107965. lajstromszámú szabadalom • Acélszerkezet különösen repülőgépekhez

— 5 — síkhoz képest rendkívül ingadozik, a kedvező állapotnak helyreállítása vagy nem sikerült, vagy egyenlőtlen volt az eredmény. Néhány rozsdamentes acél tényieg 6 nem reagál kielégítően a hőkezelésre. Az elért eredmény nem éri el azt a mértéket, mely a légi jármű-szerkezeteknél a biztonság szempontjából feltétlenül szükséges. Az ismertetett körülmények, kapcsoló latban más, meg nem említett körülményekkel, lehetetlenné tették eddigelé a rozsdamentes acélnak nagymérvű alkalmazását, aránylag könnyű, kis keresztmetszetű és méretű szerkezeteknél, mint 15 amilyenek kisebb repülőgépek borda- és kormányfelület-szerkezetei. A rozsdamentes acél alkalmazását a nagyobb elemekre, pl. szarukra és oszlopokra korlátozták, de alkalmazása ezen a területeken is igen 20 korlátolt; volt. A találmány szerinti eljárás és szerkezei celjesen megoldja a kitűzött feladatokat. amit többek között hatósági vizsgálatok is igazoltak. Sikerült a repülőgépek 25 összes szerkezeti részeit, többek között bordákat, oszlopokat, rácsrudakat, pontonokat, valamint törzseket is előállítani. Mindezeknek az alkatrészeknek kivitele megfelelt a várakozásnak, úgy, hogy egy-30 öntetűen az a nézet alakult ki, hogy a jövő repülőgép-szerkezete a mi találmányunkon alapszik. A rajz a találmány példaképem kiviteli alakját szemlélteti. Az 35 1. ábra repülőgép hordfelületének rácsos bordaszerkezete. A 2. ábra a szerkezet kötésének axonometrikus képe, részben metszetben. A 3. ábra a törzs testének harántmetszete. 40 A 4. és 5. ábrák az új és a régi hegesztési eljárásnak eredményét mutatják, ahol is a 4. ábra a bejelentés szerinti több hegesztésen át vett tengelyirányúi kereszt-45 metszet. Ez az ábra az elektródákat is mutatja. Az 5. ábra a régi eljárás szerinti hegesztés felülnézete. A 6. ábra a szokásos, széntartalmú acéllal előállított, eddigi hegesztés felülnézete. A 50 7. ábra egy hegesztési helyen át vett vázlatos tengelyirányú metszet, mely egyuttal a hőmérsékleti görbét is mutatja. A rácsos tartó vagy bordás szerkezet az 1. ábra szerint a csatornakeresztmetszetü, 55 felső és alsó (10) és (11) övelemekből és az ugyancsak csatornakeresztmetszetű (12) rácsrudakból áll. A (13) kötési helyeken az elemek lapos (14) részei egymást átlapolják. Az egymást átlapoló részeket, mint aj 2. ábra mutatja, ponthegesztés ut- fío ján kötjük össze egymással. A törzs teste, melynek keresztmetszetét a 3. ábra szemlélteti, a keresztmetszetben szögalakú, gyűrűs (15) keretekből áll. Ezek a test tengelye mentén, adott távol- 65 ságokban, a gyakorlatban szokásos és ábrázolásra nem szoruló módon vannak elrendezve. A változó szélességű (16) fedőcsíkoknak vagy lemezeknek az egyik oldalon, (17-nél), csatornaalakú bordái 70 vannak, melyeket a csatornák (18) fenekeivel a szögalakú (15) gyűrűkre és a (17) csatornák (19) végajkaival (20-nál) egyesítünk ponthegesztés útján. Az itt alkalmazott szerkezeti elemek 75 eleinte melegen hengerelt csíkok. Az eljárás szerint ezeket a csíkokat hidegen hengereljük, mely művelet azokat a kedvező fizikai és szilárdsági tulajdonságokat juttatja érvényre, amelyekre az össze- 80 hegesztett és kész szerkezet anyagában feltétlen szükség van. Ebgől a csík- vagy bádog.anyagból, előnyösen húzó hengerléssel, hideg úton állítjuk elő a szögalakú vagy más keresztmetszetű (10, 11, 15, 16) 85 stb. elemeket. Míg a csíkalakú anyagot, tömegesen, hengereken kezelhetjük, a húzás alatt hengerelt szögkeresztmetszeteket rendkívül hosszú darabokban vágjuk le kezelésre. Azután az egyes szerkezeti 90 elemekhez szükséges hosszúságokat kiszabjuk. Az egyes elemeknek összekötendő végeit, pl. a (10) és (11) övrudak és a (12) rácsrudak végeit lelapítjuk és a lelapitott végeket egymásra fektetjük (1. és 2. 95 ábrák). A szögvasba már eredetileg is behlengerelhetjük ezeket a lapos szakaszokat vagy pedig az eredetileg végig egyforma keresztmetszeteket később, helyenként csökkenthetjük. Az összeépítés a 100 szokott módon valamely szerkezetben vagy pedig formán történik. Az egymáson fekvő lelapított szakaszokat azután ponthegesztjük. A ponthegesztésnél az acél hőmérsékle- 105 tének emelkedését a hegesztési helyek megömlesztett anyagát közvetlenül körülvevő helyeken azon értékek alatt fekvő értékekre korlátozzuk, amelyeknél az acél fizikai tulajdonságaira káros corona- UQ (udvar)jelenségek fellépnek. Az eljárás eredménye a 4., 6. és 7. ábrákban szemléltetett hegesztés. A 4. ábra a rozsdamentes (22, 23) acéllemezek közötti (21) hegesztéseket szemléltet. A hegesztési helyek 115 kettős kúpalakúak. A hegesztést létesítő meleget közvetlenül az összehegeszteti