108467. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús robbanómotor
- 5 — dig, röviddel azelőtt, hogy az egyik (19), illetve (191 ) fogaskerék megakasztatik, egyúttal a másik) (191 ), illetve (19) fogaskerék kikpacsolódik és megfordítva, ami 5 a (3) ésí (11) tengely, illetvei a,' (8) és (9) dugattyú kölcsönösen váltakozó sebességcseréjét a megfelelő időpontban és a kellő helyen biztosítja. A bolygókerekes hajtómű egyes fogaskerekeinek áttevési vi-10 szonya természetesen az elérni kívánt viszonylagos dugattyúsebességeknek megfelelően van megválasztva. A jelen esetben pl. az áttevési viszony a (16) belső és a (19) külső, illetve a (161 ) belső ós a 15 (191 ) külső fogaskerekek közt 1:3-nak van választva, úgy, hogy tehát a (18) és (181 ) bolygófogaskerekek ugyanolyan átmérőjűek kell, hogy legyenek, mint a (16) és (161 ) belső fogaskerekek. 20 Ennél a vezérlő hajtóműnél aránylag egyszerűbb a 12—16. ábrákon rajzolt második foganatosítási példa esetében alkalmazott görbe (nem köralakú) fogaskerekekkel bíró vezérlő hajtómű (12., 13. és 14. 25 ábra), mely a fent leírt vezérműnél nyugodtabban és az ott használt ütközők által okozott, elkerülhetetlen periodikus lökések nélkül működik. Ez a vezérlő hajtómű, lényegileg, az egyes (3, 11) és a (ll1 ) 30 tengelyekre felékelt egy-egy görbe (16, 161 ) és (162 ) homlokfogaskerékből, valamint e fogaskerekekkel kapcsolódó, tehát szintén görbe (18, 181 ) és (182 ) áttevő homlokfogaskerekekből áll, mely utóbbi fogaskerekek 35 a (3) munkatengellyel párhuzamosan és az (1) motorházban helytállóan ágyazott, közös (25) előtéttengelyre vannak felékelve. | ! ' ! : ^ A görbe fogaskerekek I—II—III—IV 40 kerületi vagy osztó görbéje (14. ábra) természetesen az egyes munkaütemek hoszszainak és az elérni kívánt váltakozó sebességeknek megfelelően van megszerkesztve és a (7) gyűrűhenger szakaszai szá-45 mának megfelelően, a (16, 16', 162 ) fogaskerekek kerületén, mely szakaszokból, ennél a második foganatosítási példánál, az egyszerűség kedvéért csak kettőt vettünk fel, a jelen esetben tehát kétszer, meg-50 ismétlődik. Ezen vezérlő hajtómű működési módja magából annak szerkezetéből teljesen világos és így közelebbi magyarázatot nem igényel. A találmánynak megfelelő robbanómotor 55 működési módja, minden esetben, lényegileg ugyanaz, egészen függetlenül attól, hogy milyen vezérlő hajtómű kerül ott alkalmazásra. Ez a működési mód, egy dugattyúpár egyes munkaütemeit vázlatosan feltüntető 4—7. ábrák alapján ismer- go tetve, a következő: A (8) és (9) dugattyú, midőn a 4. ábrán pontozott vonalakkal feltüntetett helyzetben áll, éppen befejezett egy kipuffogó periódust; a (8) mellső dugattyú most éppen nyitni kezdi a tüzelő- 65 anyagkeveréket beeresztő (13) nyílást és így a (8) és (9) dugattyú közt lévő munkateret összeköttetésbe kezdi hozni ezzel a (13) nyílással. Ebben a pillanatban a (8) mellső dugattyú mozgása gyorsul, a (9) 70 hátulsó dugattyúé pedig lassul és az első munkaütem, nevezetesen a szívóperiódus, veszi kezdetét, amennyiben a két dugattyú most egymástól eltávolodik és az elülsiető (8) dugattyú, miközben a két dugattyú 75 közt lévő munkatér térfogatát folytonosan nagyobbítja, a (13) nyíláson át mindaddig tüzelőanyagkeveréket szív be, amíg a lassabban utána haladó (9) hátulsó dugattyú ezt a (13) nyílást ismét el nem zárja (a 4. 80 ábra teljes vonalakkal rajzolt részei). Ebben a pillanatban a (8) és (9) dugattyúk sebessége újból felcserélődik és most a (9) hátulsó dugattyú mozgása gyorsul és a (8) mellső dugattyúé lassul, azaz a második 85 munkaütem, nevezetesen a kompresszióperiódus, veszi kezdetét, melyben az előresiető (9) hátulsó dugattyú a két dugattyú közt lévő munkatérbe előbb beszívott tüzelőanyagkeveréket összesűríti, miközben 90 folytonosan jobban és jobban közeledve a mellső dugattyúhoz, ezt a munkatért folytonosan csökkenti. Abban a pillanatban, amidőn a két dugattyú közt lévő munkatér térfogata, a kívánt kompressziónál, 95 elérte minimális értékét, ez a tér összeköttetésbe jön a (14) gyujtónyílással (5. ábra), a tüzelőanyagkeverék meggyullad és felrobban és ezzel egyidejűleg, a két dugattyú sebessége újból felcserélődik, azaz 100 a harmadik munkaütem, nevezetesen az expansióperiódus, következik be és pedig előresiető (8) mellső és lassított (9) hátulsó dugattyúnál, mialatt a (8) mellső dugattyú a reá gyakorolt expansiónyomást, (10) 105 karja közvetítésével, teljes mértékben,^ a (3) munkatengelynek adja át. Ez a periódus addig tart, amíg a (8) mellső dugattyú el nem éri a (15) kipuffogó nyílást és a két dugattyú közt lévő munkatér ezzel a nyí- 110 lássál nem jön összeköttetésbe. Ebben a pillanatban a dugattyúk ismét felcserélik sebességüket és ezzel kezdetét veszi a negyedik és egyszersmind utolsó munkaütem, nevezetesen a kipuffogóperiódus (6. 115 ábra), melyben a most gyorsított (9) hátulsó dugattyú folytonosan közeledik a lassított (8) mellső dugattyúhoz és az égési
