107123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázkisülési világítócsövek üzembentartására

_ 2 — mális áramerősséget, igényel, hogy benne hasznavehető világítóihalás jöhessen létre. Ezen áramerősség Valamivel nagyobb, mint amaz, amelynél a kisülési feszültség 5 alsó határértéke lép fel. Az ezen minimális áramerősségnél keletkező sugárzást „alapsugárzás"-nak nevezzük, míg az áramerősség növelésével elért sugárzásokat az alábbiakban „kényszerített sugár-10 zás"-nak fogjuk nevezni. Hogy az ezen minimális áramerősségnél kisugárzott fény színét mesterségesen megváltoztathassuk, az áramerősséget annyira kell növelni, hogy ez az eredeti 15 értékére sokszorosára rúgjon. Példaképpen felemlíthetjük, hogy oly világító cső, amely neon-kéne,ső-keverékkel van megtöltve, mintegy 100 milli,amper normális terhelésnél kék fényt sugároz ki. Ahhoz, 20 hogy az első felkényszerítet sugárzást érjük el, amelynél a cső vöröses sárga fényt sugároz, az áramerősséget mintegy 100 amper-re, vagyis mintegy a normális • áramerősség ezerszeresére kellene emelni 25 A hidrogénnel töltött csőnek normális terhelésnél kékesen rózsaszín fénye sötétvörös színné változtatható át, ha az á ram erős s ég et m e gs zá zs zo r oz zuk. Azonban a, cső terhelését nem lehet lé-30 nyegesen a normális fölé fokozni, anélkül, hogy a cső szétronesolására vezető melegedés lépjen fel. Mivel azonban a találmány szerint a csövet oly áramlökések sorozatával táp-35 lá'ljuk, amelyeknek maximális áramerőssége az> effektív áramerősség sokszorosára rúg. úgy a kényszerített sugárzások gerjesztéséhez szükséges nagy áramerősségeket a világító' cső túlterhelése nélkül ér-40 hetjiik el. Sinoidális váltakozóáram esetén a maximális áramerősség kisebb, mint az effektív, vagy középáramerősség 1.5-szöröse, miért is a találmány szerint a világító cső gerjesztésére oly áraimlöké,se-45 ket kell használni, amelyeknek maximális áramerőssége nagyobb, mint az effektív áramerősség 1.5-szöröse. Legalább részben permanens gázokból álló töltéssel ellátott csövek esetében az áramlökéseknél alfcal-50 mazandó maximális áramerősség az effektív áramerősségnek mintegy százszorosára, fog rúgni, azonban még fémgőzökkel töltött, csöveik esetén is a maximális áramerősségnek oly értékei, amelyek az effek-55 tív áramerősség tízszeresénél kisebbek, kényszerített sugárzások gerjesztésére alig jöhetnek tekintetbe. A mellékelt rajz 1. ábrájában (I) egy váltakozó áram áraimerősségét jelző sinoidális görbe, mely váltakozóáramnak oly 60 (J) effektív áramerősséget kell elérnie, hogy a világító cső adott méretei mellett, a megengedett terhelés túllépése nélkül gyakorlatilag használható fényhatást létesítsen, amidőn is a világító cső 65 J0

max = ,J {/ 2 maximális áramerősségnek megfelelő alapsugárzást adjia. Ha azonban a kényszerített sugárzás gerjesztésére II, II, II áramlökéseket használunk, úgy oly Jmax maximális 70 áramerősséget érhetünk el, amely a világító cső terhelésére nézve mérvadó (J?) effektív áramerősségnek tíz- egészen többszázszorosa. Emellett mellékes vájjon ezen (J2) effektív áramerősség egyenlő-e a (J) 75 effektív áramerősséggel vagy sem. Az előbbi nagyobb lehet,, mint az, utóbbi, azonban nem annyival, hogy a cső veszélyes túlterhelése álljon be, avagy kisebbig lehet, de nem annyira, hogy ez a fény- 80 erősséget túlságosan csÖKkentse. Habár célszerű a II, II áramlökéseket szabályos időközökben leadni, ez sem feltétlenül szükséges, hacsak az áramlökések gyakorisága elegendő nagy ahhoz, 85 hogy zavaró pislogás ne lépjen fel. Ezen követelmények tekintbevételével tehát a kényszerített sugárzások előidézésére jhasznáilt áramlökések frekvenciája tet szőleges lehet anélkül, hogy ez a színha- 90 fást észrevehetően befolyásolná, Az áramgörbe időbeli lefutása is tetszőleges (1. a 2—4. ábrákban feltüntetett különböző áramgörbéket), hacsak a fenti követelmények teljesítve vannak. 95 A világító cső táplálására szolgáló áramlökéseknél tehát íX Z cl lényeges, hogy az áramlökések tartama azon időtartamnak, amelyben a lökések egymásután következnek, csupán csekély tört részére, 100 kevesebbre mint egy tizedére terjedjen, úgy hogy minden egyes áramlökés után oly árammegszakítás következik, amelynek időtartama az áramlökés időtartamának legalább is tízszeresére rug. Mivel 105 a fény gerjesztésére nézve a, maximális áramerősség, a cső terhelésére nézve pedig az effektív vagy középáramerősség mérvadó, úgy módunkban van a gáztöltés gerjesztését tetszőleges nagyságú no áramerősséggel eszközölni anélkül, hogy a cső terhelése ezáltal meg nem engedett mértékben növeltetnék. Azáltal, hogy a maximális és effektív áramerősség közti viszonyt megfelelően 115 választjuk, a gáztöltés különböző lcorpuszkulusai által lehetővé tett sugárzások sokasága közül a töltést azon sugár-