107980. lajstromszámú szabadalom • Fokozat nélkül szabályozható folyadékhajtómű
— 4 — tüntetett tolattyúfelülettől, a (42) fojtóhelyeken átáramló, e fojtó-hornyoknak megfelelően szűk méretezése folytán csekély mennyiségű olaj jelentéktelen lesz 5 a kicsepegő olaj mennyiségéhez képest, amely a tömítőhornyokon átömlik. Ezen esetben az ismert áramlási törvények szerint, legalább is eléggé nyúlós olaj, nem túlságosan bő hézagok, nem túlsá-10 gosan nagy nyomások esetében lineáris nyoinásesést kapunk azokban a tömítőliornyokban, amelyek a hajtómű (40) nyomóterét a vezérlésen határolják. Ha a dugattyúk vissznyomását a ve-15 zérlós vissznyomásához képest ez állapotban oly nagyra választjuk, hogy még elegendő szorítónyomások maradnak fenn, úgy a mozgó hengerfelület ebben az üzemi állapotban a bejelölt vezérlő-20 felülethez fog közeledni. Mihelyt e vissznyomás-ok befolyása alatt az egymáson tömítő vezérlői eiületek egymáshoz való közeledését elértük, a (42) fojtóhornyokon átáramló olajmeny-25 nyiség, amely a vezérlőfelület közeledésével sem változik lényegesen, a hajtóműnek a vezérlő-felületen általában átmenő csepegőolaj mennyiségéhez képest mindinkább előtérbe fog lépni. A kicse-30 pegő olajmennyiség, amely a hajtóművön általában átfolyik, a vezérlőt elül etnek különösen nagyméretű közeledésénél nagyon csekély lesz, úgy hogy az az olajmennyiség, amely a (42) fojtóhornyo-35 kon át a (41) elosztóhornyokhoz folyik, lényegesen mértékadóvá válik a (41) elosztóhornyok közelében uralkodó nyomásviszonyok tekintetében. Ez esetben majdnem az egész olajnyomás fellép a 40 (41) elosztóhornyokban és csak ezeken a hornyokon kívül kezdődik az átmenet a hajtóműolajnyomástól a légköri nyomáshoz. Ily viszonyok mellett világos, hogy az olajnyomás, amely a 45 hajtómű tömítőhornyaiban kifejlődik, a vezérlőfelületeknek egymáshoz való közeledésével mind nagyobb és nagyobb értáket vesz fel, úgy hogy lehetővé válik, a kezdetben nagy szorítóerők ellenére is 50 a vezérlőfelület további közeledését bizonyos pontom megállítani és ezáltal a ve! zéi'lés kényszermozgásai beállítását stabil egyensúlyi állapotban a tömítőíelületeknek egymástól való csekély távolsága 55 mellett elérni. A fojtóhornyoknak a futó vezérlő-felületen való elrendezése azzal az előnnyel jár, hogy e fojtóhelyek mozgó géprészek közt fekszenek, ami által a hornyok állandóan tisztíttatnak és eldugulásuk elke- 6i riiltetnek. Az ismertetett találmánynak gyorsan járó hajtóműveknél való alkalmazásánál általában az a nehézség mutatkozik, hogy az itt alkalmazott különösen keskeny 6 tömítőhornyokon rendszerint kevés hely van hatályos vezérlőfelületek elrendezésére. Ezt az hátrányt a vezérlőfelületelek a 6. ábra szerinti kiképzésével lehet kiküszöbölni. A találmány szerint itt (45, 7 46) tehermentesítő felületeket rendezünk el és pedig a tulajdonképeni tömítőhornyokon kívül vagy belül. E tehermentesítési felületeken ismét (41) elosztóhornyok vannak, amelyekhez az olaj a (42) fojtó- 7 hornyokon át folyik. A tehermentesítő felületek emellett, mint pl. a (45) tehermentesítő felület esetében, egyszerűen a tömítőhorony szélesítésével nyerhetők, vagy pedig közbenső, a külső légkörrel, 8 vagy a lefolyótérrel összekötött (47) levezető csatornák révén a vezérlőhornyoktól elkülöníthetők, hogy a vezérlés leemelésének kezdetekor a tömítőhoronyból kiömlő olaj ne jusson a (41) elosztóhornyokba és 8 ott növelje a nyomást, ami ez esetben nem kívánatos. A vezérlőfelületben lévő finom (42) fojtóhornyok (6. ábra) fehérfém és mas hasonló lágy csapágyanyagok alkalma- g< zásakor könnyen elkenődnek. Ha már most az ily csapágyanyagok előnyeit ki akarjuk használni anélkül, hogy e nehézségeket magunkra akarjuk venni, úgy szükségessé válik, hogy a (42) fojtó- 91 hornyokat a futófelületbe behelyezett, keményebb anyagból áll, külön (52) darabokban képezünk ki, amelyek, pl. bronzból lehetnek és az (53) fehérfémborítással jól össze vannak kötve és a vezérlő- n felület vastestében, pl. íecskefarkszerűe-n vannak rögzítve (6. ábra). E keményebb betéttesteknek elrendezése különben még más előnnyel is jár. Tiszta fehérfém-felüle-teknek hydraulikus K bajtóművek mozgó részeiben való alkal- . mazása, éppen úgy, mint az általános gépészetben nagyon előnyös a csúszófelületek jó és zavarmentes járása szempontjából. Azonban hydraulikus hajtóművek- i; nél az a hátrány mutatkozik, hogy már egész kicsiny keményebb tisztátlanságok' is, amelyek pedig a keringő olajból nem zárhatók ki, a fehérfémből készült csúszófelületeket összekarcolják és pl. a ve- 1 zérlést, különösen az átváltó helyen, rövid időn belül tömítetlenné teszik. Ezt a hátrányt már most a keményebb (52)