108672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz olajok és desztillációs maradékok porlasztására

— 3 -közötti átvonulását terelő-szerkezet szabályozza (10. ábra), amelyet a kezelő kézzel állít be. Ez a terelő-szerkezet két egymással mereven kapcsolt csődarabból áll, ame-5 lyeknek mindegyikében egy-egy csappanószelep van, A szelepek egymáshoz képest 90°-kal el vannak fordítva úgy, hogy ha az egyik szelep nyitott, a másik zárt és viszont. A szelepeket a két csőrészt a közé-0 pen függélyesen áttörő közös tengely vezérli (10. ábra). A (16) eső fogja fel a kazánelőmelegítőtől jövő kipuffogó gázokat, a másik cső pedig közvetlenül a gyüjtőiesőből jövőket. Ha tehát a (17) sze-5 lep nyitva van, a kipuffogó gázok az egész fűtőszeirkezeten vonulnak át, amikor is a fűtés a legerősebb, ha pedig a (17) szelep zárva van, akkor a kipuffogó gázok az előmelegítőn való átáramlás nélkül áramla-0 nak ki. A középhelyzetben érjük el a legcélszerűbb előmelegítést. A motor indításánál, rövid ideig, benzinnel kell dolgozni, amikor is a (17) szelep nyitva és a másik pedig zárva van. Ha a nafta forr, akkor a 5 meleget a fenti módon célszerűen csökkentjük. Túl nagy hőmérséklet esetén a forrás viharosan folyna le és folyékony nafta szívatnék be. A kazán méreteit az a kritérium szabja meg, hogy minél több 0 gőzt igényel a motor járása, annál nagyobbnak kell lennie a forró nafta vízszintes kiterjedésének úgy, hogy a konvekciós mozgások mindig könnyűek legyenek és ne zavartassanak meg túlságos for-5 rással. így tehát az alkalmazási cél szerint- változik a kazán átmérője, míg a magasság alig változik. Kétszeres gőzmenynyiséget igénylő motor, kétszer akkora felületű egyetlen kazánt, vagy két kisebb O kazánt tesz szükségessé. Ha tüzelőanyagként desztillációs maradékokat (sűrűn folyó naftát) használunk, akkor tetemesen nagyobb átmérőjű kazánra van szükség, mint könnyen folyó nafta esetén, mint-5 hogy a sűrűn folyó nafta forrás közben igen viszkózus és sokkal lassúbb átviteli mozgásai vannak, mint a könnyű naftának. E célból az alábbiakban mazuthoz való speciális kazánt ismertetünk. 0 A motor szükségletéhez képest elkerülhetetlen gőzfölöslegek kiegyenlítésére, arról gondoskodunk, hogy a fölös gőz külön sürítőb© jusson (1—5. ábra), ahonnan a folyadék, a lehűlés hatására, később a káli zánba visszafolyik. A sűrítő a bő (18) cső útján a felső kazánrésszel közlekedik és egymással párhuzamos, célszerűen derékszögű négyszögkeresztmetszetű, függélyes (5) kamrákból áll (5 ábra; az ábra a sűrítőt felülnézetben, metszve szemlélteti), 60 amelyekbe a fölös gőz belép. A motor keringtető vizével kívülről hűtött kamrák fent a légkörrel közlekednek. Ez a feltétel a gőz és a levegő közötti állandó viszony fenntartása szempontjából is szük- 65 séges. A fölös gőz a (18) csövön száll fel és a kamrákban való sűrítés után, ugyancsak a bő keresztmetszetű csövön folyékony állapotban visszafolyik, A sűrítő csupánl a gőzfelesleget sűríti, minthogy a 70 sűrítő kamráit, ha a fejlesztés csupán a motor táplálására elegendő:, légköri levegő foglalja el, amely a. gőz és a sűrítő között légréteget alkot, minthogy a levegő csekély hővezetőképessége folytán nem hat 75 kondenzálólag. A lóg-gőzelegyet külön készülékben állítjuk elő, (1. és 7. ábra), amelynek célja, hogy a levegő és a gőz közötti arányt valamennyi fordulatszámnál állandóan 80 tarsa, valamint kellő stabilitású homogén keveréket biztosítson. A szerkezet további célja, hogy a közönséges csapószelepet gázszelepként hasznosítsuk. A szerkezet rövid, bő (19) csődarabból áll (1. és 7. 85 ábra), amelybe szűk nyíláson át a motortól beszívott gőz áramlik. A beszívott levegő ezen a szakaszén átáramlik és a gőzzel való találkozásnál a keveréket (robbanékony ködöt) alkotja. A gőzkiömlő- 90 nyílást kúpos (21) tű vezérli (7. ábra), amely a (22) emelő- és tolórúd-rendszer útján külön (23) tolattyúval (6. ós 7. ábra) van kapcsolva, amelyen a beszívott levegő beáramlik. A tolattyú a tű előtt áll. 95 A tolattyú nyitása a tű nyitásánakj arányában és azzal egyidejűleg történik. A tolattyúnak, melynek alternatív mozgását két oldalsó horony biztosítja, sajátosan alakított, kísérletileg megállapítandó 100 alakú furata van. Zárt tolattyúnál a tű teljesen elzárja a gőzfuvókát. Ha a vezető, a gázpedál útján megnyitja, a tű emelkedni kezd és a gőz a (19) szívócsőben uralkodó depresszió folytán kiáram- 105 lik és az egyidejűleg beáramló levegővel keveredik. A tolattyú nyitása (6. ábra) a saját és így a gőzbeömlést szabályozó tű beállításával változó légbeömlést alkot és így állandó viszonyt biztosít a levegő és 110 a gőz között, bármely fordulatszámnál, minthogy a nyílás alakítása empirikus úton történt. A tolattyú fémfelületen fut, melynek közepén négyszögletes furat van, amely a beszívócsőbe való belépést al- 115 kotja. A négyszög rövidebb oldala megfelel a tolattyúlöketnek. A hosszabb oldal a tolattyiinyílás legnagyobb szélességének