108517. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

— 2 — nométerrekkel, vízállásmutatókkal stb. fel van szerelve. Az (1) köpeny belsejében magához a köpenyhez viszonyítva excentrikusan van rögzítve a (8) hengeres tü-5 zelőberendezés, mely elülső részén alzárá,s céljából külső (9) homloklemezben végződik, amely a kazán (2) homlokfalán légmentesen van megerősítve és amelyhez tömítő záró csuklóval a (10) lángzó 10 kapcsolódik. Ez, a nyomás alatt működő lángzó a tüzelőanyagot az alkalmas (11) szelepen és az, égési levegőt, másik, alkalmas, kényszermozgásban működő (12) szelepen át kapja. A (8) hengeres tiizelő-15 berendezés hátsó részén, a kazán (3) hátsó fala közelében megfelelő (13) tömítőfalban végződik, melyhez a (14) könyök csatlakozik, mely utóbbi viszont a kazán külső részéről kezelhető és megfelelő szer-20 kezetű (15) elzáró szelep révén a (16) függőleges csővel kapcsolódik; utóbbi feneke elzárt és felső része a (4) gőztérbe torkollik. A (8) tüzelőberendezés hengeres köpe-25 nye felső részén és a tüzelőberendezés (13) hátsó fala közelében a (17) légmentesen záró csődarabbal kapcsolódik, amely könyökalakban elhajlik és a vízszintes és a kazánhoz képest előrenyúló 30 (18) részben folytatódik és teljes egészében a (4) gőzkamrában foglal helyet. A (17) csődarab (18) vízszintes része közelítőleg a kazán hosszának felénél két részarányos (19) és (19') csődarabra oszlik, 35 melyek a kazánhoz képest keresztirányú síkban foglalnak helyet és alkalmas görbevonal mentén egészen a (8) tüzelőberendezés aljáig nyúlnak. Ezen (19) és (19') csődarabok mindegyike egy (20), ill. (20') 40 csővel kapcsolódik, melyek vízszintesen, hosszirányban végig húzódnak csaknem az egész kazánhosszon. Ez utóbbi csövek végeiken zártak és felületükön alkalmas módon elosztott lyukak vagy rovátka 45 alakú nyílások vannak. A (20) és (20') csövek, valamint a (8) tüzelőberendezést teljesen és a (19, 19') csődarabok részben bemerülnek az elpárologtatandó folyadékba, melynek f'elszí-50 nét a szokásos eszközökkel meghatározott (21) színvonalon tartjuk. A (8) tüzelőberendezésnek alkalmas (23) szeleppel ellátott (22) kiürítő berendezése van, hogy a tüzelőberendezés belsejéből 55 az esetleges égési maradékokat, vizet, vagy hasonló anyagokat kiüríthessük. A leírt berendezés a következőképen, működik: A folyékony vagy poralakú tüzelőanyagot és az égési levegőt a (11) 60 és (12) szelepeken és a (10) lángzón át vezetjük a kazán üzemi nyomásánál nagyobb nyomású (8) tüzelőberendezésbe és az égés által termelt gázok először felmelegítik a környező folyadékot és a (18) 65 vízszintes csőrészen mennek át és egyúttal a (4) gőzkamrában felhalmozódott gőzt és gázokat is fölmelegítik; ezután a gázok átáramolnak a (19, 19') csöveken és folyadékba merülő (20, 20') vízszintes csö- 70 vekhez jutnak, ahonnan a íentemlített nyílásokon át távozva, átbuborékolnak a, folyadékon és a gőzzel való keveredés céljából a (4) fölső kamrába áramolnak. A gőz és füstgázok elegyét a (6) szeleppel 75 a felhasználás helyére továbbítjuk. Az elegy nyomása a kazán üzemi nyomásának felel meg és erre a nyomásra szabályozzuk be az (5) biztonsági szelepeket; ezzel szemben az elegy minimális hőméi"- 80 séklete magában az elegyben tartalmazott telített gőz hőmérsékletének felel meg. A (15) szelep arra való, hogy az égési termékek egy részét a (4) gőzkamrába továbbítsa, ha azt akarjuk, hogy az 85 elegynek magasabb legyen a hőmérséklete a telített gőzénél. Továbbá, abban az esetben, ha a (8) tüzelőberendezés nyomása a lehűlés következtében vagy egyéb okból a (4) kamrában mért nyomás alá 90 csökkene, a (15) szelep lehetővé teszi az. egyensúly helyreállítását és így megakadályozza a kazán vízének a (19) és (19') csöveken és a szifont képező (18) és (17) vezetékeken át a tüzelőberendezésbe való 95 áramlását. Az ábrákon a nyilak az égési gázok útját jelzik. A 4—8. ábrán feltüntetett megoldási alak példaképen a fenti elvnek többrészű, nagy nyomással és gyors elpárologtatás- 100 sal működő kazánokon való alkalmazását mutatja. Ennél a megoldási alaknál a kazánnak három hengeres része van, egy fölső (24) és két alsó, részarányosán elhelyezett (25) 105 és (26) része, melyek a fölső résszel a lényegileg függőleges, egymáshoz képest ferde (27, 28, 29) és (30) csövek vagy vezetékek révén kapcsolódnak, amint ez a rajzon látható. A fölső (24) hengeres rész a no gőz és gázok (4) gyüjtőkamráját tartalmazza; természetes, hogy alkalmazhatunk több fölső kazánrészt is és így több gőzteret, melyek egymással kapcsolódnak. Az alsó kazánrészekben, a leírt megoldási 115 példánál a két alsó rész egyikében, pl. a (25) részben, ezzel egy tengelyűen foglal