108303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű szénhidrogének előállítására széntartalmú anyagokból

anyaghoz, az alkalmazott fémhez, illetve íemvegyülethez és a munkafeltételekhez kell hozzászabni. Általában kitűnt, hogy a kénhidrogén mennyisége úgy szabályo-5 zandó, hogy ,a fölösleg, a fémnek, illetve a fémvegyületnek a megfelelő kénvegyületté való átalakításához szükséges mennyiséghez képest, a hidrogénezendő anyagra vonatkoztatva, 1—15% legyen. Ezeken a 10 határértékeken belül, esetről-esetre, előkísérletek útján állapítandó meg az optimális hatások létesítéséhez szükséges kénhidrogén-fölösleg. Mint az alábbi példák mutatják, a kén-15 hidrogén katalitos hatásának új megismerése alapján, esetről-esetre állapítható meg a legjobban megfelelő fölösleg. Ahogy a hidrogénezendő termék kéntartalmát a feldolgozandó anyaghoz és az 20 egyéb feltételekhez kell hozzászabni, pl. iigy, hogy az egyik esetben optimális hatásokat, a hidrogénezendő termékre vonatkoztatott, kb. 2—4%-os, a másik esetben 6—8%-os kénfölösleg vezet optimális hatá-25 sokhoz, éppen úgy a mindenkori kiindulási anyagnak és a szándékolt munkafeltételeknek legjobban megfelelő fémeket, illetve fémvegyületeket kell választani, így pl. az egyik kiindulási anyagnak a 30 kobalthidroxid felelhet meg a legjobban, egy másiknak pedig a nikkelhidroxid kevésbbé felel meg. Egy- és ugyanannak a kiindulási anyagnak feldolgozásához szükséges kénmennyi-35 ség is más és más lehet, aszerint, hogy az alkalmazott fém, illetve fémvegyület pl. kobalt-, vas- vagy nikkelvegyület. Példák: I. 40 200 g, 0.999 fajsúlyú petróleumreziduumot, melynek kéntartalma 2.97%, autoklávban, 3% kobalthidroxid és 5% kénhidrogén jelenlétében, 1 óra hosszat, 100 atm. kezdő nyomású hidrogénnel, 460°-ra fel-45 hevítettünk. 79%, 0.867 fajsúlyú olajat kaptunk, amely 42% (a kiindulási anyagra vonatkoztatott 33%), 180° alatt fekvő forrpontú alkatrészeket tartalmazott. Ha a kísérletet, egyébként azonos fel-50 tételek mellett, kénhidrogén távollétében megismételtük, akkor a kiindulási anyagra vonatkoztatva csak 26% 180° alatt fekvő forrpontú benzineket kaptunk. II. 55 300 g, 1.062 fajsúlyú angol kőszénből lepárolt kátrányt, melynek kéntartalma 0.58% volt, 5% kobalthidroxid és 5°/° kénhidrogén jelenlétében, 110 atm. kezdő nyomású hidrogénnel, 1 órán át, 473°-ra hevítettünk. 219 g, 0.834 fajsúlyú olajat kap- 60 tunk, melyben 64%, 180° alatt fekvő forrpontú szénhidrogének voltak. Kénhidrogén távollétében, egyébként azonos feltételek mellett, 240 g, 0.935 fajsúlyú olajat kaptunk, melyben csak 23%, 65 180° alatt fekvő forrpontú alkatrészek voltak. III. Fakátrányolajat, 5% nikkelhidroxid és 8% kénhidrogén jelenlétében 110 atm. 70 kezdő nyomású hidrogénnel, 1 órán át, 440°-ra hevítettünk. Ekkor 80%, 0.956 fajsúlyú olajat kaptunk, melyben 26.3%, 180° alatt fekvő forrpontú benzinek voltak. Kénhidrogén távollétében, csak 62%, 75 0.987 fajsúlyú olajat kaptunk, 17.8% benzintartalommal. IV. 0.979 fajsúlyú kreozotolajat, mely 0.9% ként és 4.5%, 180° alatt fekvő forrpontú 80 alkatrészeket tartalmazott, 200 atm. hidrogénnel, folytonos, áramban, 470—480°-on, szilikagelre leesapatott ferrihidroxidból álló katalizátor fölött vezettünk el. Az olajnak és a hidrogénnek arányát 85 úgy szabályoztuk, hogy 1 kg olajra 1500 liter hidrogén jutott. A hidrogénhez 1% kénhidrogént adtunk hozzá (a kiindulási anyagra vonatkoztatva 2.3%-ot). Ekkor 79.3%, 0.914 fajsúlyú 90 olajat kaptunk, 50% (megfelel a kiindulási anyagra vonatkoztatott 39.7%-nak), 180° alatt fekvő forrpontú benzinekkel. Ha kénhidrogén nélkül dolgoztunk, akkor 95.5%, 0.944 fajsúlyú olajat kaptunk, 95 29% (a kiindulási anyagra vonatkoztatott 27.7%) 180° alatt fekvő forrpontú benzinekkel. Mint a fenti példák mutatják, megfelelő mennyiségű kénhidrogén hozzávezetésével 100 vagy fejlesztésével, a 180° alatt forró, értékes olajok hozadéka többszöröse az ugyanannak a kiindulási anyagnak hidrogénezésénél, ugyanazok fémek, illetve fémvegyületek alkalmazásánál, de kénhidrogén- 105 adalék nélkül kapott hozadéknak. A kénadalék nyomán járó hatások azért rendkívül meglepőek, mert eddigelé a ként és a kiindulási anyagokban előforduló bizonyos kénvegyületeket az efajta folyama- lio tok kivitelénél katalizátormérgeknek tekintettek, melyek a hídrogénezósnél feltétlenül mellőzendők.