107999. lajstromszámú szabadalom • Javítások járművek fékberendezésén
— 3 — szalag súrlódó rétege és a fékkorong közötti előre megállapított űr. A (62) hevederek mindegyike a szalag kerületével párhuzamosan kiképzett, hoszszúkás (65) nyílással van ellátva, mely nyíláson a korong oldalán elhelyezett (291 ) tartótárcsához erősített (66) csap (9. ábra) nyúlik át. A (66) csap több (68) súrlódó tagot hord, melyeket a (69) rugó tart a (62) hevederekkel szoros érintkezésbén. A különböző méretű (62) hevederek legnagyobbika a legfelső jobboldali heveder, mint az a 4. ábrán látható. A különböző méretek a szalag egész kerületének egyenlőtlen mozgását eredményezik. Ha szükséges, akkor a szalag felső balodali vége lerögzíthető. A fenti leírásból látható, hogy amint a megfelelően elrendezett fékezőszerkezet működésbe jön, a fékszalag végei széttolódnak, a szalag sugárirányban elmozdul és súrlódó rétegét érintkezésbe hozza a fékkorong felületével. A szalag kezdő megmozdulását a (61) villáspeckek és ezek csapszegei között fennálló hézag teszi lehetővé, míg a szalag további mozgását a (62) hevederek ós ezeknek (68) súrlódó tagjai teszik lehetővé. Amikor a szalag visszafelé mozog, először is a peckek és a csapszegek közötti hézag szűnik meg, de a további mozgást a fékezés alatt új viszonylagos helyzetet elfoglalt hevederek és ezek súrlódó tagjai között fennálló súrlódás akadályozza meg. Az egyirányban működő kapcsolónak a 10. és 11. ábrák szerinti további kiviteli alakjában a (70) fékezőkar megnagyobbított (71) gyűrűvé szélesül, melynek belső kerületén a (72) kilincsfogak vannak kiképezve. Ezekbe a fogakba a (75) tengelyen ülő, (74) belső hüvelyen elrendezett (73) kilincseik illenek. A kilincsek öt hármas csoportba, a kilincsfogak tizenhat hármas csoportba vannak szétosztva és a kilincsek és fogak e nyolcvan helyzet mindegyikében kapcsolóidnak egymással. A kilincseket a (76) rugók szorítják sugárirányban kifelé és a rajzon a (73a, 7,'M/) és (73c) helyzetek szemléltetik kapcsolódásukat a megfelelő kilincsfogakkal. A 13—16. ábrákon a (76) fékezőkar a fékkorongot érintő síkban mozog a (79) fedélhez erősített (78) hevederen elrendezett (77) csap körül. A (76) karhoz és a fékszalag (81) végéhez a (80) heveder van erősítve, mimellett a fékszalag másik (82) vége a (83) heveder által a (76) karhoz van kötve. Hogy a szalag (81) végének elmozdulása létrejöhessen, a (80) heveder a (84) rugó által a gömbalakú (85) határoló- 60 taghoz szoríttatik, mimellett a kar végén a (85) taghoz illeszkedő rész van kiképezve. A 17—19. ábrák a találmány egy további kiviteli alakját mutatják. A (86) 65 fékezőkar a (881 ) tám (87) csapja körül forog és a (88) heveder útján a fékszalag egyik végével van összekötve. Egy másik (89) kar á (91) tám (90) csapja körül forog, mimellett a két kár egyidejű moz- 70 gás céljából egy további (92) hevederrel van egymással összekötve. A fékszalag másik végét és a (89) kart a (93) heveder köti össze, mimellett e (93) hevederen a gömbalakú (94) határoló rész (18. ábra) 75 van kiképezve, mely a kar és a fékszalag elmozdulását vagy viszonylagos mozdulata: t hozza létre. A (95) rugó minden egyes fékezés után visszahúziza a fékszalagot és megszünteti súrlódó rétegének 80 érintkezését a koronggal. Mikor a fékezőkar vagy karok működésbe hozatnak, a szalag sugárirányú elmozdulása folvtán a szalag vagy enneir megfelelő súrlódó rétege érintkezésbe jut 85 a koronggal, de a karok fent leírt különleges elrendezése folytán a fék túlságos meghúzása kiküszöböltétett. Ha például feltesszük, hogy a fékezés a jobboldali karnak az óramutatóval egyező értelmű 90 forgatásával történik és hogy a fékkorong ugyanebben az, értelemben forog, akkor a Íókszalag mindennemű hasonló értelmű forgási tendenciája a szalag másik végének kerületirányú elmozdulását 95 eredményezi, ami viszont ,a jobboldali kart az ellenkező irányban mozgatja. Ez utóbbi kar eme mozdulata a szalag sugárirányú visszahúzását és a koronggal való érin+ivezés megszűnését vonja maga után. 100 A 20. ábra javított nyomásátadó szerkezetet mutat, mely a jármű hátsó kerekeire ható fékeket működteti. A (101) házban elrendezett (100) henger megfelelő folyadékkal, például olajjal van meg- 105 töltve. A folyadék, mint nyomásátadó közeg, hat egy fékdugattyúra, mint ez az 1. vagy 12. ábrákon látható. A henger külső végén a csavarmenettel ellátott (103) ós (104) nyílások vannak kiképezve, 110 melyekbe á' két kerékfékhez vezető csővezetékek torkollnak, mimellett a rendesen csavarmenetes dugóval elzárt (105) nyíláson át tisztítható a henger. A hengerből ki- és beáramló olaj mennyiségét 115 a (106) be- és kiömlőszelep szabályozza, melynek (108) felfekvő gyűrűje rendesen