107407. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás részmennyiségekre osztott égési gázokat feldolgozó, több turbinafokozatú robbanó gázturbinákhoz, valamint turbina az eljárás foganatosítására

— 5 — részmennyiségek különböző állapotaihoz vannak hozzászabva. Ezenkívül az égési gázok mindegyik részmennyiségét csak oly járókerékcsoporton vezetjük át, mely-5 nek kerületi sebessége éppen a feldolgozandó részmennyiség sugarsebességéhez van hczzászabva. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárást arra az esetre szemlélteti, amelyben 10 a robbanókamra egy-egy munkaszakasza alatt fejlesztett égési gázok négy különböző részmennyiségben dolgozandók fel. Ehhez képest mindenekelőtt az I részmennyiséget az (1) és (2) állapoti pontok 15 között, ezután a II részmennyiséget (2) és (3) között, majd a III részmennyiséget a (3) és (4) állapoti pontok között, végül a IV részmennyiséget a (4) ponttól kezdve dolgozzuk fel. Az I részmennyi-20 ség sugársebessége nagyobb, mint a II részmennyiségé, az utóbbié pedig nagyobb, mint a III részmennyiségé és végül a III részmennyiség sugársebessége nagyobb, mint a IV részmennyiségé. 25 Hogy tehát a II részmennyiség feldolgozásánál ugyanarra a fúvóka- és kerékhatásfokra tegyünk szert, mint amely az I részmennyisiég feldolgozásánál létesül, a II részmennyiséget feldolgozó fúvóka, 30 bővülési arányának másnak, még pedig kisebbnek kell lennie, mint amekkora az égési gázok I részmennyiségét feldolgozó fúvóka bővülési aránya. Hasonlóképpen a II részmennyiséget fel-35 dolgozó lapátcsoport kerületi sebességének más értékűnek, még pedig a kerületi sebesség és a sugársebesség közötti, ugyanazon kedvező viszony eléréséhez kisebbnek kell lennie, mint 40 amekkora az I részmennyiséget feldolgozó lapátcsoport kerületi sebessége. Amit az I és II részmennyiségekre vonatkozólag fejtettünk ki, megfelelően áll a II és III, illetve a III és IV részmeny-45 myiségekre is. Míg az eddigi eljárások szerint az égési gázok I+II+IIH IV össamennyiségéhez egyetlen fúvókát és egyetlen lapátcsoportot alkalmaztak (ugyanazon ellennyomásnál), melynek bővülési 50 aránya, illetve kerületi sebessége csak bizonyos meghatározott sugársebességnél eredményezte a legjobb hatásfokot, azaz a többi, fellépő sugársebesség különbözőségei az ezen optimális hatásfok-55 tói való, megfelelően különböző eltéréseket vonták maguk után, addig a találmány szerint az I, II, III, IV részmenynyiségek feldolgozásához alkalmazott fúvóka- és lapátrendszereket a maguk bővülési arányai és kerületi sebességei te- 60 kintetében az égési gázok e részmennyiségeinek sugársebességeihez immár akként szabhatjuk hozzá, hogy az expanzió egész területén egységes hatásfokot érünk el, mely az optimális hatásfokhoz 65 képest csak csekély ingadozásokat mutat. Fentebb már említettük, hogy az égési gázok II részmennyiségét feldolgozó lapátcsoportnak más, még pedig kisebb kerületi sebességgel kell járnia, mint az 70 I részmennyiséget feldolgozó lapátcsoportnak; ez természetesen még inkább áll a III részmennyiséget feldolgozó lapátcsoportra, az I részmennyiséget feldolgozó lapátcsoporthoz viszonyítva. Míg az 75 I és III részmennyiségek sugáisebessógei közötti különbség csakis megváltoztatott kerületi sebességek alkalmazásával hidalható át, addig az I és II, illetve ai III és IV részimennyiségek sugársebessé- go gei közötti különbség oly csekély, hogy az egy- és kétkoszorús járókerekek ha-! tásfoka közötti, a 2. ábrából adódó különbség a kerületi és sugársebesség ugyanazon viszonyánál hasznosítható 35 arra, hogy ezt a különbséget a turbina szerkezetének legmesszebbmenő egyszerűsítésével hidaljuk át. Kitűnik ugyanis, hogy valamely egykoszorús járókerék kisebb sugársebességénél közelítőleg ugyan- go azt a hatásfokot nyújtja, mint ama kétkoszorús járókerék, mely, ugyanazon kerületi sebességnél, nagyobb sugársebességű égési gázokat dolgoz fel. Nem szükséges tehát, hogy az I és II, illetve III 95 és IV részmennyiségeket feldolgozó, különböző bővülési arányú fúvókák különböző kerületi sebességű, különféle járókerekeket csapjanak meg, hanem elegendő, 3ia többkoszorús, illetve kétkoszo- 100 rűs járókerekeknél a hátsó járókoszorúkat, illetve a második járókoszorút a II. illetve IV részmennyiségeket feldolgozó fúvóka körzetében lefedjük, ha t. i. lugyanazon járókeréknek összes lapátkor 105 szőrűi dolgozzák fel az I, illetve III részmennyiségekeit. A 35. ábrákon oly turbinaszerkezet látható, amelynél az imént jelzett, a turbina egész felépítését a legmesszebbmenő no mértékben egyszerűsítő felismeréseket hasznosítottuk. E turbinaszerkezetnél (16)-tal a (20) robbanókamrának azt a kibocsátó szervét jelöltük, mely az égési gázok I részmennyiségét az aránylag 115 nagy bővülési arányú (21) fuvókába, közvetlenül a robbanás után bocsátja ki. A (16) kibocsátó szerv tehát az 1. ábra sze