107999. lajstromszámú szabadalom • Javítások járművek fékberendezésén

_ 4 — a hengerfejen kiképezett (107) szelepülé­sen nyugszik. A szelepet ülésére a (109) rugó szorítja és az olaj, a csővezetékből a szelep kerülete mentén áramolhat a 5 hengerbe, mely célra megfelelő nagyságú hézag képződik a szelepgyűrű és az ülés között. A szelep testével központosán van elrendezve a (110) szelep, mely a (112) ülésen nyugvó (111) alátétlemezt hordja 10 és amelyet rendesen a (113) rugó tart zárva, hogy a szelep testében kiképezett (114) vezetéken keresztül olaj ne áramol­hasson át. A (109) rugó belső vége fém­csészében van elrendezve, mely csésze 15 (115) nyúlványának a (116) furata van és a (117) dugattyúvégdarabjára fekszik fel. A U.1S) dugattyúban előre összenyomott (119) rugó van elrendezve, melyet a du­gattyú belsejében a (120) tárcsa és a csa-20 varmenetes (121) hüvely tart. A jármű féklá bitója a (122) kar ide-oda lengő ten­gelyére hat, mely (122) kar hozza moz­gásba a (118) dugattyút, mely az obiját kinyomja a hengerből. A (101) ház bizo-25 nyos mennyiségű olajat tartalmaz és meg­felelő levegőszeleppel ellátott fedéllel zár­ható le (a rajzon nincsen feltüntetve). A henger (123) furatán akkor áramlik be az olaj a házból, ha a dugattyúnak min-30 den egyes fékezés utáni visszahúzódása­kor szabadon hagyott hengertér kitölté­sére már nincs elegendő olaj a hengerben. Az olaj a dugattyúból a fékezés alatt a (124) nyíláson távozhat, ugyanezen nyí-35 lás akadályozza meg, hogy a dugattyú visszahúzódása alatt légüres tér kelet­kezzék. A fenti leírásból látható, hogy amint a (122) kart az óramutató értelmével el len -40 kezően forgatjuk, a (118) dugattyú jobb­felé mozdul el és a (117) dugattyiivég­darab lefedi a (123) furatot úgy, hogy az olaj a házba nem áramolhat vissza. Evvel egyidejűleg a hengerben keletkező olaj-45 nyomás felemeli a (111) lemezt üléséről, így az olaj átáramlik a (114) v-ezetéken át és átadja nyomását a fékek dugattyúi előtti tereknek. Amint a csővezetékben egy adott nyomást elérünk, a (122) kar 50 további mozgása a (119) rugó ellenállá­sát kénytelen legyőzni. E rugó menetei összébb szorulnak ligy, hogy a fékeknek átadott erő nem emelkedik a féklábító mozgásával egyenes arányban. Amint a 55 lábítót elengedjük, a kar ellenkező érte­lemben forog, a (109) rugó balfelé mozog és a (114) vezetéket az ülésére visszaeső szeleplemez elzárja. Ezt a mozdulatot a (108) szelepgyűrű felemelkedése követi és az olaj visszaáramlik a hengerbe, míg a f szelep két oldalán a nyomásegyensúly helyre nem állt. A dugattyú visszahúzó­dása szabaddá teszi a (123) nyílást is, me­lyen keresztül a dugattyú más helyzete folytán előálló térfogatkülömbségnek ( megfelelő olajmennyiség áramolhat be a hengerbe. A 21. ábrán feltüntetett nyomásátadó berendezés lényeges része a (125) henger, mely szintén olajat tartalmazó házban < nyer elhelyezést és melynek külső végén a már leírt rendszerű ki- és beömlő sze­lep van elrendezve, mely szelep azonban az első kerekek fékjeihez vezető csőveze­tékbeli olajáramlást szabályozza. A (127) rugó egyik vége a (128) fém csészében nyugszik, mely csésze a (129) dugattyú­végdarabra fekszik fel, míg a (130) du­gattyúra a féklábítóval összeköttetésben lévő kar hat. mint a 20. ábra szerinti el- < rendezésnél. A rajzolt kiviteli alaknál a kar közvetlenül rugóbeiktatás nélkül hat a dugattyúra úgy, hogy ez utóbbi m'^dig olyan távolságot fut be, mely egyenlő a kar útjával. így a csővezetékbe kerülő olajmennyiség mindig egyenes aránvban lesz a kar mozgásával és a fékeknek át­adott nyomás a fékező mozdulat teljes tartama alatt emelkedni fog. Ilymódon az első és hátsó fékrendszer között fékezőerő különbség jön létre, amely különbség gyakorlatilag állandó a fék-lábító kezdő mozdulata alatt, de vál­tozik, ha már egy adott féknyomást túl­haladtunk. A 20. és 21. ábrák szerinti nyomáselő­idézők csővezeték által vannak az első-, illetve a hátsókerék fékjeire ható, folya­dékkel mozgatott dugattyúkkal összeköt­tetésben. Ezek a dugattyúk az 1. vagy 12. ábra leírásánál vázolt módon vannak elrendezve és az ott leírt módon működ­nek. így, amint a fék-pedált lenyomjuk, a csővezetékben lévő olaj nyomása a du­gattyút jobbfelé mozgatja (1. vagy 12. ábra); PZ a mozgás a karok végeit és ezek útján a szalag végeit mozgásba hozza. Ha kívánatos, akkor a nyomásátadó­berendezés hengereit duplán is lehet el­rendezni, két hengert az első kerekek, két hengert a hátsó kerekek számára, mimel­lett mindegyik henger egy kerék fék jót, vagy az ezt mozgató, folyadék által moz­gatott dugattyút vezérli. Ebben az eset­ben a lengő tengelyre négy kart kell sze­relni, melyek egyidejűleg hatnak a meg­felelő hengerek dugattyúira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom