108601. lajstromszámú szabadalom • Berendezés propellerhajtáshoz

A 2. ábra szerinti megoldásnál1 a két tur­bina sorbakapcsolt, de a feltüntetett pét­dától eltérőleg, a (49) égési kamrához ké­pest párhuzamos elrendezésűek lehetnek, 5 mely esetben az (53) égési kamra mellőz­hető. Ez a megoldás, melynél a két turbina tengelyei egymással1 párhuzamosak, igen ke­vés férőt igényel és így a kompresszió 10 és az expanzió különböző fokozatai közötti vezetékek rendkívül rövidek. A kompresz­szorokat és a propellertengelyt a turbina­rotorok hajtják, amelyek ily módon egy­mástól el vannak választva, úgy, hogy egy-15 mástól függetlenül, önműködően állhatnak be a kívánt sebességre, oly célból, hogy a kompresszorok oly nyomású légmennyisé­get termelhessenek, hogy a levegőnek bizo­nyos hőmérsékletre való felhevítéséből ki-20 adódó teljesítmény megfeleljen a berende­zésnek a propellertengelyre leadandó hasz­nos teljesítményének. Ennél1 a berendezés­nél a szabályozás kizárólag a betáplált tüzelőanyagmennyiség változtatásával ter-25 ténik, ahol is a hajtóközeg erejét elsősorban hőLartalmának szabályozásával változtatjuk. Ezt az erőt önműködően osztjuk el a kü­lönböző turbinarotorokra, hogy a propeller­tengelyen a kívánt teljesítményt kapjuk. 30 A 3. ábra szerinti berendezésnek két turbinája és három kompresszora van. A kisnyomású (10) turbina a (G7) tok elülső részében foglal1 helyet és a (11) tengely sebességcsökkenlő áttételek útján hajtja a 35 ( 28) propellertengelyt, míg a másik (12) tengelyen vagy annak meghosszabbításán foglal helyet a kisnyomású (16) kompresz­szor rotora. A nagynyomású (10) turbina a (10) turbina mögött foglal helyet, mely 40 a (42) tengellyel a középnyomású (43) kom­presszort, a (41) tengellyel pedig a nagy­nyomású (-1-1) kompresszort hajija. A kisnyomású (16; kompresszornak ki­ömlő vezetéke a (37) cső útján a közép-45 nyomású (13) kompresszorhoz csatlakozik, melynek kiömlő vezetéke, a (45) cső útján, a nagynyomású (44) kompresszorhoz van kapcsolva. A levegőt, a (49) égési kamrá­ban, az (51) csövön betáplált tüzelőanyag 50 belső égésével1 hevítjük fel. A hajtóközeget azután az (53) égési kamrában újból fel­hevítjük, amely kamrába az (54) cső táp­lálja be a tüzelőanyagot. Az (53) égési kam­rának külső (74) é:s ettől bizonyos távol-55 ságban fekvő belső (75) fala van, mely két fal között gyűrűs tér keletkezik. Miközben a belső kamrába betáplált tüzelőanyag elég, a középnyomású kompresszorból a (76) csövön ál, a (74) és (75; falak közötti gyű­rűs térbe levegő áramlik. A (76) vezeték a 60 kompresszorreiidszernek oly részével1 köz­lekedik, amelyben az (53) égési kamrában uralkodó nyomásnak megfelelő nyomás uralkodik. A két fal1 közötti gyűrűs téren átvonuló levegő meggátolja, hogy a meleg a 65 külső (76) fallal érintkezésbe jusson és egyúttal megvédi a készülék érzékenyebb részeit. Az (53) égési kamrát a (10) gáz­turbina beömlő részével összekötő (52a, 52b) csőelágazások szintén kettős fal'úak, 70 amelyeik a (74) és (75) falak folytatásai. A (10) turbinához vezetett hajtóközeg árama ily módon alacsonyabb hőmérsék­letű légréteggel körülvett forró gázmagból áll1 . A forró gáz tehát csak az aránylag hideg levegőréteg útján érintkezik a tur­bina kevésbbé ellentálló falával vagy más alkatrészével1 és a hajtóközeg különböző hőmérsékletű két komponense csak vkkor keveredik, amikor a turbina vagy propeller 80 lapátrendszerén átvonult. Ilyfajta égési kamra az 1. és 2. ábrák­ban szemléitetett kiviteli alakoknál is el­rendezhető. A 3. ábra szerinti megoldásnál1 turbina- 85 rotorról hajtott oly kompresszorok is van- ; nak, amelyek a propellertengelyre nem ad­nak le hasznos teljesítményt. Ezeknek a kompresszoroknak sebessége tehát a pro­peller tengely sebességéhez képest változ- 90 tatható és ennek következtében önmaguk­tól állnak be a propeller tengely terhelés­változásainak megfelelően. Kettős forgású gázturbinák alkalmazása folytán a turbináknak az a törekvése, hogy 9c sebességük megváltozzék a propeWertengely lerhelésváltozásaihoz való hozzáidomiilás céljából'. így pl. ha a propellerterheíés növek­szik és ennek megfelelően propellertengely sebessége csökken, a korrespondeáló tur- 1( binarotor sebessége szintén csökkenni fog. Ennek következtében a turbina második rotorának, valamint e rotor tengelyére sze­relt kompresszor sebessége is növekszik, miáltal több hajtóközeget szolgáltat. A pro- n peltert hajtó turbina tehát a nagyobb ter­helésnek megfelelő hajtóközeget fog kapni. Természetes, hogy kisegítő gépeket, pl. generátorokat stb. szintén alkalmazhatunk. A berendezés sokféleképpen módosítható. 1 A 4. ábra pl. oly berendezés változata, amely a 3. ábrával1 kapcsolatban ismerte­tett tokkal vehető körül1 . Ennél a kivitelnél a (10) turbina (11) tengelye (29) propel­lert hajt egy hajtóberendezés (61) tenge- 1 Jyei útján, míg a turbina másik, (12a) ten­gelye (16) kompresszort hajt. A (12a) ten­gely üreges és körülveszi a (11) tengelyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom