107407. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás részmennyiségekre osztott égési gázokat feldolgozó, több turbinafokozatú robbanó gázturbinákhoz, valamint turbina az eljárás foganatosítására

-7 3 ~ fel, a többi részmennyiséget pedig nyo' másesés szerinti megosztás nélkül csupán egy-egy, méretei tekintetében az általa feldolgozott égésigáz-részmennyiségek ál-5 lapotához hozzászabott nyomásíokozat megcsapatására használjuk fel. A találmány szerint a robbanókamra egy-egy munkaszakasza alatt fejlesztett, egymástól függetlenül, részmennyiségekben fel-10 dolgozott égésigázoknak különösen nagynyomású részmennyiségeit osztjuk meg a maguk nyomásesése szerint, hogy azután azokat különböző nyomásfokozatokban dolgozzuk fel, míg a kisnyomású rész-15 mennyiségéket nyomásesés szerinti meg osztás nélkül, egy-egy, méretei tekintetében az általa feldolgozott égésigáz-részmennyiség állapotához hozzászabott nyomásfokozat megesapatására alkalmaz-20 zuk. Ekként már most az expanzió kezdetén fellépő sugársebességek a nyomásos megosztása révén jelentékenyen csökkenthetők és minden további intézkedés nélkül mindegyik turbinanyoínásfokozat já-25 rókerekeiben dolgozhatók fel, míg az expanzió második részében a feldolgozás egyetlen nyomásfokozatban megy végbe, aholis az utóbbinak a csökkent sugársebességnek megfelelően megváltoztatott 30 fúvókabővülési arányai és megváltoztatott kerületi sebességei lehetnek. Ez eljárás nagy mértékben egyszerűbbé válik, ha a nagynyomású részmennyiségek, a feldolgozásukhoz alkalmazott fokozatcso-35 port utolsó nyomásfokozataként azt a lapátkerekét csapják meg, mely a kisnyomású részmennyiségekhez, egyetlen nyomásfokozatként tartozik. Ehhez képest az utóbbi jellemzett el já-40 rás keresztülvitelére alkalmas robbanó gázturbinákat az jellemzi, hogy legalább is két oly fúvóka- és lapátcsoport, melyek a bővülési arányok és a kerületi sebességek megszabása révén, esetleg még több-45 koszorús járókerékcsoportok egyes lapátkoszorúinak ellenzőszerű lefödései révén, a robbanókamra egy-egy munk a s z a k a szi? alatt fejlesztett ógésigázok különböző részmennyiségeinek, azaz különböző su-50 Cársebességű részmennyiségeknek feldolgozására alkalmasak legalább is két, nyomásfokozatok szerint egymásután kapcsolt fúvóka- és lapátcsoporttal van kombinálva, aholis egy közös lapátcsoport a 55 részmennyiségek egyik csoportjának második fokozatú feldolgozására, valamint a részmennyiségek másik csoportjának egyetlen fokozatban való feldolgozására alkalmazható. Ekkor a nyomásfokozatok szerint kapcsolt fúvóka- és lapátcsopor- 60 tok az expanzió kezdetétől származó részmennyiségeket dolgozzák fel, aholis a nyomásesések megosztása révén a sugársebességek csökkenését és ezzel a kerületiős sugársebességek között kedvező arányt 65 érünk el. Ezzel szemben a többi fuvóka-és lapátcsoport az expanzió második részében keletkező részmennyiségeket egyetlen nyomásfokozatban, azonban oly bővülési arányokkal és kerületi sebessé- 70 gekkel dolgozza fel, melyek e részmenynyiségeknek nagymértékben csökkent sugársebességeihez vannak hozzászabva. Ekként tehát az expanzió egész körzetében a kerületi és sugársebesség között oly arány 75 létesül, melyhez a fúvókák és a lapátcsoportok majdnem tökéletesen hozzá vannak szabva és így megfelelően nagy, egységes hatásfokok érhetők el. Az égési gázsugár ily részekre osztásai- 80 nál a következő nehézségek adódnak. Ismeretes, hogy robbanó gázturbináknál a robbanókamrában végbemenő robbanás után és a kibocsátó szervnek ezt követő, lehetőleg hirtelen nyitása után a kibocsá- 85 tcszerv és a fúvóka közötti összekötőcsatornát, valamint magát a fúvókát a nagynyomású égési gázokkal meg kell tölteni. Ekkor tetemes veszteségek lépnek fel. Ezért a legkülönbözőbb eszközökkel kísé- 90 reiték meg és érték el azt, hogy a fúvóka előtti, megtöltendő tér, röviden: a fúvókaelőtér, úgy térfogata, mint felülete tekintetében lehetőleg kicsinyre legyen szabva. Ehhez szükséges, hogy a robbanókamra 95 kibocsátó végét az általa megcsapott járókerékcsoportok közvetlen szomszédságában helyezzük el. Ameddig csak egyetlen járókerékcsoportot csapatunk meg, addig az ily elhelyezés nem okoz nehézségeket. 100 Ha azonban a robbanókamra felől még egy második, járulékos turbinafokzatoí, avagy további turbinafokozatokat csapatunk meg, akkor a robbanókamrától a járulékos turbinafokozatokhoz vezető veze- 105 ték-út s ezzel a fúvókaelőtér megengeúhetetlenül naggyá válik, t. i. az esetben, ha a járulékos turbinafokozatokat a robban ó k arnr án ak ugyanazon az oldalán helyezzük el, mint az állandóan meglévő 110 turbinafokozatot. A találmány ama további felismerésén alapszik, hogy e hátrányok elkerülhetők és a fuvóka-előtér térfogata ós felülete minimális mértékre korlátozható, ha oly robbanó gázturbináknál, 115 melyeknek a részmennyiségekre osztott égési gázok feldolgozására több, a robbanó kamra vagy kamrák mindkét oldalán el-