107663. lajstromszámú szabadalom • Áramirányérzékeny relé

álláson keresztül való folyása által a (dl) zárószelep feszültsége a megengedhető mórtékre csökken. E szelepen tehát nem következhetik be átütés. 5 További kapcsolási lehetőséget mutat a 3. ábra. Itt két (cl, c2) relé váltakozva történő működtetésére csak egyetlen (d3) szelepet alkalmazunk, amelynek azonban két anódája van. A relék és a szelep sor-10 ban, a relékkel párhuzamosan pedig az (el, e2) ellenállások vannak kapcsolva. A szelep katódáj cl cL feszültségelosztó (el, e2) ellenállások középső helyén van. Az (a) és (b) vezetékeken lévő feszültségnek a szelelő pek számára megengedhető érték kétszeresével szabad egyenlőnek lenni. A feszültség-elosztó folytán fellépő áram veszteségeget el lehet kerülni, ha a mindenkor működésbe jövő relé nyugvókontaktusok 20 segélyével a feszültség-elosztó ellenállásnak a relével mindenkor párhuzamos részét kikapcsolja. A 4—6. ábrák példaképen a találmánynak az egyenáramú vasutaknál való alkal-25 mazási példáit mutatják. Itt előfordul, hogy a vezetékek egy része a pluszsarkon van, míg másik része a minuszsarkon. A szakaszok vonalelválasztókkal vannak elkülönítve. Ha tehát egy jármű az egyik 30 szakaszból a másikba megy át, akkor az áramirány ebben megfordul. Motoroknál ennek nincs jelentősége, mert a mező ós a horgony átsarkíttatik, aminek folytán a forgásirány ugyanaz marad. Ha azonban 35 a járműnek oly telepe van, amely a felsővezetékről ellenálláson keresztül töltődik, akkor a telepet át kell kapcsolni. A 4. ábra egy ilyen töltőberendezést mutat. A (h) szabályozóellenállás az (i) telep elé van 40 kapcsolva és a töltőáram beállítására szolgál. A (c) relé kontaktusai elrendezésükben egy normális sarkváltót képeznek. Ha a feszültség a pluszsarokkal az (a)-n van, akkor áram folyik az (e) ellenálláson, a 45 (d) egyenirányítócsövön és a (c) relén keresztül a (b) minuszsarokhoz. A relé működésbe jön és az (i) telep pluszsarka az előkapcsolt ellenálláson és ezzel a feszültség pluszsarkán van. Ha az egyenfeszült-50 ség pluszsarka a (b)-n van, akkor a (c) relé nem jöhet működésbe, minthogy az áramot a szelep ebben az irányban zárja; az (i) telep pluszsarka tehát, amint fel van tűntetve, a (b) vezetéken van. Abban az 55 esetben, amikor az egyenfeszültség pluszsarka az (a)-n van, az első pillanatban, mielőtt a (c) relé működésbe jönne, az (i) telep hibásan lenne kapcsolva. Az 5. ábra szerinti kapcsolással e hátrányt elkerülhetjük. A szelepekhez csatlakoztatott relék 60 gerjesztőtekercsei a másik relé segédkontaktusához egymást keresztező vezetékekkel vannak kapcsolva. Ha a pluszsarok az (a)-n van, akkor a (cl) relé a (dl) egyenirányítócsövön át vonz, vagyis az (i) 65 telep pluszsarka az (a)-ra helyeztetik. Ha a pluszsarok a (b) vezetéken van, akkor a (c2) relé vonz, minthogy az áram a (d2) szelepen és az (e) ellenálláson keresztül (a) felé folyhatik. A (cl) relé számára 70 emellett az áramot a (dl) egyenirányítócső zárja. Annak az elkerülése céljából, hogy bármely okból mindkét relé működésbe jöjjön, ezek villamos kontaktusok révén kölcsönösen el vannak reteszelve. 75 A találmány egy további alkalmazási területét a vezetékes villamos omnibuszok követelményei adják meg. Minthogy itt nem lehetséges csak egy áramvezetéket alkalmazni, mint a közúti vasutaknál és a 80 visszavezetést a síneken eszközölni, mert az omnibusz a gumiabroncsaival a földtől el van szigetelve, két vezetéket kell használni úgy, hogy az omnibusznak két áramszedője lesz. Mindkét áramszedő, va- 85 lamint az összes vezetékek az omnibusz vázától és a kocsiszekrénytől el van szigetelve. Azonban előfordulhat, hogy e vezetékek egyike zárlatot kap és minthogy az áram nem folyhat le a földbe, a kocsi- 90 szekrény bizonyos körülmények között teljes feszültség alá kerül. Ha tehát valaki most a kocsit megérinti, akkor magát a föld és a hibahelyen át, a másik sarok közé kapcsolja, tehát a teljes üzemi fe- 95 szültségnek megfelelő ütést kap. Ezt a hátrányt úgy kerülhetjük el, ha gondoskodunk arról, hogy a kocsiszekrény állandóan össze legyen kötve a felső vezeték sarkával, amely már úgyis a földhöz van 100 kötve. Olyan esetekben, amikor egy útszakasz számára két vezetéket alkalmaznak, ez minden további nehézség nélkül lehetséges, mert, gondoskodhatunk arról, hogy pl. a menetirányban baloldalt lévő 105 vezeték földelve legyen és a megfelelő baloldali áramszedő a kocsiszekrénnyel legyen összekötve. A viszonyok legtöbbnyire olyanok, hogy ugyanazt a vezetékeket használják az oda- és visszamenet szá- 110 mára. Ha ekkor a baloldali áramszedő, pl. odamenetnél a földhöz van kötve, a visszamenetnél a másik áramszedő lesz a földhöz kötve. A kocsiszekrény és a föld között azonban ekkor a teljes feszültség 115 lenne meg. Ezt a hátrányt a találmány szerinti áramirányérzékeny földelő kapcsolónak villamos szeleppel kapcsolatban