108303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű szénhidrogének előállítására széntartalmú anyagokból

anyaghoz, az alkalmazott fémhez, illetve íemvegyülethez és a munkafeltételekhez kell hozzászabni. Általában kitűnt, hogy a kénhidrogén mennyisége úgy szabályo-5 zandó, hogy ,a fölösleg, a fémnek, illetve a fémvegyületnek a megfelelő kénvegyületté való átalakításához szükséges mennyiség­hez képest, a hidrogénezendő anyagra vonatkoztatva, 1—15% legyen. Ezeken a 10 határértékeken belül, esetről-esetre, elő­kísérletek útján állapítandó meg az opti­mális hatások létesítéséhez szükséges kén­hidrogén-fölösleg. Mint az alábbi példák mutatják, a kén-15 hidrogén katalitos hatásának új meg­ismerése alapján, esetről-esetre állapítható meg a legjobban megfelelő fölösleg. Ahogy a hidrogénezendő termék kéntar­talmát a feldolgozandó anyaghoz és az 20 egyéb feltételekhez kell hozzászabni, pl. iigy, hogy az egyik esetben optimális ha­tásokat, a hidrogénezendő termékre vonat­koztatott, kb. 2—4%-os, a másik esetben 6—8%-os kénfölösleg vezet optimális hatá-25 sokhoz, éppen úgy a mindenkori kiindu­lási anyagnak és a szándékolt munkafel­tételeknek legjobban megfelelő fémeket, illetve fémvegyületeket kell választani, így pl. az egyik kiindulási anyagnak a 30 kobalthidroxid felelhet meg a legjobban, egy másiknak pedig a nikkelhidroxid ke­vésbbé felel meg. Egy- és ugyanannak a kiindulási anyag­nak feldolgozásához szükséges kénmennyi-35 ség is más és más lehet, aszerint, hogy az alkalmazott fém, illetve fémvegyület pl. kobalt-, vas- vagy nikkelvegyület. Példák: I. 40 200 g, 0.999 fajsúlyú petróleumreziduu­mot, melynek kéntartalma 2.97%, autok­lávban, 3% kobalthidroxid és 5% kénhidro­gén jelenlétében, 1 óra hosszat, 100 atm. kezdő nyomású hidrogénnel, 460°-ra fel-45 hevítettünk. 79%, 0.867 fajsúlyú olajat kap­tunk, amely 42% (a kiindulási anyagra vonatkoztatott 33%), 180° alatt fekvő forr­pontú alkatrészeket tartalmazott. Ha a kísérletet, egyébként azonos fel-50 tételek mellett, kénhidrogén távollétében megismételtük, akkor a kiindulási anyagra vonatkoztatva csak 26% 180° alatt fekvő forrpontú benzineket kaptunk. II. 55 300 g, 1.062 fajsúlyú angol kőszénből le­párolt kátrányt, melynek kéntartalma 0.58% volt, 5% kobalthidroxid és 5°/° kén­hidrogén jelenlétében, 110 atm. kezdő nyo­mású hidrogénnel, 1 órán át, 473°-ra heví­tettünk. 219 g, 0.834 fajsúlyú olajat kap- 60 tunk, melyben 64%, 180° alatt fekvő forr­pontú szénhidrogének voltak. Kénhidrogén távollétében, egyébként azonos feltételek mellett, 240 g, 0.935 faj­súlyú olajat kaptunk, melyben csak 23%, 65 180° alatt fekvő forrpontú alkatrészek voltak. III. Fakátrányolajat, 5% nikkelhidroxid és 8% kénhidrogén jelenlétében 110 atm. 70 kezdő nyomású hidrogénnel, 1 órán át, 440°-ra hevítettünk. Ekkor 80%, 0.956 faj­súlyú olajat kaptunk, melyben 26.3%, 180° alatt fekvő forrpontú benzinek voltak. Kénhidrogén távollétében, csak 62%, 75 0.987 fajsúlyú olajat kaptunk, 17.8% ben­zintartalommal. IV. 0.979 fajsúlyú kreozotolajat, mely 0.9% ként és 4.5%, 180° alatt fekvő forrpontú 80 alkatrészeket tartalmazott, 200 atm. hid­rogénnel, folytonos, áramban, 470—480°-on, szilikagelre leesapatott ferrihidroxidból álló katalizátor fölött vezettünk el. Az olajnak és a hidrogénnek arányát 85 úgy szabályoztuk, hogy 1 kg olajra 1500 liter hidrogén jutott. A hidrogénhez 1% kénhidrogént adtunk hozzá (a kiindulási anyagra vonatkoz­tatva 2.3%-ot). Ekkor 79.3%, 0.914 fajsúlyú 90 olajat kaptunk, 50% (megfelel a kiindu­lási anyagra vonatkoztatott 39.7%-nak), 180° alatt fekvő forrpontú benzinekkel. Ha kénhidrogén nélkül dolgoztunk, ak­kor 95.5%, 0.944 fajsúlyú olajat kaptunk, 95 29% (a kiindulási anyagra vonatkoztatott 27.7%) 180° alatt fekvő forrpontú benzi­nekkel. Mint a fenti példák mutatják, megfelelő mennyiségű kénhidrogén hozzávezetésével 100 vagy fejlesztésével, a 180° alatt forró, érté­kes olajok hozadéka többszöröse az ugyan­annak a kiindulási anyagnak hidrogénezé­sénél, ugyanazok fémek, illetve fémvegyü­letek alkalmazásánál, de kénhidrogén- 105 adalék nélkül kapott hozadéknak. A kénadalék nyomán járó hatások azért rendkívül meglepőek, mert eddigelé a ként és a kiindulási anyagokban előforduló bi­zonyos kénvegyületeket az efajta folyama- lio tok kivitelénél katalizátormérgeknek te­kintettek, melyek a hídrogénezósnél feltét­lenül mellőzendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom