107591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás szénhidrogéneknek, különösen metánnak értékes anyagokká való átalakítására

- 3 — berendezés továbbá a tüzelőtér számára (10) nyomáisbeállítószerkezetekkel, valamint a reakciótér számiária (11) nyomásbeállítószerkezetekkel van ellátva. (12) 5 füisitgázleszívószerkezetet és (13) reakciógázleszívószerkezetet jelöl. (14)-el a reakoiógáz kilépőihelyét és (15)-tel a füstgáz kilépőhelyét jelöltük. A berendezést a következőképpen működtetjük. A (2) átál-10 lítóosapoík megfelelő átállítása után az egyik (10) beállítószerkezeten és a hozzátartozó (9) regenerátoron át levegőt boesájtunk az (5) gyujtótérbe, míg az égési gáz szükséges menyiségeit az (1) csatla-15 kozáson át vezetjük az (5) gyujtótérbe. A gázok elégetése a reakciótömb harántfurataiban történik, amikor is a reakcióhoz szükséges hőt a retakciógázokra viszszüík át, amelyek a hosszanti furatokon 20 arainlanuk keresztül. A harántfuratokból kilépő füsitgáz, mintán a gyujtótér másik részén áthaladt, az ellenkező oldalon levő regenerátorba jut, ahonnan a füstgázokat leszívatógép segítségével távolítjuk el a 25 berendezésből. Egyúttal a reakciógázt a (3) átállítócsiapok megfelelő beállítása után a két (3) és (11) csapon át a hozzátartozó (8) regenerátorba vezetjük. Ebből a (4) tömb (0 hosszanti furataiba kerül, amelyekben az átalaíkítás az égési gázokból kapott meleg felhasználásával történik. A távozó re-, akciógázok melegét ezután a szembenfekvő (8) regenerátorban tároljuk. A re-5 akciógázt a (13) leszívatógéppel távolítjuk el. Ügy az égési gázok, mint a reakciógázok irányát tetszés szerint változtathatjuk. A változtatást példaképpen akkor eszkö-0 zöljük, amikor a frissen felfűtött regene-. rátörök elegendő meleget vettek fel. A reakciógáz irányát egyidejűleg vagy pedig különböző időszakokban változtatjuk. Némely esetben célszerűnek bizonyult, > ha az első reakciófokozatban, azaz a kiindulási szénhidrogéneknek tovább átalakítandó gyökök vagy vegyületek képzése melletti rövid ideig tartó hevítésénél a reakciógázt lehetőleg közvetlenül hozzuk ) a szükséges magas hőmérsékletre és az átalakítandó keveréket azonnal eltávolítjuk e hőmérsékleti körzetből, mert a kívánt termékek hosszabb időzésinél könnyen további nem kívánt átalakulásnak lehetnek • alávetve. Ily eljárásihoz az imént ismertetett hőkicserélöket csekély módosítással alkalmazhatjuk. Pl. a kemencében olyiam átvezetéseket, mint pl. csöveket alkalmazhatunk a fűtőgázhoz, amelyek mindkét olda- 60 Ion a szokásos hőregenerálóbereindezésekhez csatlakoznak. Ezzel a fűtőgáz mindenkor kilépő égési termékeinek melegéit időszakos váltakozással friss fűtőgázmennyiségek hevítésére használjuk fel. 65 A fűtőgáz átvezetéseihez harántirányban fekszenek a reakciógáz átvezetései. A fűtőgázzal ellentétben a reakciógáz irányát nem változtatjuk. A kilépő reakciógázkeverék melegét, mely gázt a találmány 70 értelmében további átalakításnak kívánjuk alávetni, tetszés szerint, pl. gőz előállítására használjuk fel. A leírt fűtési módnak az az előnye, hogy a reakciógázt közvetlenül hozzuk a szükséges hőmérsék- 75 letre és a veszélyes hőmérsákletkörzetből azonnal eltávolítjuk. Egyúttal a behatás időtartamát egész rövid időszakaszok és a legnagyobb reakcióterek alkalmazása mellett is tetszés szerint szabályozhatjuk. 80 A berendezésiben egyúttal a fölös hő egész mennyiségét hasznosítjuk, míg azokat a hátrányokat, amelyek ia szénhidrogének átalakítására való szokásos hőregenerálás alkalmazásánál adódhatnak, kiküszöböl- 85 jük. A reakciógáz, valamint az égési gáz átvezetéseit a fűtőgáz és a reakciógáz számára való rendszerekből, pl. egymás mellé helyezett csősorokból képezhetjük. Emellett a fűtőgáz és a reakciógáz cső- 90 sorai egymással célszerűen váltakoznak. Alkalmazhatunk azonban harántáramlásra berendezett tömböt is, melyben előnyösen szintén a reakciógáz és a fűtőgáz számára soronkénti átvezetéseket létesí- 95 tünk. A 4. ábra a leírt eljárás szerint dolgozó berendezés példakénti foganatosítási alakja. Emellett nyomatékosan kiemeljük, hoigy a szemléltetett berendezésnél 100 csupán példakénti foganatosítási alakról van szó és hogy tetszés szerinti oly más kétterű hőkicserélőket is alkalmazhatunk az eljárás első fokozatának keresztülvitelére, amelyek az imént említett elv alap- 105 jáin működnek. A kemencerendszerbe a reakciógáz az (1) hozzáve,zetésen át lép be, a (4) átvezetésekben halad a kemencén keresztül és melegét a (6) gőzkazánban adja le. A re- 110 akciókeverék átlépési sebességét a (2) szabályozószerkezetítel állítjuk be. A reakciógázt (3)-nál vezetjük el. Az égési gázhoz való levegőt a (9) helyekről a füstgázleszívás és léghozzáveze- 115 tés (10) átállítócsapjaihoz vezetjük. A be-