108824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akridinszármazékok előállítására

átalakítható helyettesítőt tartalmazhat­nak. Ilyen helyettesítők elsősorban a ha­logénatomok, hidroxil-, nitro- és amino­csoportok. A lúgos maradéknak a 9-hely-5 zetbe hozása után kapott vegyületekben az esetleg 6-helyzetben levő, alkillá vagy halo­génné átalakítható, valamint az esetleg 2-helyzetben levő, hidrogénné, halogénné, alkil- vagy alkoxicsoportokká átalakítható 10 helyettesítőket az erre a célra szokásos módszerekkel a már említett típusú he­lyettesítők valamelyikévé alakítjuk át. Végül úgy is eljárhatunk, hogy az akri­dinszintézishez használható közbenső ter-15 mékeket az erre a célra szokásos módsze­rekkel használjuk fel az aminocsoportjuk­nál lúgosán helyettesített olyan 9-amino­akridinek felépítésére, melyek a 6-hely­zetben halogénatomot vagy alkilcsopor-20 tot tartalmaznak, és amelyek a 2-heIy­zetben halogénatommal, alkil- vagy al­koxicsoporttal lehetnek helyettesítve. Ebből a célból pl. a savamidcsoportnál lix­gosan helyettesített difenilamin 6-kar-25 bonsavakat, melyek a 3-helyzetben halo­génatomot vagy alkilcsoportot vagy e csoportokká átalakítható helyettesítőt tartalmaznak, a 4"-helyzetben pedig halo­génatomot, alkil- vagy alkoxicsoportot, 30 vagy e csoportokká vagy hidrogénné át­alakítható helyettesítőt tartalmazhatnak, az erre a célra szokásos módszerekkel előállítunk és magában véve ismert mó­don gyűrűzárással akri dinszármazékká 85 alakítunk, amikor is szükség esetén a képződött akridin 2-helyzetében levő helyettesítőket hidrogénné, halogén-, al­kil- vagy alkoxicsoportokká, a 6-helyzet­ben levő helyettesítőket pedig halogénné 40 vagy alkillá alakítjuk át. Az aminocsoportot helyettesítő lúgos maradék egy vagy több nitrogénatomot tartalmazhat és további helyettesítőkkel, pl. hidroxilcsoportokkal lehet helyette-45 sítve, továbbá éter- vagy tioéterszerű kö­téseket tartalmazhat és alifás, izociklu­sos és heterociklusos alkatrészekből te­vődhetik össze. Példa: 50 24.8 g 6.9-diklórakridint forrásban levő vízfürdőben 125 g fenollal összeömlesz­tünk és az ömlesztéshez 17 g a-dietil­amino-ö-aininopentánt csepegtetünk. Két­órai 90—100°-os hevítés után a reakció-55 keveréket 1000 cm3 2n-NaOH-ba visszük be, a kivált bázist pedig éterben felvesz­szük. A bázist az éteres oldatnak 10%-os ecetsavval végzett kivonatolása és az ecet­savas oldatnak hamuzsírral és éterrel való bontása útján tisztítjuk és végül gőz- 60 desztillálással megszabadítjuk a fölös ali­fás diamin utolsó maradványaitól. A jól megszárított éteres oldatból éteres klór­hidrogénsavval kicsapjuk a kapott 6-klór-9-( a - dietilaminor ó - pentilamino) - akridin 65 dihidrokloridját, melyet, kevés alkoholból átkristályosítva, 234—236° bomláspontú sárga kristályok alakjában kapunk. Hasonló módon kapjuk ó'-dietilamino-y­aminobutánból (forráspontja 8 mm nyo- 70 máson 61°) a 6-klór-9-(a-dietilamino-v-bu­tilamino)-akridinnek kb. 240 C° bomlás­pontú dihidrokloridját. Az eddig ismeretlen 6.9-diklórakridint (mely benzolból 167—168° olvadáspontú 75 gyengén sárga kristályoeskák alakjában válik ki) 3-klór-difenilamm-6-karl)onsav­ból (mely alkoholból 200—201° olvadás­pontú prizmákban válik ki) gyűrűzárás­sal és a keletkező akridon klőrozásával 80 kapjuk. Analóg módon kapjuk: a) 2-metil-6$-diklórakridinből a 2-metil-6-klór-9- («- dietilamino- ő -pen t.ila m ino) -ak­ridint, melynek tojássárga színű dihidro- 85 kloridja alkohol + éterből kristályosítva 245—246° bomláspontú. A 2-metil-6,9-diklórakridin előállítására 2,4-diklórbenzoesavat 4-toluidinna,l 4'-me~ til-3-kl ór-difenilamin-6-ikarbonsa vvá (rn e- 90 lyet alkoholból 232—233° olvadásponttal kapunk) kondenzáluink, gyűrűvé zárunk és klórozunk. A 2-metÍ!l-6,9-difclórakridin, benzolból át kristályosítva, 146—147° olva­dáspont á gyengén sárga tűket alkot. 95 b) 2,6,9-irikIárakridinből a 2,6-diklóc-O a -d.ietilami ?o-(5-pentila,mino)-akridint kap­juk. Metil alkoholból és éterből átkristá­lyosítva vízben könnyen és kongóra sem­legesen oldható sárga Ixidrokloridot ka- íoo punk. 2,6,9-triklórakridin előállítására 2,4-d.i­klórbenzoesavat 4-kl( óranilinna,l 3,4'-di­klói'-d,ifenilamin-6-karhonsavvá (melyet alkoholból 236—237° bomlásponttal ka- 105 punk) kondenzálunk, gyűrűvé zárunk és klórozunk. A 2,6,9-ÍTÍklórakridin, benzol­ból átkristályosítva, 202—203° olvadás pontú gyengén sárga kristályocskákat alkot. 110 c) 2-mei toxi-6-metil-9-klóirakridin,ből a 2-metoxi-6- metil-9 (oc-dietiliamino-tfpentil­amiino)-aikridint kapjuk, melynek sárga, dihidroklorid ja, metilalkohol + éterből át­kri'stályosítva, 242° homláspontú. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom