107418. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék

egyenlő feszültségű (70) katóda felső vé­géhez csatlakozó, hajlított (69) huzalt ágyaztuk. A (23) talp a (71) kollektor­elektródát is hordja, amelynek egy része 5 párhuzamos a katódával és az ionizáló elektródával. A (71) elektróda az ionizáló elektróda szomszédságában a (65) rudak­tól egyenlő távolságban fekszik. A sajtolt (23) talpba ágyazott (66) huzalrudak és 10 a (73) tartórúd szigetelő anyagból, pél­dául csillámból készült (72) tárcsát hor­danak, amely a (23) talj) felé való és az elektródák bevezető huzalai közötti kisü­lést megakadályozza. 15 A 6. és 7. ábrán feltüntetett készülékek teljes hullám egyenirányítása végett két kollektor-elektródával és két ionizáló elektródával szerelhetők fel. A talál­mány szerinti készülék e kiviteli alakjai-20 nál a katóda számára ellenzőt is rendez­hetünk el. A találmány szerinti kisülési készülék­nél az ionizáló elektróda üzem közben a katódához képest nagy mértékben pozitív, 25 mikoris folytonos ionizáló áram keletke­zik a katóda és az ionizáló elektróda kö­zött. A jelzési feszültséget a kellektor­elektróda és a katóda közé kapcsoljuk, ezenkívül a katóda és kollektorelektróda 80 vagy a kollektorelektróda és ionizáló elektróda áramkörével mellékáramkörben vagy soros kapcsolásban terhelést, pél­dául a beérkező jeleket jelző készüléket rendezünk el. Azt találtuk, hogy a talál-35 inány szerinti készülékeknél, ha az ioni­záló áramot kellő erősségen tartjuk, az ionizálás alakja, illetve folyamata a kol­lektoráramok nagy terjedelmében gya­korlatilag állandó marad. A kollektor-40 elektróda helyes méretezésével és elhe­lyezésével, valamint a gáz nyomásának és a kollektorelektróda előfeszültségének helyes megválasztásával állandó ionizá­lási folyamatot eredményező készülék 45 állítható elő, amely mint lineáris karak­terisztikájú detektor vagy egyenirányító készülék a kollektorelektróda feszültsé­gek és áramok nagy terjedelmében telje­sen megfelel a működési követelmények-50 nek. A készülék működési módja teljesen megérthető a 9. ábra szerinti, példakép­pen felvett gyakorlati alkalmazás ismer­tetéséből. Az említett ábrán a találmány 55 szerinti (74) kisülési készülékben (75) egyenlő feszültségű katóda, (76) katóda­ellenző, (77) kollektorelektróda és (78) ionizáló elektróda van. A bevezetési fe­szültséget a (79) végszorítókhoz kapcsol­juk, amelyek közül az egyik a (75) kató- ( dával és a másik a (77) kollektorelektró­dával áll összeköttetésben. A (78) ionizáló elektróda és a (75) katóda közé feszült­ségforrást, például (80) telepet iktatunk, amellyel a (81) ellenállás soros összeköt- i tetésben áll, hogy a katóda és az ionizáló elektróda között a kívánt erősségű ioni­záló áram keletkezzék. A (75) katódához ós a (77) kollektorelektródához a követ­kező soros áramkör csatlakozik: (82) te- 1 lep, a (83) terhelés, a, (84) induktanciából és az ezzel párhuzamosan kapcsolt (85) kapacitásból álló hangoló áramkör. A terhelés természetesen csak ohmikus el­lenállásból, illetve reaktanciából vagy ezek kombinációjából állhat. A beveze­tési energia például rádió adóberendezés antennájától eredhet és a terhelés torzí­tás mérésére való készülék lehet. A találmány szerinti kisülési készülék jellegzetes karakterisztikagörbéit a 11. ábra szemlélteti, amelyben az, (A) görbe a kollektor elektródaáramnak változását a katóda és kollektorelektróda között fel­lépő feszültség függvényében és a (B) görbe a készülék ellenállását a katóda és kollektorelektróda közötti feszültség függ­vényében tünteti fel. Ebből az ábrából ki­tűnik, hogy a kollektorelektródaáram­feszültség görbéjének két egyenes vo­nali ú része van, amelynek 90°-nál nagyobb szög alatt hajlanak egy­máshoz és ama kollektorelektróda­feszültség között, amelyek a görbe (G) és (D) pontjainak felelnek meg, nagy­fokú, gyakorlatilag lineáris egyenirá­nyítás érhető el. A kollektor elektróda elő­fészültségét természetesen úgy választ­juk meg, hogy a kisülési készülék a hoz­závezetett feszültséghullám egyik fél­periódusa alatt gyakorlatilag nem vezető cis nagyon jó vezető a feszültiséghullám másik félperiódusa alatt. Ez világosan kitűnik a 10. ábrából, amely a kollektor­elektródaáram változását tünteti fel, amikor a kollektorele,ktr óda-feszültség egy volt szinusz vonalalakú feszültséggel változik. Az ábra léptéke megegyezik a 11. ábra léptékével. Például 16.5 volt kol­lektorelektróda-előfeszültség folytán fel­lépő állandó áramösszetevő körülbelül 1.2 milliamper (11. ábra) 17.5 volt kollek­torelektróda-feszültsóg mellett a kollektor­elektródaáram közel 9 milliamper, míg 15.5 volt kollektorelektróda-feszültség mellett az áramerősség csak 0.5 milliam­per.

Next

/
Oldalképek
Tartalom