107819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képek átvitelére

_ 4 — (29) lap alatt, mely a szétbontó sugárzásra, pl. fényre nézve átlátszatlan anyagból van. E fogasdob (3) tengelyét a (7a) elektro­motor hajtja, melynek áramforrása a be-5 rendezéstől független és fordulatszáma akár állandó, akár pl. a hozzákapcsolt szer­vek fékezés útján változtatható lehet. Az állandó fényerősségű (4) fényforrás fényét az (5) kondenzor és a (7) lencserendszer 10 egy ismeretes szerkezetű oseillográfnak (6) tükrére vetíti, melyről a fénysugarak a (29) lap hasítékán, az (1) filmen és a (1.5) fénytompítón át a (8) fényelektromos cel­lára vetítődnek. A (8) cella a (9) tekerccsel 15 van összekapcsolva, melyben a (10) mág­neskerék váltófeszültséget indukál. A (10) mágneskereket a (11 és 12) fogaskerekek útján a (3) tengely hajtja és az áttétel úgy van megválasztva, hogy a (9) tekercsben 20 mindannyiszor indukálódik áram, ahány­szor a űlm a (29) lap hasítékán áteső fény­sugár szélességét befutotta. A (9) tekercs és (8) cella áramai a (6) tükröt mozgató os­cillográffal is összekapcsolt (13) erősítő-25 berendezésre hatnak. Ez az. erősítőberende­zés úgy van beállítva, hogy a (6) tükörről visszavert fénysugár a (9) tekercsben indu­kált áram. hatása alatt a kép egész széles­ségét végigszaladja, még akkor is, ha a 30 kép átvilágított sora csupa sötét pontból áll, mikor is a fotocellán át a (9) tekercs­ben. indukált feszültség hatása alatt csak e cella szigetelési ellenállásának, vagy a hozzá párhuzamosan kapcsolt nagy ellen-35 állásnak megfelelő értékű áram folyhat, minthogy a cella ekkor fényt nem kapván, nem adhat le fényelektromos áramot, il­letve ellenállása maximális. Az erősítő to­vábbá úgy van beszabályozva, hogy, ha a 40 (8) cella fényt már nem kap, — pl. ha a fénysugár a világos pontokból álló sort már befutotta, de a (9) tekercsben feszült­ség még mindig van — a (6) tükör a cella szigetelési ellenállásán vagy a parallelkap-45 csolt ellenálláson átfolyó áram hatása folytán már ne lenghessen ki tovább, ha­nem a (9) tekercsben indukált feszültség megfelelő csökkenéséig megálljon. A berendezés fentismertetett adóoldala a 50 következőképpen működik: Ha a berendezésen teljesen átlátszó fil­met vezetünk át, akkor a (6) tükör a (10) mágneskeréktől a (9) tekercsben gerjesz­tett váltóáramoknak megfelelően leng, 55 minthogy teljesen átlátszó filmnél a (8) fényelektromos cellának ellenállása állan­dóan a legkisebb. A (13) erősítő áttétele úgy lévén beállítva, hogy a (6) tükörről visszavert fénysugár a kép egész szélessé­gét végigszaladja. Ez a munkamód meg- 60 felel az ismeretes szétbontási eljárásoknál használtnak. A (8) fényelektromos cella ellenállása, mint már fentebb említettük, akkor legki­sebb, ha azt a (6) tükörről visszavert teljes 65 fényerősség éri. Ha a fénysugár útjá.ban az (1) filmnek valamely sötétebb helyén halad keresztül, — mely minthogy a film negatív, a pozitív kép világos helyének fe­lel meg, — a fényelektromos cella ellen- 70 állása növekszik. Ebből az következik, hogy a cella ellenállása a negatív világos helyein kicsi, sötét helyein pedig nagy. A (fi) tükör lengési sebessége, tehát ezzel a szétbontási sebesség is, azaz a fénysugár- 75 nak a film szélességi irányábani pásztázási sebessége, fentiek szerint annak a fényerő­nek a függvénye, mely a (8) cellára hat. Mint azt fent már kifejtettük, a szétbon­tási sebességnek a pozitív kép világos kép- S0 pontjain kisebbnek kell lennie, sötétebb pontjain ellenben nagyobbnak. A berende­zés ennek a szabálynak megfelelően műkö­dik, mert, ha a (6) tükörről visszavert fény­sugár az (1) negatívfilm sötétebb helyén 85 halad keresztül, akkor a szétbontás sebes­ségét a. (8) cella ekkori nagyobb ellenállása csökkenti. így tehát az átvitel finomsága a pozitív kép világos helyein nagyobb lesz és fordítva, azaz a pozitív kép sötétebb ré- 90 szein a szétbontási sebesség lesz nagyobb és ezzel a képalkat finomsága csökken. Tökéletes berendezésnél a (6) tükör szög­sebessége, egyenlő fényességű pontokból álló sorok átvitele esetén, állandó, még a 95 fordulópontok közelében is, tökéletlenebb berendezéseknél azonban a szögsebesség a fordulópontok közelében csökken. Az ezál­tal netán fellépő működ ésbeli szabályta­lanságot a (15) fénytompító küszöböli ki, 100 mely átlátszó, de fényt elnyelő anyagból, pl. üvegből van, plankonvex alakú és dom­ború oldalával a (8) cella felé van fordítva. A fénynek ilyen fénytompítón való áthala­dásakor bekövetkező gyengítése a fény- 105 tompító szélein kisebb mértékű, mint a kö­zépen és így ezáltal a netán fellépő szög­sebességváltozásoknak a kép szélein za­varó hatását kiküszöbölhetjük. Olyan be­rendezéseknél. melyeknél a tükör szög- 110 sebessége állandó, a (15) fénytompítót el is hagyhatjuk. Az ábra alsó részén látható felvevőberen­dezésben az állandó fényerejű (16) fény­forrás képét a (17) kondenzor a (18) lencse- 115 rendszerre vetíti, mely a fénysugarakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom