108179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús tápszerek előállítására

•anyagot egészében a gabonaneműek fel­dolgozásánál szokásos eljárások szerint darává, dercévé, apró darává, lisztté vagy párolás és hengerlés útján pehellyé dol-5 gozzuk lel. De ettől függetlenül is, ez az eljárás az ipari élelmi szerkészítés értékes gazdagítását jelenti, mert a kenyérnövé­nyek között csak a rozs fehérjeinek van, a ,búza tulajdonképpeni sikérfehérjein ; ltí-10 viil, az az erős duzzadóképességük, ame­lyen e két gabonaneműnek különleges tésztaképzőtulajdonsága és sütőképessége alapul és más sikértartalmú növény idáig egyáltalában nem volt ismeretes. 15 A csiraanyag elválasztása a magok há­mozása után az endospermiumoktól ismert mechanikai eljárások útján történik, ami­nél azonban arra kell ügyelnünk, hogy a magvak hámozása és csírátlanítása alkal-20 mával .sem vegyi, sem pedig hőhatásokkal a sikérfehérjék denaturálását elő ne idéz­zük. Ha az elválasztást nedves iiton vé­gezzük és a csiraanyagot felaprítás előtt megszárítjuk, úg"y ezt olyan alacsony hő 25 mérsékleten kell végezni (előnyösen 40— 50 C°-ot túl nem lépve), hogy az efféle károsodást szintén elkerüljük; ajánlatos a szárítást vákuummal vagy meleg levegő árammal elősegít eni. 30 Az őrlemények eredeti állapotban tojás­sárga színűek; de ha azokat vízben szusz­pendáljuk, színük zöldessé válik és a víz is ezt a színezést veszi fel. Ez a nem kívá­natos elszíneződés, amely nyilván az őrle-35 menyek klorofiltartalmára vagy annak származékaira vezethető vissza, híg savak behatásával eltüntethető. Ebből a célból pl. az őrleményeket kis mennyiségű szi­lárd savakkal (mint citromsav), vagy szi-40 lárd, savanyúan ható anyagokkal alapo­san összekeverhetjük. Eljárhatunk úgy is, hogy az őrleményekbe nagyon híg ol­datokból készített ködök alakjában a Humphries-féle eljárás szerint savakat 45 kebelezünk be. Ez eljárás szerint az is el­kerülhető, hogy a tészta enyhén lúgos sütőporokkal való dolgozás esetén zöldes színeződést vegyen fel. Teljesen ugyanazt az eredményt érjük el, ha a savakat vagy 50 savanyúan ható anyagokat csak a tészta­képzés céljára felhasznált vízhez, adjuk hozzá. Savak felhasználása helyett az. őrlemé­nyek a szokásos fehérítő eljárások vala-55 melyikével, különösképen oxidáló szerek­kel (pl. hipokloritok, p-toluolszulfoklora­minnatrium, peroxidok, persók vagy ha­sonlók) színteleníthetők. Tiszta búzasikéibői nem készíthető él­vezhető sütemény; a búzalisztben a síkéi"- 60 fehérjék nagyon jelentékeny keményítő­felesleggel vannak felhígítva. A jelzett növényi magvaknak, pl. a szentjános­kenyér magvaknak csiraanyag-lisztjében (a következőkben egyszerűen csiraliszt- 65 nek nevezzük) a sikérfehérjék csak vi­szonylagosan kis mennyiségű egyéb anyaggal vannak hígítva; ez a liszt már emiatt is olyan tésztát szolgáltat, amely bár jól kötő és rugalmas, még sem süthető 70 jó eredménnyel. Ezenfelül a csiraliszt nagy sikértartalma miatt jóval nagyobb vízmennyiséget képes felvenni, mint a búzaliszt. Míg a közönséges búzalisztből készült kenyértészta készítéséhez szüksé- 75 gélt vízmennyiség a lisztsúly 50—70%-át teszi, addig pl. a szentjánoskenyér-mag csiralisztje saját súlyának 140—200%-át veszi fel vízben, hasonló konzisztenciájú tészta képzésére. A csiralisztnek az élve- S0 zeti célokra használt lisztek általi felhígí­tása- útján (amikor is főleg sikérszegény vagy sikérmentes lisztet választunk) vagy a csiiralisztek hígítása egyéb nehezen duzzadó anyagok, mint cellulóz (pl. korpa 85 formájában) vagy keményítő, kazein stb. hozzákeverése által a csiralisztek sütő­képessége szükségelt mértékben fokozható. Ilyen hozagokat hasonló célzattal búza­sikerhez már adagoltak. így ismeretes 90 őrölt búzasikér vagy tiszta búzasikér­fehérje feldolgozása cukorbetegeknek szánt sütemények céljára, olyan korpa hozzákeverésével, amelyből a bennefog­lalt szénhidrátokat valamiféle módon el- 95 távolították. Továbbá ajánlották már búzasikér-fehérje sütését a gabonaneműek esíralisztj ével el keverve. Hason Iáképpen javasolták már a tiszta síkért kazein hozzákeverésével sütőképessé tenni. 100 Egy másik mód az alkalmas sók hozzá­keverése. Már ismeretes, hogy a búzasikér vízkötőképességét savak, lúgok és sók be­hatásával változtatni lehet. Különböző hozagokat vizsgáltak meg hatásukat ille- 105 tőleg", egyforma moláris koncentrációnál és ezeket hatásuk erősségének sorrendjé­ben felírva kiderült, hogy a vízfelvevőké­pesség csökkentésében az anionok hatása erősebb. Ez az újszerű csiralisztekre nézve 110 is áll. A különböző gyakorlatilag tekin­tetbe jövő hozagok között a borkősavsók­nak van erős hatásuk. Ajánlatos tehát a szóbanievő őrleményekhez, azok vízkötő­képességének csökkentésére, tartarátokat, 115 pl. káliumhidrotartarátot hozzákeverni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom