108761. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékmennyiségek mérésére

— 2 — folyadék felszíne és a mérődobban levő folyadék felszíne közötti különbség a folyadéknak a mérőn való átáramlási sebességével arányos, illetőleg azzal együtt 5 változik. Nagyobb sebesség mellett ez a felszinkülönbség nagyobb. A szerkezetet úgy képezzük ki, hogy a folyadék felszíne a tokban nem süllyed a mérődob alá, viszont a dob belsejében, tehát a (k) el-10 osztótérben nem emelkedik a kamrában levő központos nyílás alsó éléig, mely túlfolyót képezhet. Ha a mérő meghibásodik olyképen, hogy a dob nem képes szabadon forogni, akkor a zárógáz tömege nagyobb 15 mértékben változtatja elhelyezkedését, a tokban levő folyadék felszíne tovább sülylyed és a dobban levő folyadék a fentemlített túlfolyóig emelkedik. Ebben, az esetben a mérő természetesen már nem 20 mér, másrészt azonban a folyadék szabad folyását a mérőn nem gátolja, úgy, hogy az (e) tápvezeték megszakítás nélkül kap folyadékot. Normális üzemben a folyadék a mérő-25 dobban általában magasabban, áll, mint az (1) cső alsó nyílása, melynek a 2. ábrabéli megoldásnál is ugyanaz a szerepe, mint az 1. ábrabeli megoldásnál, tizein közben a zárógáz mennyiségét a folya-30 dóknak ,a (g) tokban való párolgása, valamint a folyadékba zárt levegő- és gázrészecskéknek a tokban való felszabadulása fokozzák, Ennek következtében a folyadék felszíne a (k) elosztótérben addig 35 süllyed, míg el nem éri az (1) cső alsó nyílását. Ha a zárógáz mennyisége tovább nő, akkor a fölösleget az (1) cső az (a) tartányba vezeti, úgy, hogy üzemben a zárógáz mennyisége végeredményben 40 állandó. A 3. ábrában jól látható a (b) csővezetéknek a (k) elosztótérbe való betorkolása. Ebből az ábrából kitűnik, hogy a (b) csővezeték az (i) mérődob központos nyílásán át hatol a dob belsejébe. Hasonló módon vezetjük be a 3. ábrában nem látható (1) csövet is, Amint az 1. és 2. ábrákból látható, a (b) cső alsó nyílása valamivel mélyebben fekszik, mint az (1) 50 eső alsó nyílása. Magától értetődik, hogy a (b) és (1) csövek helyett szükség esetén a folyadékot vezető több csövet és a zárógázfelesleget elvezető, illetőleg azt beállító egy cső helyett szintén több csövet >5 is alkalmazhatunk. Nem szükséges, hogy ,az (1) cső, mely a zárógáz tömegét állítja be és a zárógáz feleslegét vezeti el, az (a) tartány felső részébe torkoljon. Ez a cső pl. az atmoszférőben is végződhet, ha abba oly szerke- 60 zetet iktatunk, mely meghatározott nyomású gáz áthaladását lehetővé teszi, folyadékot azonban adott esetben nem enged keresztül. A mérő tokjába továbbá kívülről levegőt, gázt vagy gőzt, mint 65 zárókőzeget, az üzemi nyomásnál nagyobb nyomással is bevezethetünk, úgy, hogy a fölös gázt vezető csövön át ez a gáz állandóan áramlik. A leírt mérőkészüléknek különös előnye, 70 hogy a folyadékot vezető csővezetékbe közvetlenül beépíthető. A mérőkészülék használhatósága szempontjából lényegtelen, hogy a csővezetékben, mekkora a folyadék nyomása. Továbbá az új mérőké- 75 szülékben nincs szükségünk járulékos, gázkiválasztó készülékekre, melyek a folyadékokban az absorbeált gázokat távolítják el. Ilyen készülékeket ugyanis az ismert, térfogatmérőknél kell alkalmazni. 80 Ezenkívül lényeges, hogy a mérődob elékelődésekor a fogyasztóhoz áramló folyadékszál nem szakad meg. Végül előnye a készüléknek, hogy az már 10—20 mm. vízoszlop nyomásveszteségeknél hibátla- 85 nul dolgozik és az átfolyás folytonos. Mint fent már említettük, zárógáz helyett zárófolyadékot is alkalmazhatunk, melynek fajsúlya lényegesen nagyobb, mint a mérendő folyadék fajsúlya. Ebben 90 az esetben a mérőt fordított helyzetben szereljük, eltérően a rajzban feltüntetett ábráktól. Ebben az esetben tehát az (e) esővezeték a mérőkészüléket körülzáró tok felső végéből ágazik le és a nagyobb 95 fajsúlyú zárófolyadék a mérődobnak és tokjának alsó felében van és ezeket félig vagy valamivel nagyobb mértékben tölti ki. Egyébként zárófolyadék esetén a készülék ugyanúgy működik, mint azt fent 100 zárógáz esetére ismertettük. Zárófolyadék esetén még az a további előnyünk is van, hogy nagyobb fajsúlyúi zárófolyadék alkalmazásakor kompresszió következtében mérési hibák nem keletkeznek. 105 Szabadalmi igények: 1. Folyadékmérő készülék, melynél a mérődobot a dobban levő folyadék önsúlya mozgatja, amelyre jellemző, hogy no a mérődob oly tokban van, melynek a tokban forgó dobbal koaxiálisan elrendezett folyadékbevezetése és a tok fenékrészébe torkoló folyadékelvezetése van, mi mellett a toknak legalább