107663. lajstromszámú szabadalom • Áramirányérzékeny relé

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107663. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Áramirányérzékeny relé. A. G. Brown Boveri & Cie. Baden. A bejelentés napja 1932. évi március hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi június hó 1-je. Az elektrotechnikában egyenáram alkalmazásánál gyakran felmerül az a feladat, hogy relék segélyével kontaktusokat működtessenek, úgy, hogy a polaritás válto-5 zásakor, tetszőleges áramkörök önműködően átkapcsolódjanak. Eddig ezt a feladatot úgy oldották meg, hogy sarkított reléket alkalmaztak. Ezek egy állandó mágnesből állnak, amelynek mezőjében 10 egy áramtól átjárt horgony van, amely a mindenkori áramirány szerint különbözőképen áll be. A sarkított reléknek az a hátránya, hogy csak aránylag csekély erőket lehet létesíteni. Továbbá az a lehető-15 ség áll elő, hogy túlerős horgonyáramnál az állandó mágnes idővel hatástalanná lesz vagy átmágneseződik. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli. Ismeretes ugyanis, hogy egy 20 anódával és katódával ellátott villamos szelep, pl. egy ködfénylámpa, az áramot az egyik irányban zárja. Az ilyen egyenirányítócsövek aránylag nagy teljesítmények kifogástalan vezérlését teszik lehe-25 tővé, amelyek azután a relék számára úgy használhatók ki, hogy nagyobb erőket lehet létesíteni. A találmány áramirányérzékeny relé, amely a találmány szerint egy tetszőleges 30 szerkezetű elektromágneses reléből és egy előkapcsolt villamos szelepből áll, amely az áramot egyik irányban elzárja. A rajz 1—6. ábrái a találmány néhány foganatosítási példáját vázlatosan mutat-85 ják. Az 1. ábra a legegyszerűbb példát tűnteti fel. Itt az (a) és (b) vezeték az egyenáramhoz van kapcsolva, amely alkalmilag polaritását változtatja, (c) a relé ós (d) a 40 villamos szelep. Ha az áram (a)-tól (b) felé folyik, akkor a (d) szelep anódájától a katódájához a (c) relén át a minuszsarokhoz folyhatik. A (c) relé tehát vonz és ha esetleg a (b) vezetéktől az (a) felé áram folynék, akkor az útja a szelepben el van 45 zárva, minthogy a katódától az anódához nem folyhatik. A relé tehát nem fog vonzani. A legtöbb esetben egyetlen, ilyen fajtájú relé alkalmazása a felállított üzemi 50 követelményeknek nem fog egészen megfelelni, mert a viszonyok többnyire olyanok, hogy a relé oly nyugalmi állásából indulnak ki, amelyben egy kontaktus sincs zárva és hogy a mindenkori áram- 55 irány szerint a feszültség fellépésénél kapcsolni kell. Továbbá célszerű, pl. közúti vasutaknál és minden olyan esetben, amelyben magas feszültségekkel dolgoznak, arról gondoskodni, hogy kis szelepek- 00 kel jöjjünk ki. Ha emellett csak egy relét alkalmazunk, akkor, ha az áram huzamosan az anódától a katódához egyirányban folyik, ellenállások előkapcsolásával a feszültséget magán a csövön fojthatjuk, 65 azonban ily esetekben, amikor a cső zár, az anóda és katóda között statikailag a teljes feszültség lesz és a cső ekkor átüthet és hasznavehetetlenné válhatik. Ezeket a hátrányokat a 2. ábra szerinti 70 kapcsolással kerüljük el. Itt legalább két (cl, c2) relé a hozzájuktartozó (dl, d2) szelepekkel párhuzamosan van kapcsolva, amelyek elé a közös (e) ellenállást kapcsoljuk. Ha már most tetszőleges magas 75 feszültségű egyenáramot a pluszsarokkal az (a) vezetékhez kapcsolunk, akkor áram folyik az (e) ellenálláson, a (d2) egyenirányítócsövön és a (c2) relén át a (b) minuszsarokhoz. Az áramnak az (e) ellen- 80