107932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátronsalétrom és ammoniumklórid előállítására és szétválasztására

Megjelent 1934. évi január lió 2-án. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 107933. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás nátronsalétrom és ammoniumklórid előállítására és szétválasztására. Dr. Steudemann Wilhelm veg-yész Altenburg. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi julius hó 28-ika. Már sokszor megkísérelték a számos ipari és mezőgazdasági célra, de különösen a nitrogéntrágyázásra kiválóan értékes nátronsalétromot ammóniumnitrát-5 ból és konyhasóból a NiLNOa + NaCl = NaNOs + NHíCl egyenlettel jelzett egyszerű cserebomlás útján előállítani, amikor is a melléktermékként keletkező ammóniumklorid ugyancsak nitrogéntrágya-10 ként alkalmazható vagy pedig, ismert eljárások szerint, újból ammóniumnitráttá alakítható át. Ez a fontos cserebomlás azonban mindig valamilyen, a reakción kivüli segéd-15 rendszabályokat követelt meg, mert a reagáló sók oldhatósági viszonyaiból pusztán fáziskémiai reakciókra alapított szétválasztási mód nem vált felismerhetővé. Így például salétromsavas vagy 20 ammóniás oldatban dolgoztak; a rendszerhez idegen sókat, kalcium- vagy megnéziumsót adtak oly célból, hogy ezáltal az •oldhatósági viszonyokat befolyásolják; szerves oldószereket, így metilalkoholt 25 vittek be a reagáló rendszerbe és végül a keresett sók kémiai szétválasztásáról egészen lemondtak és a sók fajsúlyának vagy szemcsenagyságának a különbözőségén alapuló fizikai szét választómód szer o-80 ket alkalmaztak, hogy az elsősorban közösen kiválasztott sókat utólag mechanikai úton szétválasszák. A találmány szerint a magasabb hőmérsékleten nátronsalétrommal telített 35 oldatot annyira hűtjük le, hogy a fenéktest (BodenkÖrper), azaz a fenéken levő csapadék, vagyis a kivált só, már nem vesz fel lényeges mennyiségű ammóniumkloridot, mire a nátronsalétrom elkülönítése után megmaradó anyalúgot annyi 40 vízzel elegyítjük, hogy az ezt (az ammóniumklorid kiválasztása céljából) követő további lehűtésnél a lúgban még meglévő nátronsalétrommennyiségek messzemenőoldatban maradjanak. Ha nátronsalét- 45 romnak és ammóniumkloridiiak, ajmmóniumnitrátnak nátriumkloriddal való cserebomlásánál kapott és mindkét sót tartalmazó oldatokból foganatosítandó előállításáról és szétválasztásáról van szó, 50 akkor előnyösen a nátriumkloridot a nátronsalétrom elkülönítése után vezetjük be a rendszerbe. Ebben a fázisban az ammóniumnitrát egy részét is bevezethetjük a rendszerbe. 55 A találmánnyal az ismert eljárásokkal szemben azt az előnyt érjük el, hogy közömbös vizes oldatból — idegen anyagok jelenléte nélkül — íigy nátronsalétromot, mint — ugyanannak az oldatnak alkal- 60 mazása mellett — ammóniumkloridot, mindkettőt aránylag nagyon tisztán választhatunk ki. Körülbelül 85—90%-os tisztasági fokokat minden további mosás vagy hasonló művelet nélkül könnyen el- 65 érhetünk. Az új eljárás azon a megállapításon alapszik, hogy alkalmas összetételű oldat, amely lehűtésénél nátronsalétromot választott ki és eszerint e sóval telítve 70 van, mégis majdnem tiszta ammóniumkloridot választ ki további lehűtésénél, ha a salétrom elkülönítése után e második kiválasztást alacsonyabb hőmérsékletkörzetbe helyezzük át, amit víz hozzá- 75 adásával egyszerű módon valósítunk meg. Különös jelentősége van az eljárás körfolyamban való foganatosításának. Emel-