107965. lajstromszámú szabadalom • Acélszerkezet különösen repülőgépekhez
— 6 — felületekre, vagyis a hegesztés legnagyobb keresztmetszetű (24) helyére korlátoztuK és közvetlenül a (22, 23) lemezek között. Ez a hőmérséklet célszerűen sem oldalt 5 nem terjed az elektródák átmérőjén túl. sem pedig az elektródákkal érintkező külső felületekre. Az ömlesztést tehát, amennyire csak lehetséges, a belső részekre korlátoztuk. Az acél hőmérséklete 10 a hegeísztési helyet közvetlenül körülvevő helyen nem éri el azt az értéket, amelyen a hegesztés szilárdságát és korrozióellenes tulajdonságát észrevehető módon leronthatná. A hegesztési energiát lényegó-15 ben a hegesztést létesítő minimumra csökkentettük. A szokásos módon foganatosított hegesztésnél az anyag a hegesztési helyet közvetlenül körülvevő övben aránylag nagy 20 hőmérsékletre hevül fel. Ezt a jelenségei közönséges, széntartalmú acéllal dolgozó hegesztőgépnél figyelhetjük meg, amenynyiben „corona" alakjában (5. ábra) színtelenedés lép fel, amely a hegesztési hely 25 szokásos hengerének fejét körülveszi. A színtelenedé® foka legnagyobb közvetlenül a hegesztési helyen és bizonyos távolságban elenyészik. A „corona" egyrészt oxidációtól, másrészt az acél szemose-30 struktúrájának tényleges változásától ered. Az oxidáció arra vall, hogy az illető helyen nagy meleg uralkodott. A szemcse struktura változása, sok esetben, az acél szilárdságának, rozsdamentes acéloknál 35 pedig a. korrozió elleni ellenállásnak számottevő csökkenését vonja maga után. A kiterjedt oxidáció tényleg a korrozióra való hajlamosságnak jele. Ezeket és tt hegesztési hellyel szomszédos fém túlhevi-40 tésének más káros jelenségeit nevezik „Corona"-hatásnak. Az úgynevezett „Coroná"-t, amennyiben az rajzban egyáltalán lehetséges, az 5. ábrában a szélső, sötétebb gyűrűalakú (25) árnyalattal 45 szemléltettük, mely gyűrű a régi eljárás szerinti (26)1 hegesztési helyeket körülveszi.. A találmánnyal kapcsolatban az acél fizikai tulajdonságaira oly káros Coronahatást teljesen mellőzzük. A régóta isme-50 retes rozsdamentes acél a korrozió elleni ellenállásával tűnik lei. Ennék következtében felületei már kezdettől fogva teljesen tiszták. Ezek a felületek ideális módon alkalmasak teljesen egyenletes érint-55 kezés létesítésére a ponthegesztés egész kiterjedésére. Ez az acél valószínűleg teljesen oxidációmentes és ennek következtében elesik pl. a zsírból való védőbevonatok szüksége. Zsírnak és más lerakodó idegen anyagnak hiánya folytán a he- 60 gesztési helyek felületei nem csak oxidmentesek, hanem mentesek a ponthegesztésnél zavarólag ható idegen testektől is. Ez a tény igen erős érv lehetne a szokásos széntartalmú acélnál foganatosított 65 ponthegesztéssel szemben, mert a felületi érintkezés oly tökéletes és egyenletes, hogy nagy mértékben kiküszöböli az ellenállás-hegesztésnél való hevítésnek fontos tényezőjét: a kontaktusellenállást. A 70 találmánynál bizonyos rozsdamentes acélok további jellegzetességét használjuk <fel, nevezetesen azoknak a kb. 8% nikkellel és kb. 18% krómmal ötvözött rozsdamentes acélok tulajdonsá- 75 gát, hogy a kontaktusellenállás veszteségeit tényleg pótoljuk. Ez a tulajdonság ezeknek az acólfajtáknak rendkívül nagy elektromos ellenállása. Azáltal, hogy aránylag nagy ellenállású anyagot 80 használunk, módunkban van a hegesztéshez szükséges összes meleget, szükség esetén, magában az anyag testében olymértékben fejleszteni, hogy a kontaktusellenállásról teljesen lemondhatunk. A le- 85 vegőtől és az anyag szomszédos szakaszaitól való viszonylagos távolsága folytán, a hegesztésnek bent, ,a hegesztési hely tengelyénél fekvő részei gyorsan a hegesztési hőmérsékletre emelkednek. Ezt 90 szemlélteti a 7. ábra, amely a 4. ábra szerinti (21) hegesztésnek nagyobb léptékű rajzát és a hőmérsékletnek (27) emelkedési görbéjét szemlélteti. A hőmérsékleteket, ordináták gyanánt, az összehegesz- 95 tett (22) és (23) testek érintkezési síkját ábrázoló (28) vonalra rajzoltuk. A (29) csúcs a hegesztés (30) tengelyében fekszik. A nikkel-króm-acél tömegének ellenállása folytán fejlesztett meleg a hegesz- 100 tési hely közepére koncentrálódik. Ha tehát a hegesztési áram hatását oly csekély időtartamra korlátozzuk, hogy a (29) csúcsban a hegesztés létesítésére elegendő energia fejlődhet, akkor a meleget nagy- 105 jában ,a hegesztésnek (24) keresztmetszetére korlátozhatjuk. (Emellett hiányoznak a lényegesebb felületi kontaktusellenállások, különösen a (22) és (23) elemek között és ezek, valamint az elektró- 110 dák között, amelyek rendkívül hatásos eszközei annak, hogy a meleg a szomszédos övekre kiterjedjen). Legalább is meggátolhatjuk, hogy ,a meleg oly értékeket érjen el, amelyek a hegesztési hellyel 115 szomszédos anyag fizikai tulajdonságaira
