108547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz anyagok készítésére emulziókból és oldatokból

Megjelent 1934. évi február lió 15-éu. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108547. SZÁM. - IV/i. (X/í). OSZTÁLY. Eljárás száraz anyagok készítésére emulziókból és oldatokból. Yisser Johan Marié vegryész Nijmegren (Hollandia). A bejelentési napja 1932. évi november hó 24 ike. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi november hó 27-ike. Emulzióknak és oldatoknak porrá való beszárításakor gyakran van szükség arra, hogy azt a hőmérsékletet, melyen ezt a beszárítást végezzük, lehetőleg alacsonyan 5 tartsuk, hogy elkerüljük azt, hogy a beszárítás folyamán a beszárítandó anyag vegyi alkatrészei megtámadtassanak és ezáltal a száraz anyag minősége szenvedjen. Ez a szabály természetesen nem érvényes 10 azokra az esetekre, amelyekben az oldatba vitt anyag magas hőmérsékletekkel szemben többé-kevésbbé érzéketlen. A hőmérséklet különösen fontos szerepet játszik azokban az esetekben, amelyekben a száraz anyai-15 got szerves eredetű oldatokból vagy emulziókkal állítjuk elő és a találmány célja annak lehetővététele, hogy száraz anyagot ilyenfajta oldatokból vagy emulziókból készíthessünk anélkül, hogy a bepárlandó 20 anyag vegyi összetétele változást szenvedjen. Eddig pl. lejre vonatkozóan még nem ismeretes oly eljárás, amely vegyileg változatlan tejport eredményezne. Ennek meg-25 ítélésénél nem elég, ha a kapott pornak csakis oldhatóságát vesszük figyelembe, miután a tejnek oly átalakulási termékei is léteznek, melyek oldhatósága azonos. Kitűnt az is, hogy a tej zsír oxidálódás révén vegyi 30 elváltozást szenved, minek folytán a kapott por huzamosabb idő után kellemetlen szagot és ízt vesz fel. Ezenkívül az oxidálás megsemmisíti az A-vitamint. Az ismert Hatmáker-féle eljárással, 35 amelynél meglehetősen magas hőmérsékleten és légritkítás nélkül dolgoznak, olyan tejport kapunk, mely vegyileg részben már változást szenvedett, emellett pedig a jelenlévő zsírsejtek a por újbóli feloldá-40 sakor nem emuigálódnak újból. A Krause-féle eljárás szerint igen nagy mennyiségű levegőt kell felhevíteni, ami a levegő felhevítésénél mutatkozó rossz hőátmenetre való tekintettel, mindenkor rendkívül költséges. Hátrány az is, hogy a zsír 45 a levegőben jelenlevő nagymennyiségű oxigén révén való oxidálódás folytán elváltozást szenved, úgy, hogy a por már rövid idő után kellemetlen szagúvá és ízűvé válik. 50 A találmány szerinti eljárás abból áll, hogy a beszárítandó folyadékot vagy emulziót finoman eloszlott állapotban, légritkított térben érintkezésbe hozzuk olyan felhevített, finoman elosztott szilárd anyag- 55 gal, mely már az eljárás kezdetekor a porlasztási tér fenekén van, a folyadékrészecskéket abszorpció vagy adszorpció révén leköti és nagy felülete folytán a folyadékrészecskék gyors elpárologtatásátelő- 6'0 segíti, eközben pedig a képződő gőzt állandóan elszivatjük. A Krause-féle porlasztókkal ellentétben tehát, a találmány esetében az elporlasztási tér fenekén poralakú anyag már az 65 eljárás kezdetén is van. Azzal1

, pl., hogy a beszárítandó folyadékot vagy emulziót olyan finoman elosztott, szilárd anyagra, melyet hevítünk és kavarunk, ráfecskendezünk a gyors elpárolgás révén elérhet- 70 jük azt, hogy por képződik és hogy emellett a porrá bepárolt anyag bomlásának veszélye rendkívül kicsiny. A találmány szerint olyan finoman elosztott, szilárd anyagnak, melyet hevítünk és kavarunk 75 s melyre a beszárítandó folyadékot vagy emulziót fecskendezzük, vehetjük azt a port is, amelyet a folyadékból vagy emulziókból már előzetesen kaptunk és így végtermékként közvetlenül juthatunk olyan porhoz, 80