108303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű szénhidrogének előállítására széntartalmú anyagokból

A hidrogénezési folyamatok kivitelére javasolt számos katalizátor között, többek között szulfidokat, pl. a vas- és a vascsoport fémjeinek szulfidjait is javasolták 5 már. A találmány alapját alkotó megismerés értelmében azonban nem elegendő ezeknek a szulfidoknak jelenléte. Sokkal jobb eredményeket kapunk ugyanis, ha a fémek kénvegyületei helyett e vegyületek-10 nek kénnel való kombinációját alkalmazzuk. Javasolták már a fémek oxigénvegyületeinek, hidrogénezésnél katalizátorként való alkalmazását is. 15 E találmány szerint oly mennyiségű kénhidrogén jelenlétéről kell gondoskodnunk, mely a fémek oxigénvegyületeinek kénvegyületekké való átalakításához szükséges; emellett kénfeleslegről is gondosko-20 dunk, amelynek nagyságát a kiindulási anyaghoz és a mindenkori munkafeltételekhez kell hozzászabni. A fentiek szerint, kénmentes vagy kénszegény kiindulási anyagokat, a szükséges 25 mennyiségű fém vegyületek, illetve fémek, különösen a fent megadott fém-oxigénvegyületek hozzáadásával, kénhidrogénadalék útján, az optimális hatások elérését biztosító kéntartalomra állíthatunk be. 30 Oly kiindulási anyagokat, amelyeknek természetes kéntartalma az optimális hatások eléréséhez már önmagában is elegendő, melyeknek hidrogénezése tehát sem a kéntartalom növelésével, sem pedig annak 35 csökkentésével nem javítható, a segédanyagok szükséges mennyiségének hozzáadásával dolgozhatók fel. Oly kiindulási anyagokat, amelyeknek kéntartalma nagyobb annál, mely az optimális hatások 40 létesítéséhez szükséges, a kéntartalomnak csökkentésével állíthatjuk be megfelelő feltételekre. Kénhidrogénnek vagy HaS-t szolgáltató anyagoknak, pl. kénnek a kénmentes vagy 45 kénszegény kiindulási anyagokhoz való hozzáadása helyett, ez utóbbiakhoz annyi kéndús kiindulási anyagot keverhetünk, hogy a kapott keverék kéntartalma a hidrogénezés kivitele szempontjából optimális. Kéndús kiindulási anyagokat viszont 50 kénszegény vagy kénmentes anyagok kellő mennyiségének hozzákeverésével állíthatunk be a kívánt optimális kéntartalomra. A hidrogénezést általában 100 atm. fölötti, esetleg ennél sokkal nagyobb nyomá- 55 son és a 350—600° között fekvő hőmérsékleten foganatosítjuk, célszerűen hidrogénfölösleg alkalmazásával, mely esetleg tetemes. Az eljárás vagy folytonos vagy nem. Szabadalmi igények: 60 1. Eljárás tüzelőanyagok és átalakulási termékeik hidrogénezésére 100 atm.-nál nagyobb nyomáson és 350—600 0° közötti hőmérséken fölös mennyiségű hidrogénnel vagy hidrogéntartalmú gá- 65 zokkal, vas, kobalt vagy nikkel katalizátorok és kénhidrogén jelenlétében, melyet az jellemez, hogy a reakciótérben a kénhidrogén tartalmat, a hidro• génezendő anyagra vonatkoztatott 1—• 70 15%-nyi határok közötti olyan megszabott értékre állítjuk be és tartjuk fenn, amely a hidrogénezés tekintetében jobb hatást eredményez, mintha egyébként azonos körülmények között a kénhid- 75 rögén a nyersanyagok adott kéntartalmából eredő töménységben lenne jelen. 2. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kénhidrogént oly anyagokból vagy vegyüle- 80 tekből, előnyösen kénből állítjuk elő az eljárás folyamán, amelyek a fennforgó munkafeltételeknél kénhidrogént szolgáltatnak. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás 80 foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a kívánt kénhidrogén menynyiséget különböző kéntartalmú, illetve kénmentes kiindulási anyagok keverésével állítjuk be, esetleg kénhidrogén, 85 kén stb. hozzáadása mellett. l'allas nyomda, Budapest.