107073. lajstromszámú szabadalom • Lepárló berendezés darabos tüzelőanyagoknak az eredeti alak megtartása mellett való száraz lepárlására

Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107073. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Lepárló berendezés darabos tüzelőanyagoknak az eredeti alak megtartása mellett való száraz lepárlására. Széki János főiskolai tanár Sopron. A bejelentés napja 1932. évi március hó 19-ike. A szilárd tüzelőanyagok száraz lepárlására való legtöbb készülék szerkesztésénél és üzeménél rendszerint nincsenek tekintettel arra, hogy a lepárlásra kerülő anyag egyes darabjai 5 lehetőleg ugyanazzal az alakkal kerüljenek ki a lepárló műveletből, mint amilyennel a lepárló térbe jutottak. Ilyen körülmények között a lepárolt anyag alakja lényegesen különbözhetik a kiinduló anyag alakjától, aszerint, 10 hogy a lepárlást milyen természetű anyaggal, milyen körülmények között — és milyen készülékben végeztük. A legtöbb esetben, amilyen pl. a nyers szénfajták lepárlása is, az a körülmény, hogy a lepárlandó anyag disper-15 zitása és egyes darabjainak alakja a lepárlás folyamán lényegesen megváltozik, a lepárlás gazdaságos végrehajtása mellett elhanyagolható szerepet játszik, esetleg el sem kerülhető. Ezzel szemben azonban olyan esetek is van-20 nak, amikor érdekünkben áll a lepárlást olyan körülmények között végrehajtani, hogy a lepárlásnak alávetett anyag egyes darabjai alakjukat a lepárló müvelet folyamán lehetőleg ne változtassák meg. Ilyen eset pl. az, 25 amikor poralakú tüzelőanyagból (faszénpor, fűrészpor, kokjszipor stb.) kötőanyag (kátrány, szurok stb.) hozzáadásával sajtolással határozott alakú testeket (briketteket) formálunk és ezeket azzal a célzattal vetjük alá száraz le-30 párlásnak, hogy belőlük, a lepárlás révén, koromképződés nélkül elégethető olyan tüzelőanyagot nyerjünk, amelynek egyes darabjai alak és nagyság tekintetében, gyakorlatilag véve, nem különböznek a kezelésnek alávetett 35 anyag egyes darabjaitól. Hasonló esettel állunk szemben akkor is, ha az alak megtartása mellett való lepárlást nem briketteken végezzük el, hanem bizonyos össze nem sülő természetű szénfajtáknak megfelelő nagyságú eredeti darabjaiból az elporlódás 40 lehetőségének csökkentésével szándékozunk hasonló alakú félkokszdarabokat lepárlás út- • ján előállítani, mint pl. a lignitből való mesterséges faszén készítésénél. A gyakorlatban az eredeti alak megtartása 45 mellett, való lepárlás többféle módon végezhető el, aszerint, hogy szakaszos, vagy folytonos üzemet szándékozunk tartani. Mindkét esetben a lepárló szerkezet kiválasztásánál arra kell tekintettel lenni, hogy a lepárlandó anyag 50 ia lepárlás folyamán az alakváltozást létesítő, ihiatásokkal szemben miképpen viselkedik. így ipl. a szurokkal, .főleg pedig a hígaibb kátránynyal készült, közönséges hőmérsékletnél eléggé kemény brikettek emelkedő hőmérsékleten, 55 még mielőtt a tulajdonképpeni lepárlás megindulna, meglágyulnak és emiatt már a felettük levő anyag nagyobb súlya alatt', is deformálódnak; az anyag vastagabb rétegezése mellett pedig a már (megszilárdult, avagy ia-z 60 egyébként i nem lágyuló természetű /darabok '.a felettük levő anyag súlya alatt; töredezhetnek össze. A deformálódás tetemesen fokozódhatok, egészen az elporlódásig, ha ia, lepárlandó darabok 'a. lepárló művelet' folyamán surló és 65 koptató hatásoknak is alá vannak vetve, pl. ha a művelet közben függőleges aknában egymáshoz szorulva, egymáson gördülve haladnak lefelé. A deformáló erők hatását nagyban elősegíti az a körülmény, hogy a lepárlás fo- 70 lyamán fejlődő vízgőz, gázok és kátránygőzök a szilárdan maradó kokszanyagból csak bizonyos nyomást elérve szabadulhatnak ki, minélfogva a lepárlás alatt álló anyag szilárdsága főképpen .a húzó és hajlító igénybevételekkel 75 szemben erősen csökken. Ha. tehát a lepár-