107800. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus szabályozókészülék

_ 4 — képest meghatározott viszonyban kell lenni. Mindezeket a hátrányokat a beállítható (22) fojtóhely elrendezésével elkerül-5 jük, amely egyrészt a (9) visszavivőtolattyún, másrészt a (34) fojtókészüléken keresztülmenő folyadékár.amot egyenlő mértékben befolyásolja úgy, hogy a (9) visszavivőtolattyú és a (34) fojtókészülék 10 közötti viszony nem változik. Minél jobban van nyitva a (22) fojtókészülék, annál erősebben hat a visszavivés. Határesetben, .azaz, ha a (22) fojtóhely teljesen zárva van, a szabályozó vísz-15 szavitel nélkül dolgozik. Ha a mechanikus, engedékeny visszavitellel bíró ismert szabályozóknál a viszszavitel fokát beállíthatóvá -akarnók tenni, akkor az emelőarányt az átviteli szerve-20 ken változtathatóvá kellene tenni, ami azonban szerkesztési nehézségekkel jár. A találmány szerinti hidraulikus visszavitelnek további előnye tehát az, hogy az üzemviszonyokhoz való hozzáigazítást 25 egyszerű fojtókészülékek segélyével 'eszközölhetjük. Kifejtettem már, hogy az 1. ábra szerinti foganatosítási példánál a turbina fordulatszáma a (25) túlfolyószelep által 30 a (33) térben fenntartott nyomás által van meghatározva, minthogy egyensúlyi állapotban a (19) visszavivő-dugattyú fölötti (23) térben uralkodó folyadéknyomás a (33) térben levő nyomással egyenlő. A (33) 35 térben uralkodó nyomás és ezzel együtt a turbina fordulatszáma a (26) rugó megfelelő beállításával tág határok között változtatható, a beállítás pedig pl. egy távol fekvő vezénylő helyről, a (31) motor révén 40 foganatosítható. A 3. ábra a találmánynak egy nyomásszabályozóra alkalmazott foganatosítási alakját mutatja, amelynél a (89) szelepet az előtte levő (90) vezetékben uralkodó 45 nyomás olymódon vezérli, hogy a szelep egy beállítható nyomás túllépésénél nyílik, a beállíthatónál kisebb nyomás esetén pedig záródik. Míg az 1. ábra szerinti foganatosítási 50 alaknál az impulzus (a turbina fordulatszáma) közvetlenül hat a szervomotor és a visszavivőkészülék vezérlőtolattyúira, addig a 3. ábra szerint az impulzus (gőznyomás) és a (71, 72) vezérlőtolattyúk közé 55 egy relé van beiktatva. A relé tokját (54) jelöli. E tokba .az (59) szelence van becsavarolva, amelynek alsó részét az (58) hüvely zárja le. Az (59) szelence belsejében a (60, 61) kettős szelep van elrendezve, amely az (55) tányérral szilárdan van ösz- 60 szekötve. Az (58) hüvelyre felfekvő (56) rugó ,az (55) tányért az (52) membránhoz szorítja, amely a (90) vezetékben uralkodó gőznyomás hatása alatt áll. Az (57) hüvely egyrészt .a (60) szeleptányérra, más- 65 részt az (58) hüvelyre fekszik és megakadályozza a nyomófolyadéknak a (63) térből való kilépését. A nyomás a (63) és (64) terekben ki van egyenlítve, minthogy az (57, 60) és (61) részek átmérője egyenlő. 70 A nyomófolyadék a (62) fővezetékből a (63) térbe vezettetik és a (64) téren keresztül, a nyomóimpulzustól függő kettős szelep állása szerint, részint az (59) szelence belsején keresztül a szivattyúhoz vissza- 75 vivő vezetékbe, részint a (65) vezetéken keresztül a (73) dugattyú alatti (66) térbe. A (66) térben levő nyomást tehát az (54) tokban elrendezett relé vezérli és az .attól a nyomásimpulzustól függ, amely az (51) 80 vezeték révén az (52) membránra vitetik át. A visszavivőkészülék az 1. ábra szerinti foganatosítási alakhoz hasonlóan van kiképezve, a (75) visszavivődugattyú a (74) 85 rugó révén a (71) és (72) tolattvúkat működtető (73) dugattyúval van összekötve. Az izodromberendezés a két, (80) és (81) fojtókészülékből áll, amelyek közül a (80) fojtóhely a (62) beömlővezetékhez, a (81) 90 fojtóhely pedig a visszafolyóvezetékhez van csatlakoztatva. A fojtóhelyek közötti tér a (79a) vezetéken keresztül a (75) viszszavivődugattyú fölött levő (77) térrel van összeköttetésben. 95 E szabályozó működési módja a következő: Egyensúlyi állapotban a (89) gőzszelep valamely közbenső állásában van, a (71) és (72) vezérlőtolattyúk pedig" a közép- io< helyzetben. A (66) térben levő nyomás a (77) térben levő nyomással ki van egyenlítve, amely nyomás viszont a (62) beömlővezetékben uralkodó nyomás és a (80) és (81) fojtókészülékek méretei által van IOÍ meghatározva. Célszerű a (80) és (81) fojtókészülékeket egyenlőre méretezni úgy, hogy egyensúlyi állapotban a (77) térben levő nyomás fél oly nagy, mint a (62) beömlőveze- ni tékben levő nyomás. Továbbá célszerű, ha a (75) dugattyú hatásos felületét a (73) dugattyúéval egyenlőre méretezni úgy, hogy egyensúlyi állapotban a (66) kamrában levő nyomásnak a (62) vezetékben u; levő nyomás felével kell egyenlőnek lenni. Ezért egyensúlyi állapotban is a kettős szelep (60) és (61) részeinek egyenlő mér-