108393. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos berendezés

esetben a fotoelektromos elektródát is érni fogják. A megvilágítás gyakorlatilag állandó intenzitású, úgyhogy a berendezésben állandó áram és potencíálkiilönb-5 ség létesül. Ezen állandó értékek mellett azután ingadozó intenzitású fényforrással ingadozó áramot a potenciálkülönbséget is létesíthetünk. Ha az elektródának az emissziótest ré-10 széről való állandó megvilágítását kiküszöbölni kívánjuk, az emissziótest és a i'otoelektromos elektróda között előnyösen a fénysugarak számára nem permeábilis ernyőt rendezhetünk el. Az elektronok 15 ekkor az ernyőt megkerülhetik, míg a fénysugarakat az ernyő felfogja. Az elektronokat gyorsító, előbb említett segédelektróda alkalmazása különösen ebben az esetben lesz ajánlatos. 20 A létesített áramnak és potenciálkülönbségnek az emissziótestből kibocsátott fénysugarakkal való befolyásolását elháríthatjuk úgy is, hogy olyan testet alkalmazunk, mely elektronokat emittál oly hö-25 mérsékleten, amelyen fénysugarak gyakorlatilag nem bocsáttatnak ki. Ezt az elektronokat emittáló testet előnyösen olyan izzókatóda alkothatja, melyet alkálifém von be. Ebben az esetben ugyanis 30 az emissziótest felületét és a fotoelektromos elektródát ugyanabból az alkálifémből készíthetjük, melyet a berendezésbe egy munkamenetbe vihetünk be. Az elektronokat emittáló test közvetve, 35 illetve közvetlenül fűtött földalkalioxidkatóda is lehet, mely látható fényt közelítően szintén nem bocsát ki. Ha az emittáló réteget a gőzfázisból lecsapatott alkálii'öklíémből készítjük, a berendeezés elő-40 állítását ebben az esetben is egyszerűsítjük oly kép, hogv a fotoelektromos elektródát ugyanabból az alkáliföldfémből készítjük. Az elektronokat emittáló testet vala-45 mely fotoelektromos anyagot tartalmazó test is alkothatja, úgyhogy az elektronok fotoelektromos úton szabadíthatók fel és az elektronokat emittáló test felhevítésére szükség nincs. 50 Az elektronokat emittáló test számos esestben olyan radioaktív anyagból is készíthető, mely [3-sugarakat bocsát ki. Ha a berendezés két elektródája között fluoreszkáló anyagot alkalmazunk, amin 55 itt olyan anyagot értünk, mely fluoreszcenssugarakat bocsát ki akkor, ha őt elektronok érik, úgy a berendezés előnyösen használható fényképek erősítésére. illetve fényképeknek más hullámhosszúságú sugarakból álló képekké való átala- 60 látására. A rajzon a találmányunk szerinti fotoelektromos berendezés két foganatosítási példájának vázlata látható. Az 1. és 2. ábrán az egyik foganatosítási 65 példa két nézete, a 3. és 4. ábrán pedig a második foganatosítási példa két nézete látható. Az 1. és 2. ábrán látható fotoelektromos berendezésnek üvegből, kvarcból vagy ha- 70 sonló anyagból való (1) burája van, melyhez a (3) lapítással ellátott (2) talpacska van elosztva. A (3) lapítás hordja a berendezés elektródáit és az elektronokat emittáló testet. Az elektródák egyike (4) zirkó- 75 niumlemezből áll, mely az (5) támasztóhnzal segélyével van a (3) lapításra szerelve és (6) árambevezető huzallal vezetői összeköttetésben áll. A (4) zirkóniumlernezt vékony zirkóniumoxidréteg borítja, 80 melyet a rajzon (7) jelöl és mely a (4) lemez felülelti oxidálása útján létesíthető. A (7) zirkóniumoxidrétegre, mely tudvalevőleg szigetelő, (8) réteget vittünk fel, mely a jelen esetben céziumból áll és a be- 85 rendezés egyik elektródája. A (3) lapítás továbbá (9) izzókatódát hord. Ez az izzókatóda (10) és (11) árambevezető huzalokkal van összekötve és olyan wolfrámspirálisból állhat, melynek 90 felületét cézium vonja be. Az ábrázolt berendezés előállításánál a burában mindenekelőtt az oxidált zirkóniumlemezt és a (9) wolfrámspirálist viszszük be. A (9) wolfrámhuzalnak oxigént 95 tartalmazó atmoszférában való felhevítésével ezt a huzalt felületén oxidáljuk. A berendezést ezután pl. a (12) tányércsövecskéhez csatlakozó vákuumszivattyú segélyével evakuáljuk ós az (1) burába 10 céziumot vezetünk be. Ez a cézium pl. (13) csövecskén át vezethető a berendezésbe. A céziumot azonban az (1) bura belsej éheit is fejleszthetjük, pl. úgy, hogy valamely cézium vegyület és alkalmas redukálószer 10 keverékét felhevítjük. A berendezésbe bevezetett cézium a (7) zirkóniumoxidrétegen lerakódik ós ott a (8) fotoelektromos elektródát alkotia. A cézium egy része egyúttal az oxidált (9) wolfrámhuzalon is 11 le fog rakódni és elektronokat erősen emittáló réteget fog alkotni. Az ilyen katód a tudvalevőleg már igen alacsony hőmérésékleten emittál elektronokat és látható sugarakat gyakorlatilag nem bocsát 11 ki. A cézium bevitele után a 13 csövecskét leolvaszthatjuk.