108517. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108517. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Gőzkazán. Matteo Enrico mérnök Genova. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 6-ika. A találmány újrendszerü gőzkazán, melynél a tüzelőanyag elégetése zárt tér­ben, magában a kazánban történik és az égési termékek a vízbe vagy más elpáro-5 logtatandó folyadékba lépnek be és mi­után ezen átáramoltak keverednek a ke­letkezett gőzzel és az említett gőzzel együtt távozva azzal együtt végzik a ka­zán révén létesítendő munkát. 10 Sok olyan mechanikus vagy másféle alkalmazáismód ismeretes, amelyeknél gőz és az. égés folyamán keletkezett gáztermé­kek elegyét hasznosítják. A találmány szerint szerkesztett kazánban kapott ilyen ló elegyet ezekre és más új célokra használ­hatjuk, mimellett a gőzt az égési gázok és gőz elegyével helyettesítjük. A találmány fő célja a hőitermelő be­rendezés égési hatásfokának a legfelső 20 határig való fokozása, mimellett a belső tüzeléssel létesített hőnek nyilvánvalóan csaknem tökéletes kihasználását részben (az égési termékeknek az elpárologta­tandó folyadékkal való benső érintkezése 25 révén, részben azáltal érjük el, hogy kikü­szöböljük azt a hővesztesóget, melyet az ismert kazánokban az égési gázoknak a küllógbe való kilépése okoz. A találmány célja továbbá olyan kazán 80 szerkesztése, mely füstöt vagy más gázn nemű terméket nem termel; az ilyen ka­zánt előnyösen használhatjuk zárt tér­ben, ahol nem lehetséges, vagy nem kí­vánatos természetes vagy kényszerű hu-35 zatú kürtő alkalmazása, mint például földalatti helyiségekben, különböző hadi­hajókon, a város belsejében lévő telepek-* nól, stb. A találmány lényegének és gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek megértésére a 40 következőkben példaképen a találmány különböző előnyös megoldási alakjait ír­juk le, amelyeket a rajzok vázlatosan tüntetnek fel. Az 1. ábra a találmány szerinti hengeres 45 kazánnak a 2. ábra I—I vonala szerint vett függőleges metszete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala sze­rinti függőleges hosszmetszet. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala sze- 50 rinti vízszintes metszett. A 4. ábra az 5. ábra IV—IV vonala sze­rinti függélyes keresztmetszet, mely a találmánynak különösen nagy nyomás esetén alkalmazható megoldási alakját 55 tünteti fel. Az 5. ábra ugyanezen megoldási alaknak a 4. ábra V—V vonala szerinti hosszmet­szete. A 6. ábra másik, az 5. ábra VI—VI vonala 60 szerinti függélyes keresztmetszet-. A 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala sze­rinti hosszmetszet. A 8. ábra az 5. ábra VIII—VIII vonala szerinti vízszintes metszet. A különböző ábrákon azonos vagy ha­sonló részeket ugyanazon számmal jelöl­tünk és különböző metszeteket a római számok mellett látható nyilak irányából tekintve rajzoltuk fel. Az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett meg­oldási alaknál (1) a találmány szerinti hengeres kazán köpenyét jelöli, melynek (2) és (3) homlok, ill. hátsó fala, (4) gőz­kamrája, (5) biztonsági szelepe, (6) kibo- 75 csátó szelepe van és minden szokásos ki­egészítő alkatrésszel, mint pl. (7) bebo­osét-ó szeleppel, (7). kiürítő szeleppel, ma-65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom