107979. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fékutánállító készülék különösen gépjárművekhez

Megjelent 1934. évi január h<

>

2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107979. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Önműködő fékutánállítókészülék különösen gépjárművekhez. Trachsel Ernst mérnök Zürich és Hüssy Walther gyáros Aarburg". A bejelentés napja 1932. évi május hó 4-ike. Ismeretesek már olyan önműködő fékutánállítókészülékek, melyeknél a fékrudazatba előfeszültséggel bekapcsolt rugó szétnyomódásakor akként hat szabályozólag a fékrudazatra, hogy a fékpofák, illetve fékszalagok lazítási útja („Lüftungsweg") gyakorlatilag állandó maradjon, mimellett a fékpedál lenyomásakor a rudazat az utánállítókészülék és a fék között, a pedál elengedésekor pedig az utánállítókészülék és a pedál között rövidül meg. Az utánállítás tehát ezen ismeretes készülékeknél két különböző munkafolyamatban és közbülső szervek útján történik. Az ilyen utánállítókészülékeknek az a hátrányuk, hogy a tulajdonképpen utánállítás csak a fékpedál elengedésekor történik, a pedál folytonos lenyomása esetén azonban utánállítás nem következik be s így a kívánt célt ekkor nem érik el. A találmány szerinti utánállítókészüléknél ezzel szemben olyan rugót alkalmazunk, mely a fékezőerőt a féket működtető szervről, pl. emeltyűről vagy pedálról, a fékekre átvivó nyomórugóként van kiképezve, melynek rugóereje a fékrudazat által átviendő legnagyobb erőknél nagyobbra van megszabva. Ez a rugó egy ütköző által befolyásolt szorítókészülékkel van összekapcsolva a fékrudazat közvetlen, önműködő utánállítása céljából, melyet a találmány szerinti készülék úgy végez, hogy a fékpofák, illetve fékszalagok lazítási útja mindig közelítőleg állandó és hogy az utánállítás egyetlen munkamenetben történik. A találmány szerinti készüléket alantiakban egy példaképpeni foganatosítási alakjában, mely közvetlenül a fékpedálhoz van kapcsolva, részletesen ismertetjük 40 a csatolt rajz alapján, melyen az 1. ábra a készülék hosszmetszete, a 2. ábra a szorítókészülék metszete az 1. ábra A—B vonala menti síkban. Az (1) fékpedál a villás (2) fejjel csuk- 45 lósan van összekapcsolva és e fej a (3) rúddal van összecsavarolva és pecekkel biztosítva. Az (5) rugó egyik vége a (3) rúd kiszélesedésén felfekvő dugattyúszerű (4) tárcsára, másik vége pedig az ezen (5) 50 rugót és a (4) tárcsát magában foglaló (6) henger (6a) fenéklapjára támaszkodik. A (6) hengernek az (5) rugó hatása folytán a (3) rúdhoz képesti elmozdulását a készülék normáls állapotában a (6) hengerben 55 ágyazott (7) haránttengelyben levő szorítókészülék akadályozza meg. E készülékbe ugyanis a (3) rud folytatását képező (3a) ékrud nyúlik be, mely a (7) csőtengelyen abban eltolhatóan halad át és melyet 60 e csőtengelyben az ebbe becsavart (8) csavarorsó .a (9) éklemez útján rögzít. Az üreges (7) tengelyben levő, zsírral megtöltött (7a) teret a (20) fedő zárja el. A (8) csavarorsóval mereven van összekapcsolva a 65 (10) utánaállítóemeltyű, melynek (11a) csapja a (11) állítófej hosszúkás hasítékába illeszkedik. A (11) fej a (12) rudazat útján a (13) bakhoz csuklósan van hozzáerősítve és ez a helytálló bak az alváz me- 70 revítő (15) haránttartójához van szegecselve. A (6) hengerhez .a (16) ház van csavarva és ebbe van becsavarva a (17) fékrud, mely a pedáltól jövő fékezőerőt a fékekhez vezeti tovább. A (19) rugó, mely 75 egyik végével a (6) hengerbe csavart (18) csavar fülébe, másik végével az alvázhoz erősített (15a) fülbe van beakasztva, egy-