107800. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus szabályozókészülék

- 5 — tékben kell nyitva lenniök, mert különben a (64) és (66) terekben levő nyomás nem lehet egyenlő a (62) beömlővezetékben uralkodó nyomás felével. Tehát a (60, 5 61) kettős szelepnek csak egy meghatározott állásánál és a szabályozandó gőznyomásnak egy meghatározott értéke számára, állhat fenn egyesúlyi állapot. Az állandóan tartandó gőznyomás beállítható 10 azáltal, hogy az (59) szelencét az (52) membrán felé vagy attól távolabb csavaroljuk. Ha az egyensúlyi állapot zavara annak folytán lép fel, hogy pl. a nyomás a (90) gőzvezetékben emelkedik, akkor az (52) 15 membrán felfelé kihajlik, ami a (60) szelep zárását és a (61) szelep meghatározott mértékben való nyitását idézi elő. A nyomás a (64) és (66) kamrákban kissé csökken és a (73) dugattú a (74) rugó nyomás 20 alatt bizonyos mértékben lefelé mozog. Ezáltal egyrészt a (71) vezérlőtolattyú nyomófolyadékot enged a (84) szervomotorhoz ömleni, ami a (89) gőzszelep megnyitását idézi elő, másrészt a (72) vezérlő-25 tolattyú a (79) vezetéken keresztül a (77) térből nyomófolyadékot hagy elfolyni úgy, hogy a (75) visszavivődugattyú felfelé mozog és a (71) és (72) vezérlőtolattyúkat középállásukba visszaviszi. 30 Egyidejűleg az izodromkészülék útján nyomáskiegyenlítődés megy végbe, amenynyiben a (80, 81) fojtóhelyeken, valamint a (79a) vezetéken keresztül a normális nyomás a (77) kamrában helyreállíttatik. A 85 szabályozófolyamat akkor van bevégezve, ha az eredeti nyomás a (90) gőzvezetékben megint helyreállt és a (89) gőzszelep a növelt gőzáramlásnak megfelelő mértékkel meg van nyitva. 40 A 3. ábra szerinti (78) fojtókészülék feladata ugyanaz, mint az 1. ábra szerinti (32) fojtóhelyé, azaz a szabályozót a különböző üzemviszonyokhoz hozzáigazítani. Ez nyomásszabályozásnál különösen fon-45 tos, minthogy a szabályozandó nyomóvezeték (pl. gőzvezeték) megindulási ideje minden egyes alkalmazási esetben különböző. Míg pl. a megindulási idő gőzturbinák szabályozása számára kb. 10 másod-50 perc, addig az gőzvezetékek és hasonlók nyomásszabályozásánál gyakran csak egy másodperc tört része. Célszerű ezért a vissza vivőszer vomotor záróidejét a főszervomotoréhoz képest kicsinyre venni oly 55 célból, hogy erőteljes visszavitelt érjünk el. Ilymódon nyomásszabályozásnál is sikerül nagymérvű stabilitást elérni, ahol különben a rendszer rövid megindulási ideje folytán a stabilitás gyakran nagy nehézségekbe ütközik. 60 A 3. ábra szerinti foganatosítási alak különös előnye az, hogy a folyadék nyomásában vagy a nyomóolaj viszkozitásában való változások a szabályozó működési módját nem befolyásolhatják hátrá- 65 nyosan, minthogy a (62) fővezetékben fellépő nyomásváltozás ugyanilyen változást idéz elő a (66) és (77) terekben úgy, hogy azok egymást kölcsönösen kiegyenlítik. A szervomotoráram és a visszavivőáram 70 számára való vezérlőtolattyúknak relé által való vezérlése (3. ábra) magától értetődően más szabályozócélokra is alkalmazható. Ekkor csak az szükséges, hogy az (52) membránt más alkalmas eszközökkel 75 helyettesítsük, amelyek az impulzust a relére viszik át. A 4. ábra az 1. ábra szerinti (34) és a 3. ábra szerinti (80) és (81) fojtókésziilékek különleges foganatosítási alakját mutatja. 80 A találmány legjobb működési módját illetőleg fontos, hogy arányosság legyen a fojtóhelyeken átmenő folyadékáram és az emellett fellépő nyomásesés közö-tt, amint azt a 6. ábra szerinti diagrammban a (91) 85 egyenes vonal mutatja. E diagrammban a II ordinátán a nyomásesés, az I abszcisszán pedig a folyadékáraim van felrakva. Ismeretes, hogy éles fojtás, pl. egy fúvóka, exponenciális törvény szerinti fojtóhatást 90 létesít, amint ezt a 6. ábrán a (92) görbe mutatja. A folyadékátömlés és a nyomásesés egy nagyon szűk átmenőnyíláson, pl. a 3. ábra szerinti (78) fojtóhelyen, vagy pl. a 3. ábra szerinti (80) és (81) hajszálcsöve- 95 ken, a (91) görbe lineáris törvénye szerint megy végbe. Olyan fojtások, amelyek a (92) görbe jellegét mutatják, a szóban forgó célokra alkalmatlanok. Azok csak a (91) és (92) görbék metszéspontjában dol- 100 goznának kielégítően, míg kisebb átfolyótömegek számára az ellenállásuk túlkicsiny, nagyobb átfolyótömegek számára pedig túlnagy. A 4. ábra oly foganatosítási alakot mu- 105 tat, amely a (93) hajszálcsöves csatornából áll, amely a (94) csapon spirális alakban van elrendezve. A (94) csap a (95) test furatába be van illesztve, amelynek beömlőnyílását (96) és kifolyónyílását (97) no jelöli. E berendezés előnyei, hogy hosszabb csatornát lehet alkalmazni, mint ha megfelelő átmérőjű nyílás volna fúrva. így tehát kisebb térre van szükség, mint ugyanolyan hosszú átfolyócsatornának 115 egyenesben való vezetésénél. Ezenkívül az eldugulás lehetősége, különböző kereszt-