107407. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás részmennyiségekre osztott égési gázokat feldolgozó, több turbinafokozatú robbanó gázturbinákhoz, valamint turbina az eljárás foganatosítására

_ 4 _ helyezett turbinafokozatai vannak, a z utóbbiak között a robbanókamráknak csak a kibocsátószerveket és a fuvókaelőtere­ket tartalmazó fejrészeit helyezzük el, 5 míg a robbanókamra főrésze a turbina­fokozatokon kívül marad. Már javasolták ugyan, hogy több, az égési kamrák mindkét oldalán elheiyezett, részmennyiségre osztott égési gázcKot fel-10 dolgozó turbinafokozattal működő gáztur­bináknál az égési kamrák teljesen a két turbinafokozat között helyezendők el. Ezt az elhelyezést azonban kizárólag csak a gázturbina szimmetrikus szerkesztésének 15 okából alkalmazták anélkül, hogy csap­szerű kibocsátószervek alkalmazása követ­keztében, vagy e fajta kibocsátó szervek teljes hiánya folytán fel lehetett volna is­merni, hogy a fent említett fúvókaelőtér-20 nek a találmány szerinti elhelyezésnél mértékadó csökkentései elérhetők lettek volna. Másrészt a szükséges égési tereknek az ismeretes turbinaszerkezetekiiél való elhelyezése tengelyirányban hosszan el-25 nyújtott kamrákhoz vezet, melyeket a beboesátószerveknek és az üzemi, folya­matoknak megzavarása nélkül nem lehet mindkét oldalon kibocsátó szervekkel fel­szerelni. 30 A találmány jak különösen előnyös megoldási alakjara teszünk szert, ha a turbinafokozat^k turbinatengelyeit víz­szintesen, a robbanókamra hossztengelyét pedig függélyesen helyezzük el; ez egy-35 úttal azt a lehetőséget eredményezi, hogy az egyes turbinafokozatok járóke­rékcsoportjait a legegyszerűbb módon, közös turbinatengely révén kapcsolhatók össze. Az egyes turbinafokozatok fúvóka-40 szerkezetei célszerűen ugyanabban a ma­gasságban vannak, mint az elékapcsolt fúvókaszelepek elzáró szervei, úgy hogy az égési gázok a kibocsátó keresztmet­szeten való átáramlás u'áii minden irány-45 változás nélkül áramlanak a hozzátartozó járókerékhez. A csatolt rajzokon az 1. és 2. ábra az égési gázok munkasza­kaszonkénti sugársebességei és teljesítmé-50 nye, illetve a kerékhatásfok közötti ösz­szefiiggésre és a kerületi sebességek, va­lamint a sugársebességek közötti viszonyra vonatkozó diagrammok. A 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti felisme-55 réseknek megfelelően szerkesztett tur­bina vízszintes metszete a 4. ós 5. ábrá­nak III—III vonala szerint. A 4. és 5. ábrák függélyes metszetek a 3. ábrának IV—IV, illetve V—V vonalai szerint. A. 60 6. ábra oly turbina összberendezésének irészleges hosszmetszete, melynél a rob­banókamra egy-egy munkaszakasza alatt fejlesztett, részmennyiségekben, egymás­tól függetlenül feldolgozott égési gázok- 65 nak nagynyomású részmennyiségeit nyo­másesésük szerint is megosztjuk és különböző nyomásfokozatokban dolgoz­zuk fel, míg a kisnyomású részmennyi­ségek nyomásesés szerinti megosztás nél- 70 kül, csupán a maguk különböző állapo­taihoz hozzászabott nyomásfokozatot csapnak meg. A 7. ábrán a 6. ábra szerinti turbinabe­rendezésnek oly egyszerűsítése látható, 75 mely szerint a nagynyomású részmennyi­ségek, a feldolgozáshoz alkalmazott foko­zatcsoport utolsó nyomásfokozataként azt a lapátkereket csapják meg, mely a kis­nyomású részmenyiségekhez, egyetlen. 80 nyomásfokozatként tartozik. Az 1. ábrából látható, hogy az égési gázok sugársebessége a robbanókamra ki­ürülése közben tetemesen csökken. Absz­cisszaként az égési gázok munkaszaka- 85 ezonkénti teljesítményének ama százalé­kos részét vittük fel, melyet az égési gá­zok az illető állapotot képviselő pontig adtak le. Ordinátaként a sugárscbessé-. geknek az, illető pontig elért, az egyál- 90 talán fellépő legnagyobb sugársebességrt? vonatkoztatott százalékos részét vittük fel. A görbe mutatja, hogy a sugársebes-Kég csökkenése a leadott teljesítmény legnagyobb részén át aránylag lassan 95 megy végbe. Ez a csökkenés azonban úgy a fúvóka hatásfoka, mint a kerék hatás­foka tekintetében mindenesetre kedvezőt­len. A 2. ábra mutatja, liogy mily hatással 100 jár a sugársebesség csökkenése a kerék­hatásfokra. Abszcisszaként a kerületi se­besség és a. sugársebesség közötti vi­szonyt, ordinátaként pedig magát a ha­tásfokot raktuk fel. A teljes vonallal ki- 105 húzott görbe a hatásfokviszonyokat két­koszorús, a szakadozott vonalú görbe pe­dig ugyanazon viszonyokat egykoszorűs járókerék esetére szemlélteti. A szóbanforgó görbékkel szemléltetett 110 hátrányok felismerésének megfelelően a találmány szerint a robbanókamra egy­egy munkaszakasza alatt fejlesztett égési gázokat részmennyiségekre osztjuk és a részmennyiségeket oly, meghatározott 115 fúvókákba vezetjük, melyek a maguk bővülési arányainak méretezése révén a

Next

/
Oldalképek
Tartalom