107867. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légi járművek pályaelemeinek akusztikus alapon való meghatározására

— 6 — felel meg, úgy hogy bármelyik hosszbe­osztást ,a másodpercekben kifejezett hang­terjedési időnek tekintve, az a hangzási idő keresett A t változását adja meg, ha 5 c, a és h beállítása után a mérési idő kez­detén a sugárirányú (61) lécen a (60a) mutatójelzés mindenkori hosszának meg­felelően a (6lb) vonást ejtjük és ha a mé­rési idő végén, <j, a és h újbóli beállítása 10 után az ezen vonásnak megfelelő időt a (60) csuszkán leolvassuk. Ugyanakkor az (57a) rajzolócsúcsnak az (52) cellonkoron­gon ejtett jelzése segítségével a hang­forrásnak a mérési idő alatt hátra-15 hagyott és a sebességméréshez szükséges (e) eltolódása mérőléccel mérhető le. A hangforrás sebességének mechanikai megállapítására célszerűen a 13. ábrában feltüntetett szerkezet szolgálhat, mely lé-20 nyegileg a forgatható (64) léccel kapcso­latos derékszögű (62) lécből és a, (65) toló­kából áll. E derékszögű léc (62a) szára sebességléptekkel van ellátva, míg a má­sik (62b) szárra mérési idő-léptéket vi-25 szünk fel. Ez a szár tartja a lengethető (64) léc számára való (63) csapágyat és egyúttal vezetékét képezi a (65) tolóká­nak, melyen a ha,ngkésésbcli változáso­kat + A t—t feltüntető (65a.) lépték van, 30 amikor is az egyik beosztás A t köze­ledő hangforrások, míg a másik beosztás — A t a távolodó hangforrások sebessé­gének mérésére szolgál. Ezzel a tolókával a (66) derékszög van mereven összekötve, 35 mely a (65a) lépték zéruspontjának ma­gasságában erre merőleges (66a) léptékkel van felszerelve, mely a. mérési hosszak meghatározására való. E szerkezet alkal­mazási módja igen egyszerű. Ha pl. a mé-40 rési időt közeledő hangforrás esetén 8 sec.­nak választjuk és a 8—10. ábrákban szem­léltetett berendezéssel a hangkésések kü­lönbsége -j- A t értéket 2 sec.-nak, a hang­forrás akusztikai mérési útját e = 600 mé-45 ternek találtuk, akkor a (65) tolóka —(— A t = 2 sec. vonalát a (62b) mérési időlépték T = 8 sec. vonalára állítjuk és a (64) lé­cet annyira, forgatjuk el, hogy a (66a) léptéken az e = 600 osztásrészt messe, ak-50 kor a (64) léc a (62a) sebességi léptéken a v = 60 m/sec. osztási vonalat metszi ki. Ugyanez .a tolókaállás adódnék ki távo­lodó hangforrások esetén is, ha pl. a mé­rési időt T = 13 sec.-nak választjuk és a 55 bangkésés változását A t = 3 sec.-ban ál­lapítottuk meg, vagy pedig a hangsu­gárra merőlegesen mozgó (a megfigyelő körül keringő) hangforrások esetén is, mely esetben természetesen a hangkésés állandó, tehát t = 0, ha a mérési idő = 6C 10 sec. Ha a hangforrás v sebességét ily mó­don megállapítottuk, akkor annak valódi (optikai) helyét, is meghatározhatjuk, mely célra a 14. és 15. ábrákban feltüntetett be- 61 rendezés alkalmas, melyet a központi ál­lomás irány kutatójának állványoszlopán a (16—23) berendezés helyett (1. ábra) ren­dezünk el. Az iránykutató állványának (6) oszlopára erősített (68) félgömb egyen- 7( lítője a fogantyúval ellátott, azimutálisan elforgatható (69) gyűrű vezetéke, mely a (71) csapágykeret vízszintes (70) csőcsap­jainak, átmérő mentén elrendezett két (69a) csapágyat tartja. Utóbbi i élkor- 7; alakú (71a) kengyellel van ellátva, me­lyen a csőcsapok síkjában szorosan az utóbbiakig érő középső bemetszés van. A (71) csapágykeretben a csőcsap tengelyére és a kengyel bemetszésére merőlegesen a 8( (72) tengely van megerősítve, amely körül a (73) villa forgathatóan van ágyazva. Ennek .alsó végén (74) irón van, melynek csúcsa a gömb belső felületéig ér. A villa felső végén U-keresztmetszetű gyűrű van, 8; melyben másik (15c) gyűrű forgathatóan van ágyazva. Utóbbi az ívalakú (15) ka­ron (lásd 1. ábrát), ez viszont a (14) ten­gelyen van megerősítve. Utóbbi a (4) ke­ret (4a) felöntésében van ágyazva, amint 9( már az 1. ábrából is kitűnik. A (71) ke­retben a (72) tengellyel központosán a (76) homlokkerékszegmens van megerősítve, mely a (73) villában a (77) homlokesap körül forgathatóan ágyazott hasonló nagyságú 9! második (78) homlokkerékszegmenssel az ugyancsak a. villában a (79) homlokcsap körül forgathatóan ágyazott közbülső (80) kerék útján kapcsolódik. Ez a fog­kapcsolódás azt eredményezi, hogy a vil- H Iának a (72) tengely körül való kilengése dacára a (78) kerék korongjára erősített egyenes önmagával párhuzamos marad. A (78) kerék korongjára van erősítve a vízszintes (82) csavar (81) ágyazása, mely- ii nek a (83) forgató korong segítségével való elfordításával a (84) csapággyal -ellá­tott (85) csavaranya eltolható. A (87) hü­velyre erősített és a csapágyba nyúló (86) homlokcsapnak e vízszintes eltolódását a i (85a) jelzés segélyével a (81) csavarcsap­ágyon levő (81a) egységléptékhez és a (83a) törtléptékhez képest pontosan beál­líthatjuk. A (87) hüvelyben nyer vezetést a (72) tengelyen forgathatóan ágyazott l (88) kar, melyet egyszersmind a félkör­alakií (71a) kengyel is vezet. E sugár­irányú (88) kar kiilső végén (88a) csap

Next

/
Oldalképek
Tartalom