108647. lajstromszámú szabadalom • Fonógépekhez való csévélőgép
száltorlódás elkerülése végett gyorsítanunk kellene, viszont e mozgásnak az egyéb okokból szükséges, kúpos lterézselések előállítása miatt, éppen ellenkezőleg, lassúbb-5 nak kell1 lennie. A csévevégek Jerézselésének feltétele tehát elkerülhetetlenül szálfelhalmozódást von maga után az átmeneti helyeken. A csévevastagságban mutatkozó e különbségeknek viszont az a követ-10 kezménye. hogy a szálnak a íonóhelyről való húzása egyenlőtlen sebességű. Ha pedig a szálat más és más erővel húzzuk, akkor különbözőképpen nyúlik és ennek megfelelően vastagsága is változik. 15 Azonkívül a szálvezető kilengésének a fordulópontokban történő, a kúpos végek létesítésére szükséges, fentiekben ismertelett lefékezése és a szálvezetőnek a csévevégeken ezáltal előidézett nyugalmi álla-20 pota következtében a lerézseléseket egyes száltekercsek ismételten átugorják. Ezek az átugró tekercsek a rendes szálrétegekkel egyetemben a cséve későbbi nedves kezelésekor (mosás, fehérítés, festés) légmen-25 tes elzárást létesítenek. Ehhez járul még, hogy a száll ha azt csévealakban vetjük később az iltemlílclt. nedves kezelés alá, jelenlékenyen megduzzad, így pl. a műselyem kb. 60°/o-ig és más 30 textilrostok duzzadása ugyancsak tekintéglyes. E megduzzadás szintén elég kedvezőtlenül hat az egyenlőtlen cséveátmérőre. különösen pedig nagy átmérő esetében a csévevégekre, melyek bordás alakot mulatnak. 35 Ennek következtében egyenlőtlen feszülések keletkeznek a cséverétegekben, melyek száltúlnyúiásokra, stb. vezetnek. Az ilyen túlnyúlás a csévének különösen külső szálrétegeiben érvényesül. 40 Kísérletek azt eredményezték, hogy e rétegek száraz állapotban a rendes szállal szemben már csak mintegy felényi erősek és nyúlékonyak. Ennek következtében rendes minőségű anyagból tetemes hulladék 45 áll1 elő. Az ilyem veszteség a cséve összanyagának 10°/o-át is elérheti. A fentiekben ecsetelt hátrányok, miként már rámutattunk, a későbbi nedves kezeléskor, pl. mosáskor, különösen pedig 50 a festéskor is érvényesülnek. Ennek mélyebb oka abban keresendő, hogy a szál'alc túlnyúlásuk miatt belső szerkezetükben és felületükön akként változnak meg, hogy a mosófolyadékot nem úgy veszik fel1 , mint 55 a cséve egyéb részein lévő szálak. Ehhez járulnak a további hátrányok. A szokásos csévélőgépen ugyanis a csévék szabadon ülnek az orsókon. Ettől1 eltérő elrendezés a tengelyvégeken már a működtetés módja miatt sem lehetséges. A csévék tehát gyalc- 60 ran excentrikusan forognak, vagyis forgásuk közben ütnek. Ez az egyenletes szálL felíulást károsan befolyásolja, úgyhogy ismét egyenlőtlen szálnyúlások keletkeznek. Az ilyen egyenlőtlen nyúlások szálhúzó- 65 dásokat idéznek elő és az elért szál különböző vastagságú lesz. E tekintetben különösen érzékeny az acctál-csévélő-fonóg'ép, mert ennél a szálfelfutósebesség percenként 200 m., sőt ennél is nagyobb. De a többi 70 csévélő-fonógépek is hajlamosak zavarokra, még pedig forgássebességük arányában. A fentiekben ismertetett, összes, a gyakorlatban könnyen megállapítható hátrány ugyanazon okokra vezethető vissza, neve- 75 zetesen a működtetés, illetve hajtás mikéntjére, mely a fennálló körülményeket nem veszi kellően figyelembe. E hátrányok azonkívül ugyanahhoz az eredményhez vezetnek, nevezetesen az előállított szál külön- 80 böző helyein más vastagságú és ennélfogva belső szerkezete is más. Az alábbiakban' ismertetett találmány számol valamennyi hibaforrással és megszüntetvén az itt felsorolt hátrányokat, oly szál előállítását teszi 8b lehetővé, mely egész hosszában egyenletes vastagságú és egyforma belső szerkezetű, függetlenül attól, hogy lennészeles vagy mesterséges textilrostokról van-e szó. A fent előadott megismerésből kiindulva, 90 a találmány szerinti géppel textilrostok fonásában azl a feladatot oldjuk meg, hogy a szálakat a cséve átmérőjétől és alakjától függetlenül1 , változatlan nyujtóigénybevétellel csévéljük fel. 95 A találmány szerinti gép önműködően kapcsol és megszakítás nélkül dolgozik. Eltérően az eddigi inunkamódoktól, ine I vek szerint egyenlő időközökben egyenlő cséveszögekhez tartozó kerületi ívek csévélődtek 100 fel, a találmány szerinti gép egyenlő időközökben a szálnak állandó nyujtóigénybevétéle mellett egyenlő szálhosszakat csévél fel1 . A találmány szerinti gépnek alapját tehát nem egyedül a csévemozgás, ha- 105 nem a szál igénybevétele is képezi. A találmány tehát textilrostok, mint pl. gyapot vagy műselyem fonására val'ó, állandó szálfelfutással és változó lökettel működő csévélőgép, melyen a gép főtengelyé- 110 ről hajított kapcsolómű közbenső hajtóművel a szálvezető szervet és evvel kapcsolatban a cséve hajtóművét a cséveátmérővel és a szálvastagsággal1 arányosan elállítja. A találmány szerinti gép ezenkívül a kap- 115 csolómű mozgásának végén, ami szabályoz-
