107123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázkisülési világítócsövek üzembentartására

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107123. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gázkisülési világítócsövek üzemben tartására. Dr. Bay Zoltán fizikus, egyetemi tanársegéd Berlin. A bejelentés napja 1928. évi október hó 26-ika. Ismeretes, hogy az elektromos kisülések ritkított gázokban fényjelenségeket idéznek elő. Ily kisülési csöveket világítási célokra is használnak. A kisugárzott fény 5 színét a cső töltésére használt gázok, vagy gőzö nyomása és anyaga szabja meg és eddig nem voltak ismeretesek oly eszközök, amelyek megengedték volna, hogy a kisugárzott fény színét adott cső> mellett 10 változtatni lehessen. Igaz ugyan, hogy már megkísértették a világító csövet rezgő áramkör révén táplálni, hogy a váltakozó áram időbeli lefolyásának oly értelmű változtatása által, hogy a válta-15 kozó áram frekvenciáját változtatjuk, a sugárzás színét módosítani lehessen. A frekvencia változtatását különösen elektródanélküli világító csöveken lehetett könnyen eszközölni, melyeknél a világító 20 cső gázítöltésére ható elektromos mezőt a világító cső külső fémbevonatai hozzák létre. Emellett ugyanis a világító cső külső fémbevonatai a rezgő áramkör egy részét alkotják. A frekvencia változtatása 25 által azonban a kisugárzás alapszínélt nem lehet megváltoztatni, hanem legfeljebb a szín árnyalatában lehet némi módosítást elérni. A találmány célja azonban éppen az, 80 hogy az elékitródás világító csövek világító sugárzásának alapszínét a cső adott töltése mellett lehessen befolyásolni. A találmány lényege abban áll, hogy a világító csövet, nem a szokásos módon lé-85 nyegileg sinoidális, periodikus váltakozó árammal, haneim áramlökések sorozatával tápláljuk, amelyek maximális áramerőssége az effektív áramerősség többszöröséire, mintegy 10, egészen 100-szorosára 40 rúg. . ; A csövek ezen táplálási módjának hatása az alábbi megfontolások alapján magyarázható : A ritkított gáztöltés molekulái az elektromos kisülés által történt gerjesztésük- 45 kor különféle korpiiszkulumok egész sorát szolgáltatják. Így pl. hidrogénnel töltött cső gerjeszitésekor a normális, kétatomú, semleges hirdogérumolekulákon kívül még pozitív töltésű hidrogénmoleku- 50 Iákat, semleges atomokait, pozitív és negatív atom-ionokat, sőit még háromatomú molekulákat, stb. is fog tartalmazni. Ezen különböző koi'puszkulumokat az elektronlökések sugárzásra bírhatják. A külön- 55 böző korpuszlía lumok által kisugárzott fény színe különböző. A találmány szerint elért hatás tehát azon alapulhat, hogy a gerjesztett csőben jelenlévő korpuszkultumok egyik vagy másik nemét 60 lehet szándékosan sugárzásra hozni. Arra nézve, hogy a különböző korpuszkuluimfaj'ták egyike vagy másika sugároz, azon időkö látszik mérvadónak lenni, amely alatt az egyik korpuszkulumból felszaba- (35 dltott elektronok egy másik korpuszkulumimal kerülnek összeütközésbe, vagyis a kisugárzott- fény színe nem csupán az elektronok szabad pályahosszától, vagyis a gáz nyomásától, hanem — ami itt külö- 70 nősen lényeges — az elektronok sebességétől is függhet. Mivel az elektronok sebessége a csövön keresztül folyó áram erősségétől függ, úgy az elektronok sebességét és így a kisugárzott fény színét, 75 adott töltés mellett, az áramerősség nagyságával lelhetne megszabni, illetőleg ezen áramerősség változtatásával megváltoztatni. Emellett már most azon nehézség lép fel, hogy a világító cső bizonyos mini- 80