108761. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékmennyiségek mérésére

ki. A (g) tokba és az (i) mérődobba előbb bevezetett, illetőleg ott levő zárógázt,, célszerűen levegőt a (g) tokba és az mérődobba beáramló folyadék az (1) csö-5 vön át részben az (a) tartányba nyomja. Ez a folyamat addig tart, míg a folyadék felszíne a (g) tokban oly magasságot ér el, bogy az (1) cső alsó végét a folyadék épen elzárja. Ha tovább folyik a folyató dék az (a) tartányból a (g) tokba, akkor a (g) tokban visszamaradt gáz koinprimálódik. A folyadék eközben a (1) csövön is felemelkedik, míg végre abban ugyanazt a magasságot éri el, mint az (a) tar-15 tányban. A leírt folyamatok következtében a mérőkészülékben bizonyos mennyiségű és nyomású zárógáz van, melyet a (g) tok fenekében és a járulékos (d) kamrában 20 levő folyadék elzár. Az (i) mérődobban és a (g) tokban a folyadékok felszínmagassága egyforma. A leírt folyamatot a mérőkészülék beállításának nevezzük. E beállítási folyamat végén a mérődob megáll. 25 Ha az (a) tartányban túlnyomás, vagy az atmoszferikusnál kisebb nyomás van, akkor a nyomások1

az (f) csap nyitása után, tehát a mérőkészülék üzeinbehelyezése után kiegyenlítődnek. A mérőkészü-80 lékben levő zárógáz mennyisége és a folyadék felszinmagassága a nyomásviszonyoknak megfelelően változnak, ezek a változások azonban normális üzemben megengedett határokon belül maradnak. 35 Ezt a működési folyamatot két példa kapcsán magyar á z zuk: 1. Feltesszük, hogy az (a) tartányban uralkodó abszolút nyomás (P). A tartányban levő folyadék tükrétől az (1) csőnek 40 a (c) mérődobban levő torkolatáig terjedő nyomása (Pl) és ia mérő térfogata az (1) cső nyílása fölött (Q). Ha már most először feltesszük, hogy az (a) tartányban atmoszferikus nyomás uralkodjék, akkor 45 P = 10 m. vízoszlop. Ugyanez a nyomás uralkodik a (c) mérőben. Abban a pillanatban, amikor la folyadéknak a (c) mérőbe való beáramlásakor a folyadék eléri az (1) cső nyílását, a nyomás a mérőben 50 növekedni kezd. A nyomás azon folyadékoszlop nyomásának megfelelően nő, mely az (a) tartány és a (c) mérő között van, tehát megfelelően a (Pl) nyomásnak. Ha feltesszük, hogy ez a nyomás Pl = 55 0.5 m. A'ízoszlop, amit a (b) és (1) csövek méretezésével a gyakorlatban nehézség nélkül elérünk, akkor a végül is beálló abszolút nyomás 10.5 m. vízoszlop. A zárógáz térfogata most már nem felel meg a (Q) térfogatnak, hanem az 10:10.5 arány- 60 ban komprimálódott. Térfogata tehát 0.95 Q. 2. Tegyük fel, hogy az (a) tartányban (5) atmoszféra túlnyomás van, akkor P = 60 m. vízoszlop. A mérő üzembehölyezése 65 után beáll a nyomások kiegyenlítődése és a mérőben ugyancsak 60 m. vízoszlop abszolút nyomás uralkodik. Tegyük fel, hogy Pl = 2 m. vízoszlop. Az első példában megadott számítás alapján kitűnik, 70 hogy a zárógáz térfogata ebben az esetben 0.97 Q. Hasonló módon kimutatható, hogy az (a) tartányban uralkodó depresszió esetén, a mérő feltétlenül szabályszerűen műkő- 75 dik. A 2. és 3. ábrákban feltüntetett megoldásnál a készülék lényege az 1. ábrabeliéhez hasonló. A 2. és 3. ábrabeli megoldásnál az a különbség az 1. ábrával szemben, 8C hogy a (d') járulékos kamra közvetlenül és pedig szűk csatorna elhagyásával csatlakozik a mérő (g) tokjához. Ez az elrendezés a (g) tokban és a (c) mérőben levő zárógáz folyadékkal való elzárása végett 85 célszerű. További különbség az 1. és 2. ábrákban feltüntetett megoldások között, hogy az (f) csapot, mely a (d') kamra ős az (e) csővezeték között van, nyitott állapotban rajzoltuk be, amikor a (c) mérő az 9C '(e) csővezetékbe lépő folyadékmennyiséget méri. Az üzembehelyezés alkalmával beállított zárógáz a — rajból látható módon — elhelyezkedését változtatja, anélkül, hogy tömege megváltoznék. A folya- 9E dék a (d') kamrából az (i) mérődob kamráin való áthaladása után az (e) csővezetékbe jut és ugyanilyen mennyiség folyik az (a) tartányból a (b) csövön át ia (k) elosztótérbe. A (g) tokban levő folyadék- ic felszin süllyed és ennek következtében több gáz áramlik a mérődobba, úgy hogy a folyadék a mérődobban és a (k) elosztótérben emelkedik. Ennek következtében felszinkiilönbség áll be és ennek folytán a i( dob terhelése egyoldalúvá válik. Ez az egyoldalú terhelés az (i) mérődobot forgatja. A dob kamrái eközben egymás után megtelnek és kiürülnek. A mérődob fordulatainak száma a mérő- i] dob kamráinak állandóan egyenlő töltése mellett mérőszáma a készüléken átfolyt folyadéknak. A kamrák térfogata meghatározott. A folyadék mennyiségét a rajzban fel nem tüntetett számláló- vagy u mutatóművel jelezhetjük. A tokban levő