107750. lajstromszámú szabadalom • Berendezés olajjal töltött kábeltelepek hibássá vált helyeinek megállapítására
olajáram útjában fellépő ellenállás, (b) az olaj áramlásával a kábelben szemben ható súrlódás koefficiense. Ez a mérőszám a Hi és Ha nivómagasságo-któl ftigő getlen mennyiség. Ismert összefüggések alapján a fenti feltételek mellett Hi és H2 értékeit a következő függvények fejezik ki: H^L-^+^-B .0 Bi _í)%(L + x)h+í»R Ezekből — H2 = (L — x) b — ^ (L + x) b Ha ezt az egyenletet az idő szerint integráljuk, akkor 15 (H, — h 2 ) dt = Q, (L — X) b — Qa (L + x) b. Ha (Hx — Hs ) dt = 0 akkor Qx (L — x) b = Qs (L -f x) b amiből következik, hogy _ L + x Q2 ' L — X 20 Ebben az egyenletben Qi és Q->, valamint L ismeretesek, x értéke tehát meghatározható. Az a feltétel, mely szerint (Hi—Ha) dt=0 különböző módokon elégíthető ki. 25 Evégből pl. a (11) és (12) edényekben uralkodó olajszintek közötti különbség állandó értéken tartható, miközben mindkét olajnivó az időben változik, vagy pedig az olajnivót mindkét edényben á!-30 landó értéken és egyforma magasságban tartjuk. Evégből a találmány értelmében az 1. ábrában feltüntetett vagy más hasonló berendezést alkalmazhatunk. így az 35 edényekkel olajjal töltött tereket köthetünk össze, mely terek nagysága változtatható, úgy hogy azokkal a (11) és (12) edényekből olajat vonhatunk el, vagy azokba olajat nyomhatunk. Evégből a 40 (11) és (12) edények alsó részeihez (17), illetőleg (18) hengereket csatlakoztatunk, melyekben (19) dugattyúk mozgathatók. A (19) dugattyúk mozgatásával a vezetékhez tartozó olajnivókat emelhetjük vagy 45 sülyeszthetjiik. A volumetrikus változás könnyen mérhető és arányos Qi-gyel, illetőleg Qs-vel. Az eljárás egy másik módja az, hogy a két (11) ós (12) edényt (14) és (15) pót-50 tartányból olajjal tápláljuk ós a betáplált olaj ir.ennyliÉsét mérjük. Hogy sem dugattyús hengereket, sem pedig a (14, 15) edényekeli: ne kelljen alkalmazni, bizonyos esetekben előnyös, ha a .(11) és (12) edényeket az (1) és (2) kábelszakaszokkal 55 hajlékony ;(20) vezetékekkel kötjük össze. Ekkor az edényeket emelhetjük vagy sülyeszthetjiik mindaddig, míg az olajnivók különbsége a két edényben konstans, illetőleg a fenti feltételt kielégít- 60 jük. Az a sebesség, amellyel a két (11) és (12) edényt evégből mozgatni kell, köny nyen mérhető és arányos a Qi, illetőleg Q2 mennyiségekkel. Ha a leírt mérési eljárás pontatlan 65 eredményt ad, úgy annak oka rendszerint az, hogy a kábelben levő olaj hőmérséklete a mérési időközben változik. Ezt a liőmérsékletiváltozást tehát mérés közben figyelembe kell venni. Ez a hőmérséklet- 70 ingadozás a (11) és (12) edényekből a kábelbe áramló Qi és Q? olajmennyiségeket az edényekben levő olajszint hidrosztatikai magasságától függetlenül nagy mértékben befolyásol j!a. A korrektura elvé- 75 gezhető p. o. akként, hogy a méréshez a (3) szakaszt is felhasználjuk. Ebben a szakaszban ugyanis a hőmérséklet szükségképpen ugyanúgy változik, mint az (1) és (2) szakaszokban. A harmadik kábelt 80 ez esetben a (6) elzáró karmantyún át az előbbiekhez hasonló (10) edénnyel hozzuk összeköttetésbe, mely szintén kalibrált edény. Méretei a (11) és (12) edény mé reiteivel célszerűen megegyeznek. Mérés 35 közben a (3) kábel (9) végének zárva kell lennie. Mérés közben a (10) edényben az olajnivót ugyanolyan magasan tartjuk, mint a (11) ós (12) edényekben. Evégből ennél 9 g az edénynél is a előbbiekhez hasonló (16, 19) sziviattyúszerkezetet alkalmazunk. A ci"' olajmennyiség, amelyet a (10) edénybe kell bevezetni, vagy abból kell elvonni, lényegileg csakis a (3) kábelben levő olaj 95 hőmérsékletének változásaitól függ. Tehát q'" = f (T), ahol T a hőmérséklet. Ezek a hőmérsékletváltozások természetesen hasonló mó- pxj don befolyásolják az (1) és (2) kábelbe vezetett Qi ós Q2 olajmennyiségekeit, úgyhogy q' és q" megadják a (11) és (12) edényekben a hőmérsékletváltozás következtében fellépő volumetrikus ingadozá- 105 sokat. Ezek q' = Qi 4- f (T) = QX + q"' tehát Qt = q' — q" q"=Q,+ f (T) = QS -f q'" tehát Q, =q"_ q "
