107591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás szénhidrogéneknek, különösen metánnak értékes anyagokká való átalakítására
- 2 — hetik. A maradékgázban még meglevő kiindulási szénhidrogéneket vagy más szénhidrogéneket, melyeknek a kívánt termékekké való további feldolgozása cél-5 szsrűnek látszik, a megmunkálási folyamatba vezethetjük ismét vissza. Mivel a kiindulási szénhidrogének hasításánál sok esetben mellékesen nagy mennyiségű hidrogén keletkezik, célszerű, ha a maradék-10 gázt a hozzákevert hidrogénből töhbékevésbe megszabadítjuk. Erre a szokásos módszereket alkalmathatjuk, így pl. mélvhűtést vagy vegyi reakciók áltaí való eltávolítást, pl. hidrogénezésí. 15 Az új eljárással általában alifás szénhidrogéneket dolgozhatunk fel. Az eljárás kiválóan alkalmas metán feldolgozására tiszta vagy hígított állapotban, amint azt a legkülönfélébb műszaki fo-20 lyamatoknál kapjuk. Ugyanígy metánnak homologjaival, etilénnel vagy ennek homológjaival, hidrogénnel, nitrogénnel való keverékeit vagy más keverékeket is alkalmazhatunk. Hasonlóképen alkalmas" 25 hatjuk a metán homológjait, etilént és homológjait külön vagy azoknak tetszőleges keverékeit, mint kiindulási szénhidJ rogéneket. Az alkalmazott gázoknak az első foko-30 zatban való hevítését gáztüzeléssel vagy elektromos hevítéssel végezhetjük, amikor is a gázt, illetve az égési levegőt vagy mindkettőt regeneratív vagy rekuperatív módon előmelegíthetjük. Gáztüze-35 lés esetén oxigénnek vagy oxigéndús gázoknak alkalmazása ajánlatos a hevítő gázok elégetésére, levegő helyett. Ily módon a szükséges magas hőmérsékleteket gyorsabban állíthatjuk elő. Továbbá a 40 hőátvitel és hőmegtakarítás szokásos rendszabályait úgy az eljárás első, mint a második fokozatának keresztülvitelénél alkalmazhatjuk. Ha az első reakciófokozatban gáztüze-45 lést alkalmazunk, akkor célszerű, ha a fűtést különösen az esetben, ha a reakciót vákuumban visszük véghez, szintén vákuumban végezzük. Ezzel a gáz zavaró átlépését elkerüljük. A vákuum 1 /to atm. 50 vagy annál nagyobb mértékű is lehet. A reakciótereket és a fűtőtereket tetszésszerinti módon egymás szomszédságában rendezhetjük el. A reakciógázok és a fűtőgázok elvezetésénél a meleget vagy re-55 generatív vagy pedig rekuperatív módon nyerhetjük vissza. Az eljárás keresztülvitelére való berendezések gyanánt, pl. regeneratív vagy rekuperatív módon működő kétterű hőkicserélőket alkalmazhatunk. A reakció 60 keresztülvitelére felhasznált berendezésekben tetiszésszerinti nagyságú vákuumot alkalmazhatunk, mert a fűtőterekben és az átalakítási terekben megközelítően ugyanazt a vákuumot tartjuk 65 fenn. Célszerű lehet a reakciótérben némaképpen nagyobb nyomást fenntartani) mint a fűtőtérben. Ily módon biztosan elkerüljük a reakciógázoknak a fűtőgázokkal való keveredését, míg a reakció- 70 gáz esetleges átlépésének a termelési hányad szempontjából gyakorlatilag nincs jelentősége. A két tér nyomásszabályozását előnyösen önműködően végezzük. terek közötti válaszfalak anyagaként kii- 75 lönösen tűzálló, kerámiai anyagok bizonyultak alkalmasnak, melyeknek magas hőmérsékleteken való hosszabb használat után fellépő gázáteresztőképessége nem zavar, mert mindkét térben megközelí- 80 tőén ugyanazt a nyomást tartjuk fenn. Különösen előnyösnek bizonyult a fent ismertetett eljárás keresztülvitelénél, ha az elégést katalitosan ható anyagok jelenlétében végezzük. 85 A mellékelt rajz 3. ábrája a kiindulási szénhidrogének vagy az ezeket tartalmazó keverékeknek a tovább feldolgozandó töredékekre vagy vegyületekre való hasításánál az első reakciófokozat keresztül- 90 vitelére való berendezést szemlélteti. Ez a berendezés különösen alkalmas metánnak vagy metántartalmú gázkeverékeknek acetilénné, illetve acetiléntartalmri keverékekké való átalakítására. A szemléltetett 95 berendezés kétterű hőkicserélőnek csupán példakénti foganlaitosítási alakja. A szemléltetett berendezésnél úgy a távozó füstgázok, mint a távozó kezelt reakciógázkeveirékek melegét tároljuk. A hosz- 100 szanti és harántfuratokkal ellátott (4) törnib ,a reakciótér. A hosszanti furatokon a reakciógáz lép át, míg a szakgatott haránitvonalakkal jelölt haránt/furatok a h*>vítőgázt fogadják magukba. A tömb hosz- 105 szanti furataihoz mindegyik oldalon egyegy (8) regenerátor csatlakozik, míg az (5) gyujitókamrából kilépő füstgázok melegét a (9) regenerátorokban fogjuk fel. A szemléleteit berendezésbe az égési 110 gáz az (1) csatlakozáson át lép. A berendezés váltóüzemre való. Erre valók a (2) átállítóesapok, amelyekkel a füstgázokat leszívatjuk ós a léghozzávezetést eszközöljük. A (3) átállítóesapok a reakciógáz 115 leszívására és hozzávezetésére valók. A
