108672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz olajok és desztillációs maradékok porlasztására

— 2 -zett, előnyösen tolattyúként kiképzett (3) csapon bocsátjuk le a naftát (vagy más lerakódást), ha huzamosabb forrás folytán bizonyos töinénységi fokot elért. A kazán 5 teteje lapos vagy enyhén ívelt és a tető közepén lévő csavaros (4) zárósüveg belvilága akkora, hogy lehetővé teszi a kazán belsejének megvizsgálását, sőt a kazánkőnek kőkaparó-vésővel való eltávolítását is 10 (2. ábra). A kazán tetejéből két további csőcsonk ágazik el, melyek közül a bővebb (18) csőcsonk az alább részletesebben ismertetendő (5) sűrítőszerkezetbe torkol, míg a, másik (6) csőcsonk, mely kis fuvó-15 kában végződik, a gőzt a szívócsőhöz vezeti. A kazán falvastagsága, a kazán alsó, azaz bordás övében aránylag csekély, hogy ne befolyásolja a hőátvitelt, míg a felső rósz falvastagsága kissé nagyobb. Az alsó 20 kazánrésznek nagyszámú, jó hővezető fémből való, ráhegesztett, függélyes (7) bordája van. A bordák, sajátos alakjuk és elrendezésük folytán, a kipuffogó gázokból lehetőleg sok meleget vonnak el. 25 Keresztmetszetüket a 3. ábra szemlélteti. A bordák mindegyike szélességirányban derékszögben meghajlik, még pedig mind egy irányban. A kihajlás mentén minden borda a következőnek élével összehegesz-30 tett. Hosszirányban a bordák több részre vannak osztva, hogy kiegyenlítsük a bordák, ill. a kazánfal különböző kiterjedését. A nafta felszínét a kazánban, ennek kb. 35 félmagasságáig önműködő felszín-szabályozóval felszerelt, külön tartállyal biztosítjuk. Ez az állóhengeralakú (8) tartály teljesen zárt; alul a (9) kazán alsó részével közlekedik, tehát a folyadékkal telt 40 résszel, fent pedig a kazánnak gőzzel telt részével közlekedik. Ez utóbbi kapcsolat egyenlő nyomás fenntartását célozza úgy a kazánban, mint a tartályban, még pedig a folyadék fölötti gőz nyomását úgy, hogy a folyadék felszíne mindkét tartályban azonos. A tartályban fel- és lefelé mozgó (10) úszó a (11) csapot nyitja, illetve zárja, amelyen a nafta a tartályba ós így a kazánba is l'olyik. A csap a tartály levehető 50 (12) fenékrészében vau megerősítve; ezt a feneket csavarorsók rögzítik a tartály alsó karimáján, ami az egész elrendezésnek könnyű kiszerelését teszi lehetővé. A nafta csekély nyomás alatt, vagy önsúlya 55 folytán áramlik a tartályba, vagy pedig szivattyúval vagy nyomólevegővel áramoltatjuk a tartályba. A tartálynak a kazánnal való alsó összeköttetése a (9) csatlakozó cső kivételével oldható; a csatlakozócső egyik oldala ugyanis a kazán 60 alsó részébe becsavarolt rövid csavarmenetes darab. Az úszótartály kiképzése a következő lehet (lásd a 11. ábrát). Az álló hengeres tartályban, melynek 65 legmélyebb pontja a (9) kazánnal közlekedik, belül (10) úszó van, amelynek mozgása a fent vagy oldalt elrendezett (11) csapot működteti. A tartály fent nem közlekedik a kazánnal, hanem (12) csavaros 70 fedő zárja el, melynek levételével a szerkezet működési módja ellenőrizhető. A tartály felső része a (13) csőesonk útján, a légkörrel közlekedik. Ha a folyadékfelszín a hibás működés folytán emelkednék, 75 a folyadékfölösleg a fent vagy oldalt elrendezett (14) túlfolyón kifolyik, ami meggátolja a kazánban lévő folyadékfelszínnek emelkedését. Az (1) kazánt a (13) fűtőköpeny veszi 80 körül (1. ábra); a (13) fűtőköpeny és az (1) kazán közötti téren átáramló kipuffogó gázok a kazánt kívülről fűtik. Ezek a gázok célszerűen lent a (14) csőkönyökön áramlanak be és fent a (15) elvezető cső- 85 vön távoznak. A (13) fűtőköpeny feneke és teteje a középen áttört. Az áttörések a lefolyató csaphoz vezető csövet és a csavaros (4) fedővel elzárt kémlelő csövet eresztik át. A fűtőkészülék feneke tetemes 90 vastagságai, mert a kazán súlya terheli. A hengeres fűtőkészülék belső átmérője pontosan megfelel a kazánnak a kiugró bordákkal növelt külső átmérőjének. Ily módon a kipuffogó gázok árama a bordák 95 közötti üreges tereken kénytelen átvonulni. A felső kazánrész kisebb átmérőjű a (13) köpenynél úgy, hogy a kettő között (15') gyűrűs tér marad szabadon, amelyen a kipuffogó gázok átvonulnak, majd a 100 (16) elvezető csövön távoznak. Ily módon a kazángőz kissé túlhevíttetik, ami egymás után következő kondenzációkat meggátol. A fölösleges túlhevítős megelőzésére a kipuffogó gázokat a kazán felső ré- 105 szén való átáramlása előtt is elvezethetjük. Az előmelegítő a kipuffogó gázokat közvetlenül a gázgyiijtő csövön át kapja, amely az előmelegítőnek tetemes vastag- J^Q ságú fenekéhez csatlakozik. Ha a kipuffogó gázok gyűjtője a monoblokkon (12. ábra) belül volna elrendezve, az előmelegítőre könyökcsövet hegesztünk, amely karima és sülyesztett csavarok közvetíté- 115 sével magán a csavarmenetes fedőn van rögzítve. A kipuffogó gázoknak a kazán bordái