107556. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramú távvezetékekben a feszültség szabályozására
Meg-jelent 1933. évi december lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107556. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Berendezés váltakozó áramú távvezetékekben a feszültség szabályozására. Siemens-Sclmckert-Werke A. G. Berliu-Siemensstadt. A bejelentés napja 1929. évi iebruár hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 21-ike. Váltakozó áramú távvezetékekben mint zavaró jelenség első sorban a kapacitás és az önindukció jelentkeznek, amelyek következménye egyrészt a töltő vakteljesít-5 mény, másrészt az induktív vakteljesítmény. Ismeretesek oly rendszerek, amelyeknél mindkét vakteljesítményt kívülről bevezetett vakteljesítménnyel kompenzáljuk, amennyiben ezek a vaktelje-10 sítmények már nem hatnak egyébként is egymással szemben. Ekkor a vezetékben lényegileg már csak munkaáram folyik és a vezeték úgy viselkedik, mint valamely egyenesáramú vezeték. 15 Az ily kompenzált távvezetékekben, amelyekben az említett zavaró hatások ki vannak küszöbölve, mint káros mellékjelenség a vezeték olimikus ellenállása folytán keletkező veszteség marad fenn. 20 Ezt a veszteséget mindenekelőtt a munkaáramok okozzák és ennek következménye az energiatermelő- és energiafogyasztó állomások közötti nagy feszültségesés. Az 1. ós 2. ábrák példaként két 25 végállomásos és három közbenső állomásos távvezeték cselére a Jw munkaáramnak a vezeték mentén való eloszlását mutatják. Feltettük, hogy úgy a jobboldali, mint a baloldali állomás tápláló állomá-30 sok, míg a közbenső három állomás fogyasztó állomás. Ily esetben tekintélyes ohmikus feszültségesés jelentkezik a végállomások és a középütt fekvő fogyasztó állomások között, mely ohmikus feszült-35 ségesés értelme megváltozik pl. akkor, hogyha a közbenső állomások egyike tápláló- és a végállomások egyike fogyasztóállomás. A találmány értelmében váltakozó 40 áramú, oly távvezetékekben, amelyek egy vagy több közbenső állomást kötnek öszsze, a munkaáraim ohmikus feszültségesését a t á v vezet ék egyes szakaszaiban úgy kompenzáljuk, illetőleg részben túlkompenzáljuk, vagy részben alulkompenzál- 45 juk, hogy azokban az állomásokban, amelyekben a távvezetékből munkaiáramot vételeznek, vagy a vezetékbe munkaáramot táplálnak, a vezetékbe vakáríamokat vezetünk és e vakáriaimok nagyságát az 50-ugyanazon állomáson a vezetékből vételezett, vagy abba táplált munka áriam ok függvényáben szabályozzuk. A 3. ábria egy hálózati szakasz vektordiagrammját mutatja. E diagrammból 55 látható, hogy az Si és Ss állomások közötti feszültségkülönbsiég, mely állomások Ei és E2 feszültsége egymástól csak igen kis fázisszögben különbözik, a következő módon fejezhető ki: 60 Et — Ea == A E = R Jw -j- w L Jb ..1. ahol az R az ohmikus ellenállás, wL az induktancia, Jw a munkaáram és Jt> az illető hálózati szakaszban a vakáramot jelenti. Hogy az állomások közötti fe- 65-szültségkülönbség megszűnjék, a hálózati szakaszban oly vakáramnak kell folynia, melynek nagysága Jb = -R JTM .2. Mivel az 1. egyenletben az induktív 70 vakáraim feszültségesósét mint pozitív értéket számítottuk, a 2. egyenletben a negatív előjel azt jelenti, hogy a munkaáram ohmikus feszültségének kompenzálása végett a vezetékben kapacitív vak- 75 áramnak kell folynia.
