107578. lajstromszámú szabadalom • Ablaknyelvzár, illetve ablakrugzár

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107578. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Ablaknyelvzár, illetve ablakrugzár. Vasárugyár R. T. Sopron cég" Sopron. Pótszabadalom a 105977. sz. törzsszabadalomhoz. A p&tszabadalom bejelentésének napja 1932. évi január hó 22-ike. A 105977. lajstromszámú törzsszabadalom oly ablaknyelvzárat, helyesebb elnevezéssel ablakrúgzárat véd, melynek hajtótárcsája az ablakkilincsek elforgatása-5 kor felet fordnl és az ablaknyelvet működtető, rugóhatás alatt álló hajtóorsót kilengeti. A törzsszabadalomban védett újítások egyike arra vonatkozott, hogy e hajtótárcsájának az eddig szokásos hajtó-10 csap helyett furata van, hajtóorsójának pedig e furatba nyúló csapnyúlványa van. A tapasztalat azt mutatta, hogy különösen nagy és nehéz ablakok nyitásakor előfordulhat, hogy ahelyett, hogy a 15 hajtótárcsa a hajtóorsót elmozgatná, és ezáltal az ablak zárószerkezetét nyitná, a nagy erőhatások folytán inkább a hajtóorsó csapja ugrott ki, a hajtótárcsa furatából, miközben rendszerint a zártok 20 is elhajlott. A megfigyelések azt mutatták, hogy a hajtóorsónak csapja azért ugorhatók ki a hajtótárcsa furatából, mivel egyfelől a hajtóorsónak hajtócsapjának hossztengelye irányában szabad 25 mozgása van, másfelől pedig azon zárfallemez, melynek a hajtóorsó hajtócsap/ jának kiugrása közben nyomódik, nem eléggé merev, kihajlik és ezáltal a hajtóorsó csapjának kiugrását lehetővé teszi. 30 Ha ugyanis az ablak nyitásához nagy erőhatások szükségesek, melyek nagyob" bak azon erőhatásoknál, melyek a hajtóorsócsapnak a hajtótárcsafuratból való kiugratásához szükségesek, akkor terimé-35 szetszerűleg a kilincs elfordításakor nem az ablakzár nyilik, hanem a hajtócsaporsó ugrik ki a hajtótárcsafuratból. Fenti hátrányokat a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy a hajtóorsónak hajtóesapos részét úgy vezetjük, hogy 40 annak a hajtócsap hossztengelye irányában játéka ne legyen. Ezt tömeggyártás szempontjából a legelőnyösebben és legegyszerűbben azáltal érjük el, hogy a zártoknak a hajtóorsó és a záróorsó kö- 45 zötti lemezfalát úgy hajlítjuk ki, hogy kihajlított részének a hajtóorsónak hajtőcsapos része támaszkodjék. Annak megakadályozására, hogy nagyobb erőhatásoknál e zártoklemez kihajolhasson, a 50 zártoklemezt a záróorsón megtámasztjuk és pedig a tömeggyártás szempontjából legegyszerűbben és legelőnyösebben azáltal, hogy a zártoklemezből a záróorsönak támaszíkodó nyúlványt sajtolunk ki, 55 mély e zártoklemez kihajlását megakadályozza, mivel e nyúlvány hatására a záróorsó a zártoklemezt kihajlások ellen megtámasztja. E zártoklenieznek a zárnyelv átbocsátásra áttörése van. Eddig 60 ezen áttörésből az anyagot egyszerűen kivágták, míg a találmány szerint az áttörésből eltávolítandó anyagot az áttörés egyik hosszszéle mentén kihajlítjuk és belőle alakítjuk a zárfallemeznek a záró- 65 orsónak támaszkodó támasztékát. A hajtóorsó és záróorsó közötti zártokfalnak a hajtóorsót vezető részét természetesen azáltal is készíthetjük, hogy e helyen a zártokfalat bármely ismert mó-i 70 don megvastagítjuk, akár azáltal, hogy e helyen a lemezt vastagabbra készítjük, vagy pedig arra lemezdarabot erősítünk, A záróorsónak támaszkodó merevítőnyúlványokat is bármely más módon ké- 75 szíthetjük.