a feldolgozás bármely állapotában történhetik ós pedig az a fémvegyületnek a roston való abszorbeálása 65 után vagy előtt vagy azzal egyidejűleg mehet végbe. A műgyantának keletkezését a szárítás után hosszabb ideig tartó hevítéssel kedvezően befolyásolhatjuk, mimellett előnyösen 80—100 C° hőmérsékle- 70 tet alkalmazunk. Ez utólagos szárítás módját és tartamát aszerint szabjuk meg, hogy milyen merevítést kívánunk elérni. Műgyanták gyanánt az összes ismeretes vegyületeket, például a fenolokból és al- 75 dehidekből előállítandó műgyantákat, továbbá a hugyanyból és aldehidekből kapott anyagokat is alkalmazhatjuk. A rost adszorpcióképességének fokozására. ami különösen pamutnál kívánatos, 80 ajánlatos, hogy a rostot vagy az abból mechanikus úton előállított képződményt duzzasztószerekkel, mint pl. mercerizáló lúggal, savakkal, cinkkloriddal és hasonló sókkal, rézoxidammóniákkal stb. zsugo- 85 rítókezelésnek vessük alá. Ilyen módon a rost olyan állapotba jut, amelyben sokkal több fémvegyületet adszorbeálhat. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás hatása is növekedik. Ezt az összműködést 90 úgy is elősegíthetjük, hogy az árut az előkezelés és a főkezelés között nem szárítjuk. Ajánlatos továbbá, hogy a rostanyagnak kívánatos duzzasztott állapotát a duzzasz- 95 tószerekliez adott oxidálóanyagokkal növeljük; azt találtuk, hogy lúgok esetében oxidálóanyagoknak, mint nátriumszuperoxidnak, perborátoknak stb. hozzáadása különösen előnyös, míg savaknál perszul- 100 fátok ajánlatosak. Ez adalékokkal nemcsak nagyobb duzzadási fokot érünk el, banem az így kezelt árunak, a végleges elkészítés után, puhább, tömörebb és inkább gyapjúszerű fogása van. 105 1. példa. Nyomtatott műselyem-szatenárut a jiggeren (Breitfárbemaschine) cirkonsóoldatos fürdőn vezetünk át. Facsarás (Abquetschen) után az anyag második fürdőn no megy át, amely vizes, selláktartalmú boraxoldatot tartalmaz. Az anyagot ezután hengeres szárítógépen szárítjuk. Majd az anyag japánviasz szilárd keverékét súrolja, amely keverékhez a lágyulási pont 115