107819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képek átvitelére

— 5 -párhuzamossá teszi s innen ezek egy oscillográf (19) tükrére esnek, mely őket visszaverve, a (20) lencserendszerre vetíti. Ez az önmagában véve a mozgófényképészetben 5 ismeretes (20) lencserendszer forgatható kerékbe szerelt bikonvex lencsék sorozatából áll, de helyette szögtükröt is használhatunk. A (21) síkban keletkező képet a (22) objektív a (23) ernyőre vetíti. A kerék 10 (24) tengelyére a mágnesekből vagy vasból álló (26) pólusokkal felszerelt (25) kerék is van erősítve. E pólusokkal szemközt a (27) elektromágnes foglal helyet. A (14) vezetékből érkező áramokat a (28) erősítő-15 ben szintén felerősítjük s ezek az áramok a szeriesbe vagy parallel kapcsolt (19) oscillográfon és (27) mágnesen folynak keresztül. A berendezés e részének működése a kö-20 vetkező: a (20) lencserendszert a szinkronmótorként működő (25) kerék a bejövő elektromos rezgéseknek megfelelően akként mozgatja, hogy az a (16) fényforrásból jövő fénysugarat az (1) íilm hossz-25 irányú mozgásának megfelelően hosszirányban felületté teszi össze. A felvevőkészülék oscillográf jának (19) tükre ugyanazokat a mozgásokat végzi, mint az adóállomás oscillográfjának (6) tükre. Ha az 30 adókészüléken áthaladó képnek sötét helye van, akkor a fény a vevőkészülékben a kép illető helyén lassan vezettetik el, míg, ha az adón áthaladó képnek világos helye van, a fény a vevőkészülékben a kép meg-35 felelő részén gyorsan siklik át. A fénypont e különböző sebességeinek megfelelően a kép egyes részei világosan vagy sötéten jelennek meg, és pedig a jelen példában a kép a vevőben pozitív alakjában jelenik 40 meg, ha negatív képet adtunk. Ha az átviteli szervek létrehozta átviteli függvényt felrajzoljuk, pl. az áramerősségváltozást ordinátaként és az időt abszcisszaként, úgy váltakozva emelkedő és leszálló görbét ka-45 punk (3. ábra). Általában, ahogy azt a jelen példában is felvettük, a görbe emelkedő részét a kép előállításához használjuk, másik részét, jelen esetben a leszálló részt, egyenletes, lehetőleg meredek esés-50 sel, vezetjük. Ha a kép létrehozására a rezgésnek nem fel-, hanem leszálló ágát használjuk, a viszonyok fordítva alakulnak. Általában tehát a képátvitelre az elektromos rezgéseknek mindig csak egyik részét 55 használhatjuk, míg a másik fel nem használt részt görbéjének meredek esése hatástalanítja. A fent előadottakból az eljárás lényege megérthető, anélkül, hogy a részletekre bővebben ki kellene terjeszkednünk. Ki- 60 vehető továbbá a leírásból az is, hogy a szerkezet a váltakozva világos és sötét részletekkel rendelkező képet akként veszi pontról pontra le, hogy minden változásnak az átvitt alaprezgés egy felső rezgése 65 felel meg, az, egyes képelemek kiterjedésétől függetlenül. Másszóval: ha a fentemlített modulációs görbét ismert módon harmonikus analízisnek vetjük alá, úgy a magasabb harmónikusok amplitúdói gyorsab- 70 ban csökkennek, mint az eredeti függvénynél, a fényességnek minden végigtapogatott soron való elosztásánál. Megjegyzem, hogy fentiekben elsősorban a berendezésnek a találmány szerinti eljá- 75 rás szempontjából lényeges, elméletileg elsősorban fontos működésmódjára mutattam rá. Szakértők előtt azonban világos, hogy e berendezés gyakorlatilag is kielégítő működéséhez még számos kisebb je- 80 lentőségű részletkérdés is veendő figyelembe, melyek fontosabbjaira alantiakban teljesség kedvéért röviden szintén kitérek. Ha pl. a (7a) mótor fordulatszáma állandó és világos képpontokból álló sort a fény- §5 sugár gyorsan fut be, akkor a sor végén a (9) tekercs feszültségének csökkenéséig megáll. Ezáltal a vevőoldalon világos fényfolt keletkezik, melyet önmagában véve ismeretes módon ernyővel vagy diafrag- g0 mával kell letakarni. E hátrányt elméletileg elkerülhetjük úgy is, hogy az indukált feszültségnek a generátorra, vagyis a (10) mágneskerék és a (9) tekercs alkotta egységre való visszahatását annyira megerő- 95 sítjük, hogy ezáltal oly áramok keresztülfolyásánál, melyek a pozitívban világos képrészeknek, tehát a negatívban sötét képrészeknek felelnek meg, a (9, 10) generátorra és ezzel a íilm előrehaladására fé- IQQ kező hatást gyakorolnunk. A meglassított filmelőrehaladás a hosszanti átvitel késleltetését eredményezi úgy, hogy a pozitív világos képrészeinél a sorkapcsolás lassul, a pozitív sötét képrészeinél pedig gyorsul. 105 Ezzel egyszersmint az átvitel finomságának a képszerkezethez való idomulását a hosszirányú átvitelre (azaz nemcsak egyegy soron belül) is megvalósítjuk. Gyakorlatilag ez a megoldás a fentismer- ^Q tetett berendezésnél a mozgó tömegek jelentékeny tömeghatásai folytán nehezen valósítható meg, a Braun-csővel bontó berendezésnél azonban hasonló megoldás könnyen lehetséges. Világos továbbá az is, 115 hogy a fentismertetett berendezés jó mű-