108393. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos berendezés

— 3 -Ha a (8) fotoelektromos elektródát (14) ión yforrás segélyével besugározzuk, to­vábbá a (6) áramabevezető és a (10) és (11) árambevezetők egyike közé külső 5 áramkört kapcsolunk, a (4) és (8) elektró­dák között áramátmenetet és potenciál­különbséget idézünk elő. A (9) izzókatódán áramot kell átvezetni, liogy elektronok emittáltassanak. A besugárzással létesített 0 áram a körön átfolyhat anélkül, hogy abba áramforrás lenne beiktatva. A (9) izzótestre a (8) fotoeletromos elektródához képest előnyösen kis negatív potenciált kapcsolunk, ennek az izzókatódának azon-5 ban kis pozitív feszültséget is adhatunk anélkül, hogy az áram iránya a körben megfordulna, Miután a létesített áram és patenciálkülönbség a besugároztatás inten­zitásától függ, a berendezés fényingado­) zásoknak elektromos feszültség- és áram­ingadozásokká való átalakítására hasz­nálható. ! A 3. és 4. ábrán látható berendezésnek is eletromosan vezető (4) elektródáját és 1 (8) fotoelektromos elektródája van, me lyeket egymástól a (7) réteg különít el. A berendezés olyan (15) izzókatódát tartal­maz, mely elektronokat csak olyan hő­mérsékleten emittál, amelynél fénysuga­rakat is kibocsát. Ez az elektróda pl. wolfrámhuzalból áll. Hogy a kibocsátott fénysugarak a fotoelektromos elektródát ne befolyásolják, a (15) izzókatóda és a fotoelektromos elektróda között fénysuga­rak számára nem permeábilis (16) ernyőt rendezünk el. Ez az ernyő pl. fémlemezből áll, melyet a (15) izzókatóda egyik sark­huzalára erősíthetünk. A (16) ernyő ós a (8) elektróda között finom nyílású, hálószerű (17) elektródát rendezünk el, melyet (18) támasztóhu­zalra erősítünk és (19) árambevezető hu­zallal kötünk össze. Ez a (17) elektróda kevéssé a (16) ernyő szélei köré hajlik és olyan rácsul használható, mely a (15) izzókatóda emittálta elektronokat gyor­sítja és a (8) fotoaktív elektróda felé ve­zeti. Ehhez az szükséges, hogy erre a (17) elektródára üzem közben a (15) izzókató­dához képest pozitív feszültséget kapcsol­juk. E berendezés alkalmazásánál a fény­forrást úgy kell elrendezni, hogy a (16) ernyő e fényforrás sugarait lehetőleg ke­véssé fogja fel. A fényforrás pl. (20)-nál rendezhető el, úgyhogy a sugarak a (8) elektródát ferdén érik. A berendezés elektródái a berendezés falán is elrendezhetők. Ekkor ezt a falat mindenekelőtt pl. fémréteggel borítjuk. 60 Erre a fémrétegre visszük fel a közbenső réteget, amelyen azután a fényérzékeny elektródát állítjuk elő. Az elektródák és a (7) közbenső réteg az előbbiekben említett anyagoktól eltérő 65 anyagokból is készíthetők. így pl. a foto­elektromos elektróda más alkálifémekből vagy valamely alkáliföldfémből, pl. bá­riumból is állhat. Ha báriumot haszná­lunk, a (7) réteg előnyösen báriumoxid- 70 ból lehet, melyen a pl. nikkelből való (4) fémlemezt rendezzük el. Báriumoxid tudvalevőleg, akárcsak a zirkóniumoxid, szigetelő anyag. Ha félvezető anyagokat kívánunk alkal- 75 mázni, a (4) lemezt pl. ezüstből készíthet­jük és ennek felületén jódgőz hatása révén ezüstjodidréteget léttesíthetünk. A (4) le­mezrézből is lehet és ennek felületét oxi­dálhatjuk, úgyhogy rézoxid rétege kép- 80 ződik, mely akárcsak az említett jodid, félvezető anyag. Megjegyzendő, hogy a (4) és (8) elektró­dák között más anyagok is elrendezhetők. így pl. az elektródák között fluoreszkáló 85 anyagot alkalmazhatunk, mely egyúttal a szigetelő, illetve félvezető réteget is alkot­hatja. Szabadalmi igények: 1. Fotoelektromos berendezés fotoelektro- 90 mos anyagból, kiváltképen alkáli- vagy földalkálifémből való elektródával, azzal jellemezve, hogy ezt aZ elektró­dát egy vagy több szigetelő vagy fél­vezető, szilárd anyagból való réteg kü- 95 löníti el egy másik, az elektromosságot, vezető elektródától, mimellett ezek az elektródák és a szigetelő, illetve félve­zető réteg, egyéb rétegek esetleges közbeiktatásával, egymáson vannak el 100 rendezve és a fotoelektromos elektróda áramabevezetője oly elrendezésű elek­tronemittáló test, hogy az emittált elektronok a fotoelektromos elektródát a berendezés vákuumán át elérhetik. 105 2. Az 1. igényben védett fotoelektromos berendezés foganatosítási alakja, jelle­mezve az elektronokat emittáló test és a fotoelektromos elektróda között el­rendezett segédelektródával. 110 3. Az 1. vagy 2. igényben védett foto­elektromos berendezés foganatosítási alakja, jellemezve az elektronokat emittáló test és a fotoelektromos elek­tróda között elrendezett, fénysugarak 115 számára nem permeábilis ernyővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom