107166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonócsévéken vagy fonófazekakban lepényalakban elhelyezett mesterséges textilképződmények nedves kezelésére

Megjelent litóH. évi szeptember hó 255-én. MAGYAR KIRÁLYI jHRgE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107166. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás fonócsévéken vagy fonófazekakban lepényalakban elhelyezett mesterséges textilképződményeknek nedves kezelésére. Borzykowski Benno vezéri g-azgató Herzberg,Harz mellett. A bejelentés napja 1932. évi március hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április hó 2-ika. Lyukgatott csévéken vagy lepényalakban font műszálak nedves kezelését eddigelé úgy végzik, hogy a mosó- vagy más kezelőfolyadékot túlnyomással vagy vá-5 kuummal, belülről kifelé, vagy kívülről befelé hajtják a szálrétegeken át, miközben a nyitott csévevégeket, ill. fonófazekakat kellően tömítik. A kezelésnek ez a módja a régi csurgató és kilúgozó eljárás-10 sal szemben többórás, sőt többnapos megtakarítást jelent. Kitűnt azonban, hogy ez a nyomó- ill. szívómosó eljárás tetemes mosófolyadékot igényel és hogy a közös mosókészülékben 15 nagyobb számban, sőt esetleg több sorban egymás fölött fekvő csévék nem mosatnak ki egyformán. Ez a hátrány különösen a túlnyomás alatti nedves kezelésnél lép fel, ha a folyadék belülről kifelé áramlik. Ha 20 ugyanis a folyadékot túlnyomás alatt vezetjük át a fonalrétegeken, akkor lígyszólván sugarakban vonul át a fonalrétegeken, melyek csatornákat alkotnak. Ezeken a csatornákon vonul át azután a fo-25 lyadék túlnyomó része, úgyhogy e csatornákban a rostok mosása, illetve kéntelenítése stb. gyorsabb lefolyású, mint a szomszédos fonalrétegekben. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére a 30 csévemosó eljárásnál a lehető legalacsonyabb nyomást választották és azt minden egyes csévéhez külön hozzászabták. Kitűnt azonban, hogy az alsó félcséve gyorsabban volt kimosva, mint a felső. 35 Ezt a hátrányt kiküszöbölendő, a fiié időleges helyzetű csévét, mosás közben 180°kal elforgatták. A csévéknek ez a forgatása már egy csévesor nedves kezelésénél is sok időveszteséggel és az anyag sérülésével jár. Ha pedig nedves kezelés céljá- 40 ból, több egymás fölött fekvő sorban helyezték el a csévéket, akkor a csévehalmaznak 180°-kal való elforgatását a gyakorlatban alig lehetett keresztülvinni. A találmány szerinti eljárás nem csu- 45 pán a csévéknek a nedves kezelés közben 180°-kal való elforgatását mellőzi, ami tetemes munkamegtakarítással és a nedves állapotban lévő szálak kímélésével jár, hanem lehetővé teszi a lepényalakban 50 font és a fonófazékban lévő műszálaknak gyors és egyenletes nedves kezelését, még a leghosszabb fonótartamú lepényeknél és két vagy több fazéknak vagy mosócsévének egymás fölé helyezése esetén is. 55 Meglepő módon kitűnt ugyanis, hogy több, egymás fölött fekvő sorban elhelyezett fonócséve, ill. fonólepény alsó és felső fele gyakorlatilag egyenlő gyorsan kezelhető nedvesen, ha a megfont perforált 60 fonócsévéket. ill. a kezelendő lepényeket felvevő fonófazekakat vízbe, illetve az illető kezelőfolyadékba helyezzük, még pedig oly módon, hogy a fonócséve, ill. fonófazék felső szegélye kb, egy szintben van 65 a folyadék felszínével és a kezelő folyadékot, megfelelő vezeték útján, a cséve, illetve a fonófazékban elhelyezett lepény belsejébe áramoltatjuk. Célszerű, ha a fonólepény belsejébe, a 70 nedves kezelés kezdete előtt, lyukgatott karmantyút vezetünk, hogy a belső fonalrétegeket esetleges sérülés ellenében megvédjük. A találmány szerinti eljárásnál, melynél a fonalrétegnek mindkét oldalán 75 van kezelőfolyadék, a fonalrétegeken egyenletesen hatol át a kezelőfolyadék még több sorban egymás fölött elrende-