107418. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék
— 5 — A kollektorelektróda előfeszültsége folytán fellépő állandó nagyságú egyenáramú áramösszetevő nagyon fontos és a találmány egyik jellemző sajátsága sze-5 rint a kisülési készülék úgy szerkeszthető, hogy az említett összetevő nagysága számára a készülék használati módja szerint optimumot kapunk. A kollektorelektródaáram egyenáramú 10 összetevőjének nagyságát befolyásoló tényezők a 12. és 13. ábrából érthetők meg. A 12. ábrában feltüntetett (F) és (G) görbék két olyan azonos készülék voltamper karakterisztikái, amelyeknél a kollektor-15 elektróda és a katóda között levő távolságok különbözők. Az (F) görbe arra a, készülékre vonatkozik, amelynél az említett távolság a kisebbik, míg a (G) görbe arra a készülékre, amelynél az említett 20 távolság a nagyobbik. Az ábrázolt görbékből kitűnik, hogy a kollektorelektróda. helyzetének gyakorlatilag nincs befolyása a görbe alakjára. A kollektorelektróda helyzete azonban meghatározza! 25 a telítési pontot és gyakorlatilag állandó értékkel növeli vagy csökkenti a kollektoráramot. A kollektorelektróda és a katóda között levő távolság növelése csökkenti az áramot ós ennélfogva csökkenti 30 a telítési pontot. Ily módon a kollektorelektródának a katódából való távolítása útján az állandó egyenáramú összetevő nagysága elhanyagolható értékre csökkenthető. 35 A 13. ábra a találmány .szerinti különböző kisülési készülékek karakteriszítikáit tünteti fel. Ezeknél a készülékeknél különböző felületű kollektorelektródák vannak. Az ábrán a (H) görbe olyan készü-40 lék volt-amper karakterisztikája, amelynél a kollektor elektróda felülete a legnagyobb, míg a (J) görbe olyan készülék volt-amper karakterisztikája, amelynél a kollektor elektród a felülete kisebb, a (K) 45 görbe ama készülék karakterisztikája, amelynél az említett távolság a legkisebb. Ezekből a görbékből kitűnik, hogy a koll/ektorelektróda felületének mérete befolyással van a telítési áramra és az a kol-50 lektorelektródaáram egyenáramú összetevőjét is bizonyos mértékben befolyásolja. A kollektorelektróda esetről-esetre szük" séges felülete a kollektoreleíktróda ama tulajdonságától függ, hogy mily mérték-55 ben vesz fel pozitív ionokat a hozzávezetett jelzési feszültséghullám ellenkező előjelű félperiódusa alatt. Azt találtuk, hogy abban az esetben, ha a kollektorelektróda átmérője nagy a készülőkben levő gőzmolekulák átlagos szabad pályájához kő- 60 pest, úgy az ionfelvétel az ellenkező előjelű félperiódus alatt meg nem engedhető mértékig növekedik. A találmány szerinti kisülési készülékeknél tehát módunkban áll, hogy megál- e5 lapítsuk a hatóképes kollektorelektródafelület) valamint a katóda és kollektorelektróda közötti távolság optimális értékeit, amint azt esetről-esetre a készülék használati célja kívánja. Az elektródák 70! hatóképes felülete és egymástól való távolsága nagy móntékben függ a kollektorelektródaáramnak az adott külön esetben szükséges lehetséges legragyobb erősségétől, a kollektorelektródaáram egyenáramú 75 összetevőjének előnyös nagyságától és a készülék telítési pontjától. A találmány szerinti kisülési készülékekben fellépő fizikai jelenségekről a 34. ábra tájékoztat. Ez az ábra a fesziilfeég 8ft: eloszlását a találmány szerinti készüléknek az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alakjánál megközelítő pontossággal szemlélteti. Az ábrán az abszcisszára a k&tódától való távolságot és az ordinátára a 8p feszültség értékeit vittük fel. A készülék működése közben a kisülési pálya világító részét gyakorlatilag az ionizáló elektróda és a katóda ellenzője közé korlátozzuk, még a feszültségesés nagyobb része a ka- 90 tóda ellenzője és a követlenül ennek szomszédságában fekvő pont között következik be. A kollektorelektródát a kisülési pálya világító részében rendezzük el és kívánatosnak mutatkozott, hogy a kollek- 95 torelektróda a kisülési pálya pozitív oszlopában legyen, még pedig előnyösen abban a pontban, amelyben a feszültségesés üzem közben zérus. A készülék hatásfoka szempontjából kí- 100 vánatos, hogy az ionizáló áram kicsiny legyen. Azt találtuk továbbá, hogy minél kisebb az ionizáló áram erőssége, annál kisebb a görbületi sugár a készülék voltamper karakterisztikájának azon helyén, 105 ahol a görbe két egyenes vonalú része egymástól elhajlik, amint az a 11. ábra (A) görbéjéből kitűnik. Az ionizálási folyamat módja és ennélfogva az ionizáló áram erőssége a készülékben levő gáz no vagy gőz nyomásától függ. A szükséges gáznyomás esetről-esetre kísérleti úton az ionizáló áramkörbe iktatott, a hozzávezetett jeleket jelző készülék segélyével, például távbeszélő hallgató segélyével álla- 115 pítható meg. Az ionizáló áriam akkor felel meg a követelményeknek, ha az áramkör 107418